Háttéranyagaink
Az első trimeszter
Az első trimeszter talán a legstresszesebb három hónap a várandósság során. Minden nap szorítunk a kis magzatunk fejlődéséért, őrizzük a kis titkunkat a párunkkal és aggódva várjuk a mérföldköveket. Vannak, akiknek sok, másoknak szinte semmi tünetük nincsen. És bár a külvilágnak ebből szinte semmi nem látszik, mindeközben a pocakunkban az első 90 nap alatt két sejtből egy kis ember jön létre.
Kombinált teszt – Mit jelent, miért és hol érdemes elvégeztetni?
Intézetünk célja, hogy pácienseink a legkiválóbb genetikai szűrővizsgálati szakrendeléseken vehessenek részt, a kombinált teszt pedig mindezek közül az egyik legfontosabb. Mit is jelent ez és miért ilyen nagy a jelentősége? Az alábbiakban röviden összefoglaltuk mindezt.
Terminustúllépés: mitől függ, hogy mikor jön a baba?
Mikor érkezik a baba? Erre a kérdésre sajnos nem lehet pontos választ adni, hiszen a szülés egy összetett, hormonvezérelte folyamat. Mi lehet az oka, ha a baba nem akar a kiírt időpontra megszületni? A terminustúllépésről kérdeztük a szakértőt.
Családi hajlam – mikor és miért kell genetikai vizsgálatot végeztetni?
Milyen esetekben indokolt a genetikai tanácsadás? Szükséges-e már a babatervezés I időszakában elvégeztetni? Melyek a leginkább jellemző tévhitek ezzel a témával kapcsolatban? Minderről két szakértőt kérdeztünk, és egy személyes történetet is közreadunk.
Mit jelent a hordozóság szűrés?
Ha a pár családalapítás előtt áll vagy esetleg már korai várandós, mindent el szeretne követni, hogy egészséges gyermeke születhessen. Bár a legtöbb kisbaba egészséges lesz, mégis van egy kismértékű kockázat genetikai betegségre. A hordozósági szűréssel megtudhatjuk, mekkora kockázattal örökítjük tovább az adott genetikai betegséget jövendő gyermekünkre.
Miért javasoljuk a genetikai ultrahang elvégzését (lehetőleg kombinált tesztben) a NIPT teszt előtt?
A NIPT tesztek a legpontosabb – több mint 99%-os érzékenységű – születés előtti teszt a Down-, valamint az Edwards- és a Patau-szindrómák, valamint több mint 100 további genetikai betegség kockázatának mérésére. Azonban, megbízhatósága ellenére - a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – nem javasoljuk első lépcsős szűrésként történő alkalmazását, noha legtöbbjük már a 10-11.héttől elvégezhető. Tanácsunk szerint érdemes megvárni az első trimeszteri ultrahangvizsgálatot, valamint elvégeztetni a kombinált tesztek és csak ezen vizsgálatok fényében, az orvos javaslata szerint továbblépni a NIPT szűrés felé.
Mit jelentenek a rövidítések a magzati ultrahang leleten?
A kismamák számára a legérdekesebb, legkülönlegesebb vizsgálatok az ultrahangok, hiszen ilyenkor bekukkanthatunk a születendő kisbabához. Az orvos pedig nagyon fontos méréseket végezhet, megállapíthatja, hogy a magzat megfelelően fejlődik-e. Orvosaink elmagyarázzák, hogy mi látható a képernyőn, és azt is elmondják, hogy éppen mekkora a kisbaba. Az ultrahanglelet azonban a legtöbbször csak rövidítéseket tartalmaz: most a leggyakoribbakat segítünk értelmezni.
Miért ne dohányozzunk a terhességünk alatt?
Rontjuk-e a saját termékenységünket, ha rendszeresen dohányzunk? Milyen károsodásokat okozhatunk magzatunknak, ha a terhesség ideje alatt sem tudunk lemondani a nikotinról? Élhetünk-e a várandósság ideje alatt a különféle nikotinpótló készítményekkel, ha máshogyan nem sikerül leszoknunk még a babavárást megelőzően?
Fészek immunitás – biztonságos fészek a családban
A fészek immunitás fogalmán a fertőzőbetegségekkel szemben, a család által biztosított védelmet értjük. Ezt a védelmet biztosíthatjuk azoknak a családtagjainknak, akiknél egy fertőzés súlyos betegséget okozhat, akár halálos kimenetelű is lehet. Ide tartoznak újszülöttek, fiatal csecsemők, várandósok, szoptató anyák, idősek és a kemoterápia, szervátültetés, sugárkezelés miatt gyenge, illetve sérült immunitású családtagok.2006 óta van külön ajánlás az influenza megelőzésére, terhes kismamák, ill. a gyermekvállalásra készülők részére.
Tripla X szindróma
Tripla X-szindróma esetén nagyobb eséllyel lehetnek jelen tanulási zavarok, emellett az átlagosnál lassabb lehet a beszéd és a nyelvi képességek fejlődése. A motoros képességek – például az ülés és a járás – fejlődése szintén késleltetett lehet. Előfordulhat az izomtónus gyengesége és viselkedési, érzelmi problémák is megjelenthetnek. Ezen jellemzők előfordulási gyakorisága azonban nagyon változó az érintett lányok és nők között. A tripla X-szindrómás nők körülbelül 10%-ánál remegések és veseproblémák is jelen lehetnek.
A terhesség előtt és alatt adható védőoltások
Melyek azok a fertőző betegségek, amelyeket megelőzhetnek a terhesség előtt és alatt adható védőoltások, és mely esetben nem ajánlott egy-egy védőoltás terhesség alatt történő alkalmazása? Mikor kell feltétlenül kikérnünk az oltási szakember tanácsát? Oltási javaslatok és ellenjavallatok a várandósság alatt.
Down-szindróma
A Down-szindróma abban az esetben fordul elő, ha a 21-es kromoszómának egy darabja vagy egy egész példánya pluszban van.Ez a plusz genetikai anyag fejlődési zavart okoz, és a Down-szindrómával együtt járó jellemzők kialakulásához vezet. A Down-szindrómára jellemző leggyakoribb fizikai vonások közé tartoznak az alacsony izomtónus, az alacsony testmagasság, a ferde metszésű szemek, illetve a tenyéren végighúzódó mély barázda.
Dupla Y-szindróma
A dupla Y-szindróma – vagy XYY-szindróma – az Y-kromoszóma egy plusz példányánának jelenléte miatt alakul ki férfiakban. A testi sejtek ebben az esetben a szokásos 46 helyett 47 kromoszómát hordoznak (47,XYY). A tünetegyüttes – más kromoszóma-rendellenességekkel ellentétben – nem társul szokatlan fizikai jellemzőkkel, így a legtöbb XYY-szindrómás férfi nem is tudja magáról, hogy kromoszóma eltérést hordoz.
Klinefelter-szindróma
A Klinefelter-szindróma egy kromoszóma-rendellenesség, ami a férfiak fizikai és kognitív fejlődését érinti. A tünetegyüttes jellemzői változékonyak, de az érintettek többségénél a normálisnál kevesebb tesztoszteron hormont termelő, kisebb méretű herék vannak jelen. A Klinefelter-szindrómás gyermekek egyes esetekben tanulási problémákkal küzdhetnek, máskor pedig a beszéd és a nyelvi képességek lassabb ütemű fejlődése figyelhető meg. Általánosan jellemző ezekre a gyerekekre, hogy csendesek és érzékenyek, személyiségvonásaik azonban egyénenként eltérőek lehetnek.
Deléciós és duplikációs szindrómák
A mikrodeléciós és mikroduplikációs szindrómák olyan ritka genetikai betegségek, amelyeket egy kromoszóma DNS állományából egy nagyon kicsi szakasznak a hiánya (deléciója), vagy többlete (duplikáció) okoz. A következményes rendellenességek, tünetek attól függően alakulnak ki, hogy a probléma melyik kromoszómát, és annak melyik és milyen hosszú szakaszát érinti. A klinikai tünetek emiatt elég változatosak lehetnek, a leggyakoribb következmények a változó súlyosságú értelmi fogyatékosság, szív, húgyúti, emésztő- és légzőrendszeri fejlődési rendellenességek és az immunrendszert érintő betegségek.
Turner-szindróma
A Turner-szindróma (más néven Ullrich-Turner szindróma) egy kizárólag nőknél előforduló kromoszóma-rendellenesség. Leggyakoribb ismertetőjele az alacsony termet, amely 5 éves kor környékén már egyértelműen észrevehető. A petefészkek működésének korai károsodása (a petefészkek alulműködése vagy a teljesen éretlen petefészkek) ugyancsak gyakori. Bár a petefészkek kezdetben – embrionális korban – normálisan fejlődnek, a petesejtek rendszerint még éretlen formában elpusztulnak, a petefészek-szövetek nagy része pedig még a születést megelőzően visszafejlődik. Az érintett lányoknál elmaradhat a serdülőkori nemi érés, aminek a beindításához ezekben az esetekben hormonterápiára van szükség.
Down-szindróma szűrés bővebben
A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Magyarországon a 37 év feletti várandósoknál felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát, mely beavatkozás azonban körülbelül 0,5-1%-al növeli a vetélés kockázatát. Mivel a 37 év alatti korosztály számára ezt a vizsgálatot rutinszerűen nem végzik el, a Down-szindrómás gyerekek döntő többségét a fiatalabb kismamák szülik. A kockázatelemző vizsgálatokkal szűrjük még a 13-as illetve 18-as kromoszóma triszómiát, melyek azonban jóval ritkábban előforduló kromoszóma rendellenességek.
Anyai betegségek, ártalmak, melyekre fokozottan figyeljük a várandósság alatt
A baktériumok és vírusok a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot anélkül, hogy az anyában tünetekkel járó betegséget okoznának. A terhesgondozás során, felhasználva a korszerű labordiagnosztika és ultrahang-technika adta lehetőségeket, a veszélyt idejekorán felismerve, a megfelelő kezelést alkalmazva sok esetben kedvezően tudjuk befolyásolni (ill. gyógyítani) a fertőzés kimenetelét, tünetmentes gyógyulást érhetünk el.
Genetikai rendellenességek
A terhesség során számos lehetőség van a gyakori rendellenességek kimutatására. A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a magzati rendellenességek jelenlétének felismerését, illetve megnyugtathatják a kismamákat. A magzati rendellenesség-szűrés feladata a számbeli kromoszóma-rendellenességek, az öröklött rendellenességek, fertőzések, illetve terratogén (magzatkárosító) anyagok által okozott fejlődési rendellenességek kimutatása.
Gyermekvállalás 40 körül
A gyermekvállalás időpontja egyre inkább kitolódik a 30-as, valamint 40-es éveink felé. A megváltozott társadalmi, szociális, illetve egyéni elvárásokon túl az átlagéletkor növekedése is szerepet játszik abban, hogy a teherbe esés ideje tudatosan vagy tudattalanul eltér a biológiailag ideálisnak tartott életkortól. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a későbbi életszakaszukban gyermeket vállaló hölgyek részére.
Egészséges terhesség – teendők lépésről lépésre
Mielőtt a baba mellett dönt, keresse fel nőgyógyászát, vagy látogasson el egy családtervezéssel foglalkozó szakemberhez. A vizsgálat során felmérik általános egészségi állapotát és átbeszélik Önnel azokat az életmódbeli tényezőket, amelyeken érdemes lenne változtatnia a sikeres teherbe esés érdekében. A konzultáció nagyszerű alkalmat jelent arra, hogy az Önt leginkább aggasztó kérdéseket egy szakorvossal is megvitathassa.
Mit mérünk az ultrahangvizsgálatok során?
Az ultrahangos vizsgálatok ajánlott időpontjai a 6-8. hét, a 11-13. hét, a 18-20. hét, valamint a 30-39. hét. A 6-8. héten kerül sor a terhesség megállapítására a méhen kívüli terhességek kiszűrésére. A 11-13. héten történik a terhességi kor megállapítása a magzat ülőmagasságának lemérésével. Ekkor mérik le a tarkóredő hosszát, és megvizsgálják az orrcsont jelenlétét is. A 18-20. héten végzett második ultrahangvizsgálat során az orrcsont hosszát is megmérik, és más rendellenességek mellett ekkor szűrik a nyitott gerincet és a koponyafejlődési rendellenességeket. A 30. és a 39. héten még két rutin ultrahangvizsgálat történik: ezeknél már nem keresnek a genetikai rendellenességekre utaló jeleket, csak a magzat helyzetét és fejlődését követik nyomon.
Az első trimeszter szerepe az egészséges terhességben
A magas anyai vérnyomás és a magas vörösvérsejtarány összefügg a terhesség első harmadában megjelenő csökkent magzati növekedéssel – írják a rotterdami Erasmus Egészségügyi Központ kutatói. Ez azért probléma, mert a lassabb ütemben zajló magzati növekedés növelheti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
Cukorbetegség a terhesség alatt
A terhességi vagy idegen szóval gesztációs cukorbetegség a várandósság alatt kialakuló és fennálló betegség, amely rendszerint nem okoz érzékelhető panaszokat. A probléma a 24-28. héten diagnosztizálható egy szűrővizsgálattal: ha korábban nem volt magas a vércukorszint, akkor vélhetően terhességi diabéteszről van szó. A kezelés történhet pusztán étrendi kezeléssel, más esetekben azonban inzulinos kezelésre is szükség van.
A túlsúly fokozza a terhességi komplikációk kockázatát
A túlsúlyos babát egyrészt jóval nehezebb természetes úton világra hozni, másrészt nagyobb az esély arra, hogy az ilyen baba szülés közben megsérül, például kulcscsontja eltörik. Ismert, hogy a túlsúlyos és a kövér nők magzatai nagyobb eséllyel jönnek nagy születési súllyal világra, eddig azonban nem sikerült a kismama súlyának magzati nagyságot befolyásoló hatását a terhességi cukorbetegség hasonló hatásától elkülönítve vizsgálni. A kutatók azt a célt tűzték ki, hogy a testtömegindex és a terhességi kockázatok, valamint az újszülött egészsége közötti összefüggéseket feltárják, függetlenül attól, hogy milyen a terhes nő vércukorszintje.
Szülői odafigyeléssel kivédhető a magzati stresszártalom
Az emberi magzatok esetében ez a kutatás nyújtja az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy a stresszhormonok terhesség alatti magasabb szintje ronthatja a gyermek későbbi problémamegoldó és figyelmi képességeit. A mellékvesekéregben termelődő kortizol – köznapi nevén a stresszhormon – olyankor szabadulhat fel nagyobb mennyiségben a kismama szervezetében, amikor hosszabb ideig túlságosan kimerültnek érzi magát. A magzati korban minket érő hatások későbbi lehetséges következményeivel az utóbbi időben számos tanulmány foglalkozott, a stressz hatásait azonban ilyen részletességgel még egyszer sem vizsgálták meg.
A nyitott gerinc
A nyitott gerinc az egyik legsúlyosabb veleszületett rendellenesség, szűrési vizsgálatok nélkül minden 400. gyereket érintene, de a kialakulás valószínűsége folsav-tartalmú magzatvédő vitaminok szedésével minimálisra csökkenthető. Amennyiben az ultrahangvizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy a magzat gerince nem záródik megfelelően, akkor a következmények súlyossága miatt a terhesség megszakítását szokták javasolni.
Mikor beszélünk veszélyeztetett terhességről?
Veszélyeztetett terhesség lép fel azokban az esetekben, amikor a várandós asszony vagy a magzat élete valamilyen, a terhesség ideje alatt fellépő szövődmény miatt veszélybe kerül, tehát az átlagosnál több figyelemre, esetleg állandó orvosi felügyeletre van szükség. Az életkor alapján a veszélyeztetett terhesség két csoportját lehet megkülönböztetni: az egyik a serdülőkori - sokszor nem kívánt - terhesség, a másik pedig a negyven év felett vállalt terhességeké.
Gyógyszerszedés a terhesség alatt
Milyen gyógyszereket szedhet egy kismama a terhessége alatt, és melyek azok a készítmények, amelyek alkalmazása semmilyen körülmények között nem ajánlott? Általános útmutatás természetesen nem adható, az adott gyógyszer és a fennálló tünetek típusai szerint azonban már egyértelmű kezelési javaslatot tehet a szülész-nőgyógyász szakorvos. A legfontosabb, hogy mielőtt bármilyen gyógyszerkúrába kezdenénk, mindenképpen kérjünk tanácsot a kezelőorvosunktól.
Utazás a terhesség alatt: mire figyeljünk és mi az, amit feltétlenül kerüljünk?
A terhesség alatti utazás nem mindenkinek javasolt, de a legtöbb esetben semmi akadálya nincs: a várandósság egy bizonyos szakaszáig szinte teljesen veszélytelenek még a hosszabb utak is. Egy bizonyos magzati életkorig akár repülőgépen is nyugodtan utazhatunk, később azonban ez már nem ajánlott: ilyenkor válasszunk inkább földi közlekedési eszközt, ahol a legkisebb eséllyel lehetünk rosszul.
Nem tesz jót a terhesség alatti zsírdús diéta
A várandósság alatti zsírdús étrend nemcsak hogy zsírmájat eredményezhet gyermekünknél, de kimutathatóan befolyásolja azoknak a molekuláknak a mennyiségét is, amelyek a zsíranyagcserét szabályozzák. Ugyanez derült ki abban az esetben, ha a kísérletben alkalmazott várandós állatok elhízottak voltak: utódaink egészsége szempontjából tehát semmiképp sem előnyös, ha a terhesség alatt zsírban dús étrendet fogyasztunk, és az sem, ha a babavárást megelőzően nem sikerült leadnunk a felesleges kilókat.
A császármetszésről
Császármetszésre általában csak azokban az esetekben van szükség, ha hüvelyi úton nagyobb lenne a szülés kockázata, az utóbbi években azonban hazánkban is megnőtt a hasi műtétes szülések száma. Az alábbiakban a lehetséges veszélyek mellett áttekintjük hogy mely esetekben lehet érdemes valóban ezt a módszert választani.
Mit mutat meg az AFP érték?
Az AFP vizsgálat nem képezheti Down-szindróma kockázatbecslés alapját, az alacsony AFP érték nem eredményezheti invazív beavatkozás (magzatvíz vizsgálat) javallatát. Mivel a nyitott gerinc kimutatása jóval hatékonyabb ultrahanggal, mint AFP teszttel, a 2014-es évben ki is vették a magyar terhesgondozási protokollból.
A 40 éven felüli terhesség esetleges veszélyei
40 éves kor felett a legtöbb nő képes természetes úton teherbe esni és szülni. A későn vállalt terhességek ugyan kockázatosabbak, a veszélyeztetett terhességek száma is magasabb a korcsoporton belül, mint a fiatalabb nők körében, azonban a megfelelő szűrővizsgálatokkal és a minden részletre kiterjedő előzetes családtervezéssel jó eséllyel ugyanúgy egészséges gyermeknek adhatunk életet. Milyen nehézségekkel, veszélyekkel érdemes tisztában lenni a 40 év feletti gyermekvállalásnál?
A családtervezés legfontosabb lépései
A fogamzásra történő felkészüléskor a cél az, hogy minimálisra csökkentsünk minden olyan veszélyt, mely a terhesség normális élettani menetét megzavarhatja, ezáltal az embrió és később a magzat, majd a megszületés után az újszülött egészségére bármilyen káros hatással lehet. A gyermekvállalás tudatos előkészítésekor a következő kérdéseket vizsgáljuk:
Mikor kezdődik a családtervezés?
A problémamentes terhességért magunk is sokat tehetünk. A családtervezés lényeges része a gyermekvállalásnak, így nemcsak gyermekeink számát és születési idejét tervezhetjük meg, de sokat tehetünk azért is, hogy egészséges gyermekek jöjjenek a világra.
12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton
A terhesség ideje alatt különösen fontos, hogy minden kismama odafigyeljen testi-lelki jólétére. Az alábbi tanácsok hozzásegítik Önt ahhoz, hogy terhessége problémamentes legyen, Ön pedig felkészülten és kiegyensúlyozottan vágjon bele a gyermeknevelés nagy kihívásába.
Vízparton a babával
Mire érdemes figyelni, hogyan strandoljunk a babával? Az első pancsoló élményt már félévesen átélheti a baba. A természetes vizekben, a tengerben és a babaúszókban is önfeledten fürödhet a pici.
A harmadik trimeszter: a szülés előtt álló pár próbatételei
Mik a harmadik trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Hogyan fejlődik és érik meg a kinti életre a magzat? Milyen próbatételek elé kerül a szülés előtt álló pár?
A második trimeszter: szűrővizsgálatok, fejlődési szakaszok, élettani változások
Mik a második trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Hogyan fejlődik ez idő alatt a magzat? Milyen problémákkal kell megküzdenie a babát váró párnak, és hogyan lehet ezeket optimálisan kezelni?
Az első trimeszter: élettani változások, életmód és párkapcsolat
Mik az első trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Milyen életmódbeli változtatások szükségesek a várandósság kezdeti időszakában? Mire érdemes figyelnie a párnak, hogy kapcsolatuk a terhesség alatt is harmónikus maradhasson?
Fiú lesz, vagy lány? Mi határozza meg a születendő gyermek nemét?
A családtervezés során gyakran felmerülő kérdés természetesen az is, hogy fiú vagy lány lesz-e a megszületendő baba. A következőkben megpróbálunk választ adni például arra, hogy milyen módon befolyásolhatja a nők szervezete születendő gyermekük nemét. Számít-e a fogamzás időpontja? Miért tolódik el a születéskor tapasztalható ivararány a fiúk javára? Milyen módszerrel érhető el, hogy egy nemhez kötött betegség várható megjelenése esetén a magzat nemének megválasztásával elkerüljük a kórkép kialakulását?
Terhesség 40 körül – hogyan óvhatjuk meg magzatunkat?
A 40 év felett vállalt terhességek némileg ugyan kockázatosabbak, mintha fiatalabb korban döntünk a gyermek mellett, a megfelelő szűrővizsgálatokkal és a minden részletre kiterjedő előzetes családtervezéssel azonban jó eséllyel ugyanúgy egészséges gyermeknek adhatunk életet.
Az anya és a magzat felkészülése a szülésre
Hogyan készül fel a szülésre az anya és a magzat? Milyen problémákat okozhat, ha a magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el, és hogyan terelhető a szülést megelőzően a helyes irányba? Miért érdemes a szülésre felkészítő tanfolyamon részt venniük a leendő anyáknak? Kérdések és válaszok a szülésre való felkészülésről.
Az apa szerepe a szülésnél
Mire elérkezik a szülés nagy napja, az édesanya és az édesapa valószínűleg már közös döntéssel megegyeztek abban, hogy az apuka részt vegyen-e a szülésen vagy sem. Bár egyre népszerűbb a papás szülés, fontos tudni, hogy az apa-gyerek kapcsolat nem attól függ, hogy a papa bent volt-e a szülésnél.
Családdá válás a mindennapokban
Az otthon töltött első hetek egy olyan hosszú tanulási folyamat kezdetét jelentik, melynek során a nőből és a férfiból lassan édesanya és édesapa válik, és egy új rendszer, a család is működésbe lép.
Vírusfertőzések a terhesség alatt
A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának. A vírusfertőzések egy része komoly veszélyt jelent a magzatra, más részük azonban csak kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas. Cikkünkben áttekintjük, hogy mely vírusfertőzések okozhatnak magzatkárosodást és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha nem sikerült elkerülnünk a fertőzést. Ha védőoltás beadására is szükség van, minden esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mivel egyes oltások adása nem ajánlott a terhesség alatt.
A szülés megindulása és szakaszai
Sok kismamában kétségeket ébreszt a terhesség utolsó szakaszában, hogy miből fogják felismerni, sőt, egyáltalán fel fogják-e ismerni, hogy itt az idő, és elindult a szülés. Ennek előzetesen azonban már olyan jelei vannak, amikre érdemes odafigyelni: a has leszáll (vagyis a baba feje belehelyezkedik a medence bemenetbe), a "kijáratot“ elzáró nyákdugó távozhat, rózsaszínessé válhat a hüvelyváladék.
Az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok jelentősége a magzati rendellenességszűrésben
Ismert, hogy az enyhébb és a súlyosabb magzati rendellenességek előfordulási aránya egyaránt 3-3%, tehát összesen körülbelül 6%. Ezek egy része jól szűrhető a terhesség első és második harmadában végzett ultrahangos és biokémiai vizsgálatok kombinációjával. Így jelentősen csökkenthető a későbbi születési rendellenességek előfordulási gyakorisága. Mit érdemes tudnia egy kismamának az említett vizsgálatokkal kapcsolatban?
Magzati sebészet
Ma már több európai központban is adott a lehetőség, hogy bizonyos fejlődési rendellenességeket a születést megelőzően, vagyis a méhen belül operáljanak. Az újszülöttkori rekeszizomsérv súlyos formája így jól korrigálható, emellett a nyitott gerinc kezelésében is biztatóak az eredmények. A magzat testén ejtett vágások heg nélkül gyógyulnak, így ezeknek az operációknak semmilyen utólagos nyoma nem marad.
Terhességi magasvérnyomás és preeklampszia
A várandósság során végzett rutinvizsgálatok egyik célja a terhesség alatti magasvérnyomás és a preeklampsziának nevezett állapot kizárása. Ez utóbbi – valóban súlyos esetben – az anya és a magzat életét is egyaránt veszélyeztetheti, így igen fontos, hogy időben észrevegyék a problémát. Az enyhébb magasvérnyomás gyógyszerekkel jól kontrollálható, a fehérjevizeléssel járó preeklampsziára viszont csak tüneti kezelés létezik.
Edwards-szindróma
Az Edwards-szindróma – másik nevén 18-as triszómia – a Patau-szindrómához hasonlóan ritka, kromoszomális eredetű rendellenesség. A betegség oka, hogy a 18-as kromoszóma egyes darabjai, vagy maga a teljes kromoszóma is eggyel több példányban van jelen a szervezet sejtjeiben.
Patau-szindróma
A Patau-szindróma – másik nevén 13-as triszómia – egy ritka, kromoszomális eredetű rendellenesség. A betegség oka, hogy a 13-as kromoszóma egyes darabjai, vagy maga a teljes kromoszóma is eggyel több példányban van jelen a szervezet sejtjeiben.
Szex a terhesség alatt
Szabad-e nemi életet élni terhesség alatt? Okozhat-e koraszülést a szex? Beindíthatja-e a szex a szülést? Kinek érdemes a szexszel vigyáznia?
Méhen kívüli terhesség
Az esetek 98%-ában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat. Ha viszont a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre, de ez csak nagyon ritkán alakul ki. A méhen kívüli terhesség okozta életveszélyes állapot a betegség tüneteinek korai felismerésével és az időben elvégzett orvosi vizsgálattal megelőzhető.
Koraszülés és a koraszülöttek ellátása Magyarországon
A koraszülések aránya itthon évek óta stabilan 8-10 százalék körül mozog, ez azonban körülbelül a kétszerese azoknak az értékeknek, amelyeket a nyugat-európai országokban regisztrálnak. Mi az elmaradás oka és mit lehetne tenni, hogy javuljon ez az arány? Mik a koraszülés kockázati tényezői és megelőzhető-e a koraszülés? Milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy koraszülött babánál? Prof. dr. Pajor Attilával, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójával és dr. Nobilis Andrással, a klinika Perinatológiai centrumának vezetőjével beszélgettünk.
A vitaminok és ásványi anyagok jelentősége a gyermekvárás időszakában
A vitaminok olyan anyagok, amelyek a szervezet számára kis mennyiségben, de feltétlenül fontosak. Mivel a szervezet nem, vagy csak előanyagaikból (például ß-karotin) képes előállítani, ezért kívülről kell bevinni őket. Általában két csoportba soroljuk: vízben oldódó és a zsírban oldódó vitaminok. Az előbbieket nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség távozik a szervezetből, az oldódó vitaminoknál (A-, D-, E-, K-vitaminok) azonban fennáll a felhalmozódás lehetősége. Az egészséges magzatfejlődés szempontjából a hiányos vagy éppen túlzott bevitel egyaránt káros lehet.
Felkészülés a baba érkezésére – Teendőlista a várakozás 9 hónapjára
A babavárás boldogsága mellett az elkövetkezendő 9 hónap az előkészületekről fog szólni. Hogy segítsünk a felkészülésben, elkészítettünk egy ellenőrző listát - hónapokra lebontva - , így garantáltan nem marad ki semmi fontos a teendők közül. A várandósság legfontosabb állomásait tanácsokkal és javaslatokkal egészítettük ki, így könnyedén nyomon követhetők a terhesség különböző szakaszai. Szép és örömteli babavárást kívánunk!
