Az első trimeszter szerepe az egészséges terhességben

A magas anyai vérnyomás és a magas vörösvérsejtarány összefügg a terhesség első harmadában megjelenő csökkent magzati növekedéssel – írják a rotterdami Erasmus Egészségügyi Központ kutatói. Ez azért probléma, mert a lassabb ütemben zajló magzati növekedés növelheti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

A JAMA 2009 február 10-ei számában megjelent tanulmány szerzői szerint további vizsgálatok kellenek annak tisztázására, hogy az első trimeszterben lezajló folyamatok hogyan befolyásolják a magzat és a már megszületett baba későbbi egészségét. Jelenleg nem ismert kellően pontosan, hogy az anya életmódbeli szokásai hogyan hatnak a magzatra ebben a terhességi időszakban, az viszont kiderült, hogy a helytelen életmódnak a későbbi életkorokban jelentkező következményei is lehetnek a gyermeknél.

A kutatócsoport 1631 kismamánál végezte vizsgálatait 2001 és 2005 között. Arra keresték a választ, hogy az anya életmódbeli szokásai milyen összefüggéseket mutatnak a magzat első trimeszteri növekedésével, illetve a későbbi koraszülés kockázatával, valamint a születési súllyal. A magzat első trimeszteri növekedési ütemét ultrahanggal, az ülőmagasság mérésével határozták meg (az ülőmagasságot a leleteken a CRL rövidítéssel jelölik az angol Crown to Rump Lenght szóból). Az ülőmagasság értékeit a terhesség 10. hetének első napjától a 13. hét hatodik napjáig jegyezték fel.

Az eredmények azt mutatták, hogy az anya életkora pozitív összefüggést mutatott az első trimeszteri ülőmagassággal, a magasabb anyai vérnyomás és a vörösvérsejtek magas aránya (magas hematokrit érték) viszont rövidebb ülőmagassággal párosult. Összehasonlították azokat az anyákat is, akik nem dohányoztak és a magzatvédő folsavat is a javaslatoknak megfelelően szedték, illetve azokat, akik dohányoztak és nem szedtek folsavat sem. Az utóbbi csoportban jellemzően alacsonyabbnak mutatkoztak az ülőmagasság értékei – olvasható a ScienceDaily beszámolójában.

Ezután azt is megnézték, hogy az első trimeszteri magzati növekedés különbségei milyen későbbi jelentkező tényezőkkel állhatnak kapcsolatban. A normális ütemben fejlődő magzatoknál kevésbé volt jelen koraszülés, és a babák születési súlya is magasabbnak mutatkozott. A csökkent növekedési ütem viszont összefüggést mutatott a koraszülések gyakoriságával (4% helyett 7%-os arány), és az alacsony születési súllyal is (3,5% helyett átlagosan 7,5%-os arány). A második csoportba tartozó babák születési mérete is alacsonynak mutatkozott: az első csoportban csak 4%-ban fordultak elő kisebb csecsemők, a dohányzó és folsavat sem fogyasztó anyáknál viszont a babák 10,6%-a született alacsony mérettel. Az alacsonyabb ülőmagasság a korai gyermekkorban tapasztalható gyorsabb növekedési ütemmel is kapcsolatban állt – írják a kutatók.

A tanulmány mellett megjelentetett szerkesztői kommentár hangsúlyozza, hogy az első trimeszterben a leggyorsabb a magzatok fejlődési és növekedési üteme, a babákat ekkor érő káros hatásoknak ezért későbbi és akár maradandó következményei is lehetnek.

“A magzat későbbi növekedését jelentősen meghatározhatják az első trimeszterben lezajló folyamatok, sőt, ezek hatásai akár még a csecsemőkorban is érzékelhetőek lehetnek. A terhesség első harmadában felmerülő komplikációk minél pontosabb meghatározásával ezért számos később jelentkező probléma is elkerülhető lenne” – írja a Cambridge Egyetem professzora, Gordon C. S. Smith.

A tanulmányban feltárt összefüggések rámutatnak, hogy az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok mennyire fontosak a terhesség első harmadában. Ezekből akár a terhesség későbbi szakaszában felmerülő problémákra is előre lehetne következtetni, így már ekkor tudnánk, hogy kinél magasabb ez a kockázat. Ehhez azonban a jövőben arra lesz szükség, hogy még pontosabb vizsgálati módszereket fejlesszünk ki – írja a JAMA szerkesztői kommentárja.