Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk: a statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élveszületésre jut egy méhen kívüli terhesség.
Az esetek 98%-ában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat. Ha viszont a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre, de ez csak nagyon ritkán alakul ki. A méhen kívüli terhesség okozta életveszélyes állapot a betegség tüneteinek korai felismerésével és az időben elvégzett orvosi vizsgálattal megelőzhető.

A méhen kívüli terhesség kialakulása, okai

A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre. A kórtörténetben szereplő meddőség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi műtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a betegség kialakulásának valószínűségét. A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előrejelezni és megelőzni nem lehet, ezért a beteg nem tehető felelőssé az állapotáért.

Élettani körülmények között a petesejt a tüszőrepedést követően valamelyik petevezetékben termékenyül meg. Ezt követően, osztódó állapotban a petevezeték csillószőrei segítségével a méhüreg felé sodródik, ahol 5-7 nappal később a méh nyálkahártyájába ágyazódik be.

Kóros esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat. Amennyiben a petevezetékben fejlődő méhen kívüli terhesség nem hal el, pár hét alatt alhasi fájdalmat, hasüregi vérzést okozhat.

A méhen kívüli terhesség tünetei, felismerése

Méhen kívüli terhesség esetén nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Korai beavatkozás esetén az orvos ritkábban kényszerül szerveltávolító műtétek (petefészek, petevezeték eltávolítás, stb.) elvégzésére.

Egészséges esetben, egy-két nappal a menstruáció várt időpontja után a vizeletből vizsgálható terhességi teszt már halványan pozitívvá válhat, és a terhesség gyanújeleinek nevezett tünetek észlelhetők, úgy, mint hányinger, hányás, emlőfeszülés, hangulatingadozás. A tünetek hátterében a terhességi hormonhatás áll, amely nem engedi a méhnyálkahártya menstruációs ciklus végén megszokott leválását, az időben jelentkező menstruációs vérzést és alkalmassá teszi az anya szervezetét a magzat kihordására. Ez a folyamat általában fájdalommentes.

Fogamzásképes korban a vérzéskimaradást követően jelentkező alhasi fájdalom, vagy pozitív terhességi teszt mellett kialakuló hüvelyi vérzés felveti a méhen kívüli terhesség lehetőségét.

Amennyiben a terhesség nem a méhüregben alakul ki, a megtermékenyített petesejt növekedésének hatására előbb-utóbb szúró jellegű alhasi fájdalom lép fel. Ez rendszerint csak az érintett oldalon jelentkezik. Az idő múlásával fokozódik a hasűri vérzés kialakulásának kockázata, amelynek veszélyére szerencsés esetben a fájdalom még időben felhívhatja a figyelmet. Méhen kívüli terhességre utaló, valamint bizonytalan eredetű tünetek észlelésekor azonnal forduljon szakorvoshoz! Minden óra számít!

Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Ismernie kell az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradás tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Rákérdez a terhesség mellett gyakran észlelhető tünetekre, pl. hányinger, hányás, mellfeszülés, hangulatingadozás, a terhességi teszt eredménye, stb. Amennyiben az elmondottak alapján valóban felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot. Ez a tünet komoly veszélyre utal.

A méhen kívüli terhesség diagnózisának pontos felállításához elengedhetetlen a hüvelyi ultrahang vizsgálat, amely, nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét, helyét, valamint méhen kívüli terhesség esetében az állapot súlyosságát, a beavatkozás sürgősségét.

A méhen kívüli terhesség kezelése

Méhen kívüli terhesség gyanúja esetén az életveszélyes állapot lehetőségének kizárásáig, illetve a betegség gyógyulásáig rendszerint kórházi ellátás indokolt.

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Rendszeres utóvizsgálatok előírása mellett az érintett a kórházból hazabocsátható.

Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható marad.

Amennyiben a beteg állapota műtétet tesz szükségessé, hastükrözés (laparoscopia) és hagyományos hasi műtét végezhető. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Ilyenkor a petevezető fala rendszerint már roncsolódott, ezért a szövődmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.

Méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek, és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre. Az eltávolított petevezetékek ma már a nem jelentenek akadályt a teherbeesés szempontjából, mert a meddőségi centrumokban korszerű eljárásokkal végzett mesterséges megtermékenyítés már széles rétegek számára elérhető.

A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására. Az állapot megismétlődése miatti szorongás – és ennek pszichoszomatikus következményei – a hiteles információ nyújtásával mérsékelhető.