A meddőség és vetélések okainak feltárása számos orvosi szakterületet érint. Szakértő orvosaink, Dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász és Dr. Kopa Zsolt andrológus szakorvos vezetésével a meddőség mögött álló anatómiai, genetikai, endokrinológiai, immunológiai és egyéb okok feltárásának specialistái.

Termékenységi szakorvosi team

Meddőségi nőgyógyászat:
Dr. Imre Ruben, Meddőségi Diagnosztikai Centrum vezető, meddőségi specialista szülész-nőgyógyász szakorvos
Dr. Holló Balázs, meddőségi specialista szülész-nőgyógyász szakorvos
Nőgyógyászat:
Dr. Molnár-G. Béla endoszkópos specialista szülész-nőgyógyász szakorvos

Andrológia:
Dr. Kopa Zsolt Meddőségi Diagnosztikai Centrum vezető andrológus, urológus szakorvos
Dr. Takács Tamás urológus és andrológus szakorvos
Dr. Albert István urológus és andrológus szakorvos
Dr. Bógyi György urológus és andrológus szakorvos
Dr. Vargha Judit urológus és andrológus szakorvos
Dr. Weninger Tibor urológus és andrológus szakorvos

Endokrinológia:
Dr. Csajbók Éva klinikai főorvos, belgyógyász, endokrinológus szakorvos

Immunológia:
Dr. Végh Judit belgyógyász-immunológus főorvos
Dr. Zöld Dominique immunológus-reumatológus szakorvos (jelenleg szabadságon)

Genetika:
Dr. Tankó Lenke klinikai genetikus
Dr. Varga Norbert klinikai genetikus

Diabetológia:
Dr. Gasparics Roland diabetológus

A kivizsgálási folyamatot minden esetben átfogó meddőségi konzultáció előz meg, melyen javasoljuk a pár mindkét tagjának részvételét. Bejelentkezés

Miben segíthetünk Önöknek?

• Gyermeket tervezünk, az alapinformációkat és vizsgálatokat keresem»
• Több mint fél éve próbálkozunk, szeretnénk megkezdeni a kivizsgálásokat»
• Diagnosztizált meddőségünk van, okfeltárásra, megoldásra van szükségünk»
• Többszöri vetélésen vagyunk túl, segítséget várunk»

Mindent a meddőségről

Specifikus információt keres a meddőség, vagy a habituális vetélések lehetséges okaival kapcsolatban? Az alábbiakban összegyűjtöttük kiemelt szakcikkeinket a témában.  Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a cikkek mindössze a tájékoztatás segítik, kérjük, amennyiben kérdése van, keresse fel szakorvosainkat!

Komplex kivizsgálásunk keretében minden alapvető meddőségi vizsgálatra sor fog kerülni, emellett több speciális vizsgálatot is elérhetővé tettünk az ismeretlen eredetű meddőségek okainak feltárása érdekében:

• Női eredetű meddőség»
  • Hormonális okok a női meddőség hátterében»
  • A női meddőség anatómiai okai és kezelésük»
  • Ivari kromoszóma rendellenességek»
  • Véralvadási zavarok és immunológiai okok»
  • Vetélést és meddőséget okozó véralvadási zavarok vizsgálata»
  • Fragilis X-kromoszóma a meddőség hátterében»
  • Immunológiai trombózishajlam-szűrés a vetélés okainak tisztázására»
• Férfi eredetű meddőség»
  • Mikroszkópos spermavizsgálat (spermiogram)
  • Herevisszeresség vizsgálata»
  • Ivari kromoszóma rendellenességek vizsgálata»
  • Y kromoszóma deléció vizsgálata»
  • CFTR génhibák vizsgálata»
  • Immunológiai okok vizsgálata»
  • A DNS töredezettségének vizsgálata áramlási citométerrel (SCSA)
  • Immunológiai trombózishajlam-szűrés a vetélés okainak tisztázására»
• Az ismétlődő vetélések okai»
  • Kiegyensúlyozott transzlokáció miatt életképtelen magzat»
  • Vetélést és meddőséget okozó véralvadási zavarok vizsgálata»
  • Az ismétlődő vetélések immunológiai okai»

Gyermekre várva

A babavárás fontos kérdése, hogy a pár mikor dönt a kivizsgálás mellett.  Akár már a gyermektervezés gondolatának megszületésekor is sor kerülhet rá családtervezési konzultáció keretein belül, tudatosság, életkor vagy esetleges családi kórtörténet miatt. A diagnosztikus kivizsgálás első lépéseit 35 éves kor alatt egy év, 35 éves kor felett fél év sikertelen próbálkozás után javasolt megkezdeni. Természetesen, amennyiben ennél kevesebb idő elteltével a pár bármely tagja aggódást érez, a folyamat bármikor megkezdhető. Az alapfogalmakért olvassa el cikkünket a meddőséggel kapcsolatos 10 alapkérdésről, illetve amennyiben szeretné megtudni, mi történik az első meddőségi konzultáción, átfogó meddőségi konzultációs leírásunkból tájékozódhat!

Meddőségi vizsgálatok a női eredetű meddőség okainak feltárására

Számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a várandósság létrejöjjön, és ez a folyamat sikeres is maradjon. Ha ezek közül a folyamatok közül egy vagy több sérül, nem jön létre vagy idő előt megszakad a terhesség.

Hormonális okok a női meddőség hátterében

A normális hormonműködés szabályozza a petesejtek érési folyamatát, illetve a méh felkészítését az embrió befogadására. Hibás hormonműködés esetén nem jön létre a terhesség, ám ma már gyógyszerekkel, hormonpótlással általában jól kezelhető a páciens.

A pajzsmirigy működési zavara

A pajzsmirigy alulműködése, a hipotireózis rendszertelen menstruációs ciklusokat, elhúzódó vagy erős vérzéseket is okozhat. Súlyosabb esetben a tüszőrepedés is rendszertelenül, vagy éppen egyáltalán nem következik be. A tüszőrepedés hiánya mellett is előfordulhatnak látszólag teljesen megfelelőnek tűnő, szabályos menstruációs ciklusok, ezen ún. anovulációs ciklusok során azonban a petefészekből nem szabadul ki a megtermékenyítésre alkalmas petesejt, így terhesség sem alakulhat ki.

A pajzsmirigy alulműködésénél jóval ritkábban fordul elő a pajzsmirigy túlzott aktivitása, a hipertireózis. A betegség tünetei általában feltűnőek, azonban nem mindenkinél jelennek meg. A magas tiroxin szint fokozhatja a nemihormon-kötő fehérje (SHBG) termelést, befolyásolhatja az ösztrogén anyagcserét, az LH, FSH termelést. Ennek következtében viszonylag gyakran fordul elő rendszertelen menstruációs ciklus és előfordulhat meddőség is, annak ellenére, hogy a peteérés ilyenkor többnyire megtartott.

A pajzsmirigy működési zavarairól és ennek meddősgi vonatkozásairól további részleteket tudhat meg cikkünkből: Hogyan okozhatnak meddőséget a pajzsmirigy működései zavarai?

Policisztás ovárium szindróma

A normális petefészek-működés feltétele a petesejtek létrejöttének. A petefészek leggyakoribb rendellenessége a policisztás ovárium szindróma (PCO). Ilyenkor a megnagyobbodott petefészkek tele vannak cisztával és általában a tüszőrepedés is hiányzik, tehát meddőség alakul ki. Tüszőérést serkentő hormonnal (FSH) ma már elég jól kezelhető. Ma már azt is tudjuk, hogy mindez szorosan összefügg a szénhidrát-anyagcsere zavarával, ezért sokszor szükség van kiegészítő kezelésre is.

A női meddőség anatómiai okai és kezelésük

Egészséges, anatómiailag ép nemi szervek szintén szükségesek a teherbeeséshez, mert csak így biztosított, hogy a hímivarsejtek eljuthassanak a petesejtig, illetve az embrió eljuthasson a méhüregig.

• Az egyik leggyakoribb probléma a petevezeték gyulladásos eredetű elzáródása, mely a hüvely felől, a méh üregébe fecskendővel feljuttatott kontrasztanyag röntgen-képerősítő segítségével vagy ultrahangos nyomon követéssel vizsgálható (HSG, Hy-Co-Sy, petevezeték átjárhatósági vizsgálat). Amennyiben mindkét oldali petevezeték elzáródott és nincs kimutatható petevezeték-tágulat, legcélravezetőbb a lombikbébimódszer alkalmazása. Amennyiben a petevezeték gyulladásos izzadmánnyal telt észrevehető tágulatot mutat, a legjobb annak műtéti (laparoszkópos – hasfalon kis metszéssel végzett tükrözés) eltávolítása után elkezdeni a lombikbébiprogramot
• Előfordulhat, hogy a méhnyaknyák nem engedi feljutni a spermiumokat, ilyenkor inszeminációt javaslunk. Ekkor a spermiumokat egy mosási-koncentrálási folyamat után egy vékony katéterrel közvetlenül a méhüregbe juttatjuk.
• A méhnyálkahártya polipusainak (jóindulatú növedékek) gyulladásos eredetű összenövései ugyancsak akadályozhatják a teherbe esést azáltal, hogy akadályozzák az embriót a normális beágyazódásban. Ebben az esetben apró műtéti beavatkozásra lehet szükség.
• Az egyik leggyakoribb, meddőséget okozó megbetegedés az endometriózis, amely fennállása esetén a nyálkahártya, vagyis az endometrium – több lehetséges okból – a méh üregén kívül, a hasüregben is megtelepszik, amely menstruációkor ugyanúgy leválik, mint a méhüregen belüli endometrium. Az endometriózis speciális, részben műtéti, részben gyógyszeres kezelést igényelhet.

Ivari kromoszóma rendellenességek

Női meddőség hátterében állhatnak még az ivari kromoszómák számbeli eltérései. A tripla X-szindróma – más néven az X-kromoszóma triszómiája – esetén az X-kromoszóma egy plusz példánya is jelen van a nők összes testi sejtjében, vagyis kettő helyett három X kromoszómát tartalmaznak, míg a Turner-szindrómánál a sejtek egyel kevesebb, vagyis csak egy X kromoszómát tartalmaznak. Kromoszóma rendellenességek gyanúja esetén kromoszóma vizsgálatot végzünk.

Kromoszómavizsgálat

A DNS-molekulák sejtosztódáskor összetömörödnek, és kromoszómákat alkotnak. A kromoszómák száma egy adott faj minden egyedének minden sejtjében azonos (kivétel az ivarsejtek): az embernek 22 pár testi (1-22) és két ivari (XX v. XY) kromoszómája van.

Kromoszómavizsgálat

Előfordul, hogy az osztódás során hibás sejtek képződnek, és ezeket a javító mechanizmusok sem tudják kijavítani. Ilyenkor a kromoszómák száma vagy szerkezete a normálistól eltérő. A kromoszómavizsgálattal az ilyen rendellenességeket lehet kimutatni. A vizsgálat lényege, hogy a levett vér sejtjeiből kivonva speciális festéssel láthatóvá és megkülönböztethetővé lehet tenni a kromoszómákat.

A női eredetű meddőség egy további, ritkább, az általános vizsgálatok során nem elemzett oka a petefészek negyven éves kor előtt bekövetkező kimerülése, amely gyakran egy genetikai elváltozáshoz, a fragilis X-kromoszómához köthető. A fragilis X-kromoszóma jelenlétét igazoló vagy kizáró vizsgálat lehet javasolt minden olyan esetben, ha a kívánt várandósság elmaradása mellett Ön a kórképre utaló, jellegzetes tüneteket észleli: menstruációja előbb rendszertelenné vált, és esetleg már több mint 1-2 éve egyáltalán nem is menstruált, illetve ha hüvelyszárazság, rendszeres hőhullámok, alvászavarok és szélsőségesebb hangulatingadozások léptek fel Önnél.

Véralvadási zavarok és immunológiai okok

A vetélés, illetve a meddőség hátterében esetenként véralvadási zavarok is állhatnak, amelyek genetikai, illetve immunológiai vizsgálatokkal mutathatóak ki. Centrumunkban – háromféle váralvadási faktor mutációinak kimutatásán kívül – egy komplexebb immunológiai csomag is elérhető, amely a hazánkban jelenleg elérhető legátfogóbb vizsgálatot jelenti a vetélés, illetve a meddőség hátterében álló véralvadási zavarok kimutatására.

Meddőségi vizsgálatok a férfi eredetű meddőség okainak feltárására

A férfiak spermaképe nagyon sokat romlott az elmúlt 50 évben, ami gyakran közrejátszik abban, hogy a pár sikertelenül próbálkozik a teherbeeséssel. Azt tudjuk, hogy a vegyszerek, a dohányzás, a stressz mind-mind rontják a fertilitást (termékenységet), ezen túlenően azonban szervi (herevisszeresség) és genetikai okok is gyakran állnak a férfi meddőség hátterében.

Mikroszkópos spermavizsgálat (spermaanalízis)

A férfi eredetű meddőség vizsgálata során alapvetően a spermakép (spermiogram) vizsgálatából indulunk ki: a hímivarsejteket ilyenkor egy egyszerű mikroszkópos vizsgálatot követően tanulányozza az andrológus szakorvos. A mintát 3-5 napos önmegtartóztatás után érdemes számunkra leadnia: 1-2 napos önmegartóztatás esetén alacsonyabb lesz a spermiumszám, a 7 napnál hosszabb megtartóztatási idő esetén pedig általában már romlanak a mozgási paraméterek.

A spermaanalízis a következő szempontok figyelembevételére kerül sor:

• Spermatérfogat
• A spermiumok alakja (morfológiai vizsgálat)
• A spermiumok koncentrációja
• A spermiumok mozgásképessége
• Spermiumszám
• Az ondó pH-ja és általános állaga
• Vitalitás

Mikroszkópos vizsgálat mellett a legmodernebb számítógépes analízist (CASA – Computer Assisted Sperma Analisator) is használjuk.

A spermavizsgálati eredmény leletének értékelése

Alapvetően helytelen az a gyakorlat, amikor a hozzánk forduló páciensek kizárólag spermiogram-vizsgálatot kérnek, andrológiai konzultációra azonban nem kerül sor. A spermiogram-vizsgálat eredménye ugyanis csak egy kiindulópontnak tekinthető a férfi eredetű meddőség okainak tisztázásában, önmagában azonban nem ad kellően pontos képet arról, hogy mi lehet a meddőség pontos oka.

További vizsgálatokra nemcsak a rossz spermakép, hanem az egyébként normálisnak tekinthető spermakép esetén is szükség lehet, például ha viszonylag alacsony, de még a normál értéktartományba esik a spermaszám, vagy ha magas a fehérvérsejtszám. A spermiogram értékelése minden esetben a szakember feladata, és nem érdemes önállóan, az internetről vett információk alapján otthon, önállóan kiértékelni a leletünket.

Rossz spermakép esetén végezhető vizsgálatok

Herevisszeresség vizsgálata

A normálisnál rosszabb spermakép egyik leggyakoribb oka a herevisszeresség. A betegségben a férfiak 8-23%-a érintett valamilyen mértékben, ami azonban nem jár szükségszerűen terméketlenséggel. Az orvost meddőség gyanújával felkereső férfiak kb. 25-40 százalékánál található meg a herevisszeresség. Anatómiai okokból az esetek legalább 90 százalékában a bal here visszeres.

Az életképes spermiumok termelődését két okból befolyásolja a herevisszeresség károsan. Egyrészt a spermiumképzéshez, a sejtosztódáshoz szükséges oxigén- és tápanyagellátás akadályozottsága révén, másrészt, mert a herezacskóban maradó pangó vér a herék hőmérsékletét emeli, ami károsan hat a spermiumok termelődésére.

Herevisszeresség esetén az ondó vizsgálatakor rendszerint kiderül, hogy a spermiumok száma a normálisnál alacsonyabb, a spermiumok nem fejlődtek ki normálisan, és a rendesnél lassabban mozognak. Kis mértékű eltérés azonban a nemzőképességet még nem befolyásolja. A herevisszeresség kis műtéttel megszüntethető, ezt követően az ondó minősége általában javul.

Amennyiben a rossz spermakép hátterében nem vagy nem kizárólag a herevisszeresség áll, genetikai (Y-kromoszóma deléciós vizsgálat, cisztás fibrózis szűrés stb.) és andrológiai kivizsgálás javasolt.

Ivari kromoszóma rendellenességek vizsgálata

A nagyon rossz spermakép mögötti leggyakoribb kromoszóma eltérés a Klinefelter-szindróma, amikor a sejtek a normális X és Y ivari kromoszómák helyett kettő X és egy Y kromoszómát tartalmaznak. Előfordulhat még dupla Y-szindróma, amikor az Y kromoszómából van egy helyett kettő, ebben az esetben azonban normális a férfi nemi működés. Centrumunkban mindkét kromoszóma-rendellenesség azonosítására lehetőség van.

Y kromoszóma deléció vizsgálata

Az Y kromoszóma hosszú karjának igen fontos szerepe van a spermatogenesisben (spermaképzésben). Mostanában sikerült felderíteni a spermiumok normális éréséért felelős Y kromoszómához kötött géneket (RBM és DAZ, DFFRY, DBY és egyéb géncsaládok). Ezen kromoszómarészek hiánya, ún. deléciója jelentősen rontja a spermatogenesist, gyakran a spermaképződés teljesen hiányzik.

Y-kromoszóma deléciós vizsgálat

A modern IVF-technikák (intracitoplazmatikus spermium injekció, ICSI) segítségével már olyan esetekben is születhet gyermek, amikor az ejakulátumban nincs spermium, csak a hereszövetből izolálható különböző technikák segítségével. Amennyiben azonban a csökkent spermiumtermelődés mögött genetikai okok állnak (AZF), úgy a párnak számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a mesterséges megtermékenyítés eredményeként születendő fiúgyermek – Y kromoszómája révén – örökölni fogja apja betegségét, és évekkel később maga is mesterséges megtermékenyítésre szorul.

CFTR génhibák vizsgálata

A cisztás fibrózis a leggyakoribb monogénes betegség, mely a CFTR gén mutációihoz köthető. Az európai népességben minden 25. ember hordoz valamilyen mutációt ebben a génben. Bizonyos CFTR mutációk, melyek nem okoznak klasszikus cisztás fibrózis tüneteket, fiúgyermekekben veleszületett ondóvezeték hiányhoz vezetnek. A kórképet a betegség angol nevének (congenital bilateral absence of vas deferens) rövidítéséből vett mozaikszóval CBAVD-nak nevezzük. Az ondóvezeték hiánya miatt az érintett férfiak ejakulátuma nem tartalmaz spermiumokat (azoospermia). Az összes férfi meddőségi eset 1-2 százalékát, az obstuktív azoospermiák kb. 30%-át CFTR mutációk okozzák.

Tekintettel arra, hogy az érintett férfiaknál nem a spermiumok termelődése, hanem azok ürülése szenved zavart, az érintett párok lombikprogramban sikeresen vehetnek részt. Amennyiben a férfi meddőség oka azoospermia, mindenképpen indokolt cisztás fibrózis szűrővizsgálaton részt venni. Ha a vizsgálat mutációk jelenlétét igazolja, az azt jelenti, hogy a hereszövetből vett minta várhatóan normál, termékenyítésre alkalmas, értett spermiumokat fog tartalmazni. Amennyiben a férfi meddőség hátterében CFTR génmutációt azonosítottunk, nagyon fontos, hogy gyermekvállalás előtt a partner is részt vegyen cisztás fibrózis szűrővizsgálaton, ugyanis a pár ilyen esetben az átlagosnál nagyobb kockázatot hordoz CF beteg gyermek születésére.

Immunológiai okok vizsgálata

Férfiakban a kóros ivarsejtképződés, vagy a spermiumok fejlődészavara, számuk csökkenése gyakran szerv specifikus autoimmun betegségre vezethető vissza. Ezeket az eseteket immunológiai vizsgálat, szűrés segítségével lehet felfedezni. Egyes esetekben valamely immunológiai rendszerbetegség áll fenn, ezek a betegek már rendszerint valamilyen gondozásra járnak.

Jobb spermakép esetén végezhető speciális spermavizsgálatok

Az intézetünkben újonnan bevezetésre került speciális spermavizsgálatokkal a férfi eredetű meddőség hátterében álló speciálisabb okok is azonosíthatóak: erre eddig nem nyílt lehetőség, hiszen normál spermakép esetén – egészen néhány évvel ezelőttig – nem vizsgálták tovább a hímivarsejteket. Speciális spermavizsgálatainkkal egyaránt vizsgálható a hímivarsejtek DNS-ének töredezettsége, a reaktív szabad oxigéngyökök túl magas koncentrációja és az úgynevezett akromszóma reakció önmagától történő vagy elégtelen mértékű lezajlása.

Ezek a vizsgálatok ugyan más hazai intézetekben is elérhetőek, centrumunk szakemberi azonban már a jelenlegi legmodernebb módszerekkel dolgoznak: tesztjeinket áramlási citométerrel (flow citometria) végezzük, így a korábbi, egyszerű festési eljárásokkal végzett és lényegesen pontatlanabb eredményt adó módszereknél nagyságrendekkel megbízhatóbb méréseket tudunk végezni. A speciális spermavizsgálatok bevezetésével a korábbiaknál jóval könnyebben azonosíthatóvá váltak az ismeretlen eredetű férfi meddőség okai: intézetünkben immár csaknem az összes olyan tényezőt nagy pontossággal meg tudjuk határozni, amelyek – különféle módokon – férfi meddőséghez vezetnek. Speciális spermavizsgálataink az asszisztált reprodukciós eljárások sikertelenségének okait is jó eséllyel felderíthetik.

Az áramlási citométerrel végzett vizsgálatokat más tesztekkel együtt érdemes elvégeztetni: az eredmények pontossága így még tovább növelhető, és az is egyszerűbben meghatározható, hogy mikor mi lesz a legmegfelelőbb kezelési forma. A sperma DNS töredezettségi vizsgálatát minden esetben a reaktív szabad oxigéngyökök szintjének meghatározásával együtt érdemes elvégeztetni, a HBA teszt még bevezetés alatt van: így határozható meg a legpontosabban, hogy milyen asszisztált reprodukciós technikát kell alkalmazni, ha a hímivarsejteknek csak kevesebb mint 80%-a képes a petesejthez kötődni.

A meddő párok közel 40-45%-ában a férfira vezethető vissza a terméketlenség, a nőnél végzett vizsgálatokkal párhuzamosan ezért minden esetben célszerű elindítani a férfi partner vizsgálatát is.

A DNS töredezettségének vizsgálata áramlási citométerrel (SCSA)

A férfi terméketlenség egyik oka a hímivarsejtekben található DNS töredezettsége is lehet. A DNS töredezettség áramlási citométerrel történő vizsgálatának célja a spermiumokban található DNS intaktságának és a töredezettség százalékos arányának meghatározása: a sikeres megtermékenyítés esélyét jelentősen növeli, ha a spermiumok negyedénél kevesebben található töredezett DNS.

Tovább»

Az ismétlődő vetélések vizsgálata

Amennyiben létrejön a terhesség, de az ismétlődően vetéléssel végződik, a vetélések okait keressük, ezek leggyakrabban genetikai, immunológiai vagy endokrin okok.

Kiegyensúlyozott transzlokáció

A kromoszóma-rendellenességek nem minden esetben okoznak tüneteket. Vannak emberek, akik úgynevezett kiegyensúlyozott transzlokációt hordoznak, vagyis két kromoszómaszakasz kicserélődik. Amennyiben a transzlokációval nem képződnek fals gének, ez a hiba semmilyen tünetet nem okoz, azonban hibás ivarsejtek és ennek következtében a megtermékenyítés során kóros kromoszómakészlettel rendelkező embriók jöhetnek létre.

Vizsgálatok során kiderült, hogy egy olyan párnak, ahol az egyik szülő kiegyensúlyozott transzlokációt hordoz, az embriók akár 70-80 százaléka kóros kromoszómakészlettel rendelkezik, és ezt az arányt a mesterséges megtermékenyítés sem javítja. Amennyiben a gyerek egészséges, ő is hordozhatja a szülőre jellemző transzlokációt. Ez a rendellenesség egyaránt előfordulhat férfiaknál és nőknél is.

A témáról részletesebben is olvashat cikkünkben: A meddőség genetikai háttere

PGD: megoldás számos genetikai rendellenesség esetén

Azoknál a pároknál, ahol a meddőség mögött kromoszóma-rendellenesség áll, a preimplantációs genetikai vizsgálat nyújthat megoldást. A vizsgálat lényege, hogy a visszaültetésre alkalmas, 6-8 sejtes embriókból kivesznek egy vagy két sejtet, és ezeken genetikai vizsgálatot végzünk. Az eredmény alapján jó eséllyel ki lehet választani azokat az embriókat, amelyek egészségesek, és csak ezeket ültetjük vissza. Nemzetközi irodalmak alapján kijelenthető, hogy az ilyen korai stádiumú embrióból – annak károsodása nélkül – el lehet távolítani egy-két sejtet.

Az ismétlődő vetélések immunológiai okai

Antifoszfolipid szindróma

Az antifoszfolipid szindróma esetében nem ritkán az ismétlődő vetélés az első olyan klinikai jel, amelyik alapján felmerül a kórkép gyanúja. Ezekben az esetekben a beteg trombóziskészsége fokozott. Ez különösen abban az időszakban jelent veszélyt a magzatra, amikor az már nem diffúzió révén kapcsolódik az anyagcserébe, viszont komolynak mondható vérkeringés még nem alakult ki a méhlepényben. Ez jellemzően az első magzati hetek után, az első pár hónapban van így. A méhlepény kisereiben keringészavar alakulhat ki, mely veszélyeztető lehet, és végül vetéléshez vezethet.

Autoimmun betegségek

Az ilyen esetek egy részében rendszerbetegségről van szó (pl. Sjögren szindróma, nem differenciált kollagenózis, vaszkulitisz), más részük ún. szervspecifikus autoimmun betegség, amikor csak egy-egy szerv gyulladásos megbetegedéséről tudunk. Utóbbiak közül a pajzsmirigy-ellenes antitestek (ilyen pl. az anti-TPO) magasabb szintje jelent fokozott kockázatot.

Alloimmun eredetű vetélések

A magzati antigének felét az apa génállománya határozza meg. Olyan esetekben beszélhetünk alloimmun mechanizmusról, amikor az egyébként szabályosan működő anyai immunrendszer az „idegennek felismert” magzati sejtek iránt túlságosan elutasító, vagy esetleg nem megfelelően működnek az ilyen támadó reakciók elhárítására hivatott szabályozó/gátló mechanizmusok. Az esetek egy részében ki sem alakul terhesség, olykor az IVF során a lombikban még szépen fejlődő embiókezdemény a beültetés után nem tapad meg, vagy a fejlődésnek indult magzattal a kismama korai szakban elvetél.

Ha további részletekre kíváncsi a vetélések immunológiai okaival kapcsolatban, olvass el ide vonatkozó cikkünket: Az ismétlődő vetélések immunológiai okai