Alloimmun eredetű meddőség
Az esetek bizonyos részében ez a mechanizmus felel a természetes úton vagy IVF során létrejött embrió meg nem tapadásáért vagy korai kilökődéséért. Az alloimmun mechanizmusok szűrése az elmúlt évtizedben sokat fejlődött, az esetek egy részében gyógyszeres kezelésre is van lehetőség.
Vizsgálható a kilökődési folyamat egyik végrehajtó elemének, az anyai természetes ölősejteknek (NK-sejteknek) az aktivitása és aránya és megbecsülhető, hogy az immunválasz kialakításában résztvevő sejtek „milyen nyelven beszélnek” (Th1/Th2 válasz egymáshoz viszonyított aktivitása), vagyis a köztük kialakuló kommunikáció inkább befogadó-tanuló, vagy támadó-elutasító választ szokott-e eredményezni. Ezek a vizsgálatok az anyai immunitás magzat irányában kifejtett, általános viselkedéséről adnak felvilágosítást. A meghatározások korlátját az jelentheti, hogy a mérések „pillanatfelvételt” nyújtanak (vagyis a változó aktivitású immunrendszerről egy adott időpillanatban adnak véleményt). E vizsgálatról jelenleg sok kérdés kering a szakmában, többek közt a vérben illetve a méhben található NK sejtek, vagy ezek általánosságban igazolt vagy nem igazolt szerepel kapcsán. Tény azonban, hogy intézményünkben számos olyan párnak született gyermeke, ahol a leendő édesanyának immunszupressziót célzó kezelést javasoltunk.
Bizonyos esetekben az anyai immunitás speciálisan elutasító a magzati sejtek iránt, melyeket részben a partner genetikai állománya határoz meg. Specifikus immunvizsgálattal mód van ennek megítélésére. Amennyiben ilyen helyzet bizonyosodik be, az anyai immunválasz általános jellegű befolyásolásán túl vannak más, kifejlesztés alatt álló megoldások: ilyenkor például apai sejtek (pl. vérlemezkék vagy limfociták) felhasználásával oltóanyag készíthető, melyet a kismamának beadva a fenti specifikus „elutasító” immunválasz csökkenthető egy oltási sorozat segítségével.
Szisztémás autoimmun betegség, mint a női infertilitás oka
Amennyiben a gyermeket kívánó nő immunbeteg, szisztémás autoimmun kórképben szenved, ennek többnyire már tudatában van. Leggyakoribb ilyen kórkép az SLE (szisztémás lupus erythematosus, vagy röviden lupus), emiatt már többnyire folyik valamilyen immunológiai gondozás. A terhesség többnyire vállalható, optimális időpontja akkor van, amikor ez az – önmagában is hullámzó aktivitást mutató – kórkép éppen nyugalomban van. Ennek megítélésére rendelkezünk megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal.
Lényeges az is, hogy a beteg ne kapjon olyan gyógyszert, amelyik a magzat genetikai állományát vagy a magzat méhen belüli fejlődését zavarná. Ebből a szempontból a betegség gyógyításának egyik alapját képező szteroidkészítmények a legártalmatlanabbak. Meg kell tapasztalni, mi az a legkisebb gyógyszeradag-igény, amely a betegséget még egyensúlyban tartja. A betegség aktivitásának ellenőrzésével és a gyógyszeradagok megfelelő beállításával együtt fontos a tudatos családtervezés, ehhez a beteg vizsgálatán, a kórelőzményen kívül az elvégezhető laborvizsgálatok a családtervezésben közreműködő szakember számára fontos információkat tudnak adni. Legjobb, ha az immunbetegek ellátásában jártas nőgyógyász segítségét vesszük igénybe.
A szisztémás immunbetegségek miatt alkalmazott immunológiai gátlószerek közül nem egy a petefészkek korai kimerüléséhez vezethet, függetlenül az autoimmun betegségtől. Az immunszuppresszív szerek beállításánál fokozott figyelmet fordítunk ezekre a készítményekre. A szteroid-kiváltó szerek alkalmazásánál a kockázat/haszon elvet a gyermekvállalás szempontjával kiegészítjük.
Lényeges a szerek biztonságos „kimosódási ideje” is a szervezetből, mely gyógyszertől függően 3-6 hónap is lehet.
POF, a petefészkek idő előtti kimerülése a női infertilitás hátterében
Ez a 40 évesnél fiatalabbak 1%-át érinti, kialakulásában a különféle petefészek-, mellékvesekéreg- és pajzsmirigy-ellenes antitestek szerepe jelentős lehet, de az immunológiai tényezők mellett a genetikai, kromoszómális, toxikus okok is gyakoriak. Rendelkezésre állnak olyan laborvizsgálatok, melyekkel a kimerülés folyamatának immunológiai okai vizsgálhatók. A POF kialakulásába csak igen korlátozottan tudunk beavatkozni, jelenleg nincs olyan szerünk, mellyel a folyamat visszafordítható lenne.
POF gyakran társul endometriózissal, policisztás petefészekkel – a folyamat oka gyakran szintén immunológiai. A szervspecifikus antitestek a laboratóriumban kimutathatóak (egyes enzimek ellen, a mellékvesekéreg ellen).
Gyakori a társulás más hormonális kórképpel is: a pajzsmirigy vagy a mellékvesekéreg csökkent működésével. Sok esetben petefészek ellenes antitestek mutathatók ki. Ezekben az esetekben hormonpótlás, az endokrin anyagcsere helyreállítása, az endometriózis műtéti vagy laparoszkópos megoldása segíthet.
Mikor kérjen immunológiai konzultációt?
- infertilitás (meddőség) esetén;
- habitulis, azaz többször előforduló vetélések esetén
- ismételten sikertelen IVF esetén, ha vélhetően az embrió megtapadásában van zavar;
- ismert autoimmun betegség esetén;
- tartósan fennálló, ismeretlen eredetű gyulladásos folyamat esetén;
- amennyiben egyéb szűrés kapcsán pozitív immunlabor-leleteket kapott;
- immunszuppresszív gyógyszer szedésekor;
- amennyiben meddőségi klinikára jár és nem történt immunológiai konzultáció.
