10+1 alapkérdés a meddőségről

1. Mit jelent a meddőség?

Ez a kegyetlen kifejezés valójában termékenységi zavart jelent, ami igen gyakori jelenség. Meddő állapotnak nevezzük, ha meghatározott időn belül, gyakran és védekezés nélkül folytatott házasélet ellenére sem következik be a terhesség. A „meghatározott idő” a női életkortól függ, 35 éves életkorig egy évet, 35 év felett fél évet jelent. Női, férfi és közös okai ugyanolyan valószínűséggel lehetnek a meddőségnek. Szinte hihetelen, de hazánkban megközelítőleg a párok 15%-át érintik termékenységi zavarok

2. Mikortól érdemes vizsgálatokra menni?

Akár már a gyermektervezés gondolatának megszületésekor, úgynevezett családtervezés keretein belül, ha a magasabb életkor, esetleges családi kórtörténet, vagy egyszerűen a tudatos felkészülés jegyében a pár így dönt. A diagnosztikus kivizsgálás első lépéseit 35 éves kor alatt egy év, 35 éves kor felett fél év sikertelen próbálkozás után javasolt megkezdeni – vagy ennél kevesebb idő elteltével is, ha a pár bármely tagja aggódik, vagy problémára utaló panasza, tünete van.  A leendő anya és apa együttes bevonása a kivizsgálások nulladik lépésétől alapvető. Kulcsfontosságú ugyanakkor már a kezdetektől a lehető legjobb fizikai és mentális egészségi állapotra törekvés, azaz a dohányzás elhagyása, a sport, egészséges étkezés és testsúly elérése, valamint a lelki felkészülés.

3. Mi a teendő, ha aggódunk és meg szeretnénk tenni az első lépéseket?

Bár sokszor már önmagában egy meddőségi konzultációra való bejelentkezés is nagy levegővételt kíván, nem érdemes halogatni. Mindenképpen azt javasoljuk, hogy ne internetes kutatással és alternatív módszerekkel, teákkal, masszázsokkal kezdjünk, hanem szakorvossal történő egyeztetéssel, hogy ne veszítsünk időt, ha esetleg valamilyen alapvető akadályozó probléma – például hormonális, vagy anatómiai gát – állna fenn a pár bármely tagjánál.

Olvassa el itt, hogy mit szükséges tudnia a meddőségi konzultációról!

Tipp: Ajánlatos minden konzultációra naptárral érkezni, mert az aktuális női ciklusnap minden orvos első kérdése lesz a vizsgálatok során!

4. Milyen okai lehetnek, ha nem jön a baba és hogyan lehet ezt kivizsgálni?

Számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a várandósság létrejöjjön és fennmaradjon. Ha ezek közül egy vagy több sérül, ahhoz vezethet, hogy nem alakul ki, vagy idő előtt megszakadhat a terhesség. A meddőségnek rengeteg különböző oka lehet női és férfi és közös oldalon egyaránt, például hormonális (endokrinológiai), szervi (anatómiai), andrológiai, genetikai, immunológiai, diabetológiai, vagy pszichológiai okok.

A legtöbb pár esetében a probléma vagy problémák egyszerű vizsgálatokkal feltárhatók és kezelhetők.
A kivizsgálás folyamat általában a következő:

1. lépés: Konzultáció a pár mindkét tagjának részvételével, a kórtörténet részletes és átfogó átbeszélése. A kivizsgálás kezdőlépéseként női hüvelyi ultrahangvizsgálatra kerül sor.
2. lépés: Női részről vérvétel, a menstruációs ciklus átfogó hormonális vizsgálata és a szénhidrát anyagcsere vizsgálat céljából, anatómiai vizsgálatok, petevezeték átjárhatósági és méhűri vizsgálat. Férfi részről spermaelemzés.

Ez a két lépés az esetek legnagyobb részében feltárja a problémát, melyek kezelésével a várt terhesség nagy valószínűséggel létrejöhet.

Tipp: Centrumunkban ezen alapvizsgálatok mindössze 30 nap alatt elvégezhetők.

5. Mi történik, ha az alapvizsgálatok nem hoznak eredményt, vagy problémát jeleznek?

A sikerért ekkor feltehetően személyre szabott, kombinált kivizsgálásra van szükség, melyhez a nőgyógyászati terület mellett további szakorvosok, például endokrinológus, andrológus vagy genetikus szakember bevonása is szükséges. A speciális vizsgálatokról itt olvashat bővebben!

Fontos tudni továbbá, hogy az esetek közel 10%-ában a tudomány mai állása szerint a diagnózis ismeretlen eredetű meddőség, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a párnak nem lehet gyermeke.  Ilyen esetekben a meddőség kérdésének átfogó megközelítése, a különböző szakértők közös munkája kulcsfontosságú.

6. Hogyan történik a meddőség kezelése?

A meddőség oka rendkívül szerteágazó lehet, így a kezelés is komplex folyamat. Minden kezelés célja, hogy növelje a petesejt megtermékenyülésének és beágyazódásának valószínűségét különböző eszközökkel, a legkisebb külső beavatkozástól indulva a méhen kívüli megtermékenyítésig.

A hormonális eltérések a spermium minőségét érintő problémák korrigálhatók például életmódváltással, gyógyszeres kezeléssel. A női szervi diszfunkciók szinte mindegyikére van gyógyszeres vagy műtéti megoldás, például ciszta eltávolítás, vagy az endometriózis kezelése. A meddő állapot időtartama, a páciens kórtörténete, feltárt problémái, kora mind meghatározza az alkalmazott terápiát.

A diagnosztika és a kezelés kart-karba öltve jár, azaz egy probléma kiszűrését és kezelését követően a szakorvos javasolni fog valamilyen teherbeesést támogató terápiát. Ennek sikerességétől függően újabb kivizsgálásokra kerülhet sor és az eredmények ismeretében folytatódnak a kezelések.

7. Mit jelent az ovulációs indukció, az inszemináció és az IVF vagy lombik?

Az ovulációs indukció a meddőségi kezelések első lépése. Ennek során a nő egy ciklusban megérő petesejtjének számát egyről többre növelik a petefészek enyhe, gyógyszeres stimulációjával. Ezt a peteérés folyamatának ultrahangos nyomon követése kíséri a peteérés pontos idejének meghatározása érdekében, hogy otthon a pár biztosan a legalkalmasabb időzítéssel legyen együtt.

A kezelések második lépése a kicsit nagyobb arányú orvosi támogatással járó, de még mindig méhen belüli kezelés, az inszemináció, azaz mesterséges spermafelhelyezés. Abban tér el az ovulációs indukciótól, hogy tüszőrepedéskor a leendő apa megfelelően előkészített spermáját művi úton, azaz egy kis katéter segítségével a nőgyógyász juttatja a méhbe, egy rövid, a vizsgálatokhoz hasonló kezelés során. Ezáltal a spermiumok sok természetes akadályt „átugranak”, azaz nagyobb számban érkezhetnek meg a petesejtekhez. Sikeressége nagyban függ az elvégzett eljárás pontosságától. Jelenleg, az ismert adatok alapján általában mindössze  8-20% körüli az eljárás sikerrátája, így gyakran – úgy hisszük, tévesen – csak a lombik eljárások elkezdésének előszobájaként alkalmazzák.

Ha legalább három inszemináció nem vezet terhességhez és a diagnosztikai vizsgálatok továbbra sem nem tárnak fel olyan, speciális problémát, mely orvoslásával a siker valószínűsége nőhet, a pár tovább léphet az in vitro fertilizáció (IVF), azaz a lombik kezelések felé.

Ekkor a petesejtek biztos megtermékenyülése érdekében azokat peteéréskor egy kisebb műtéti beavatkozás során a petefészekből leszívják, laboratóriumi körülmények között megtermékenyítik a leendő apa hímivarsejtjeivel. Az így, néhány nap alatt a lombikban létrejött embriót a ciklus megfelelő idejében visszaültetik az anyaméhbe – azaz katéter segítségével a méhnyálkahártyára juttatják, és hormonkezeléssel támogatják a megtapadását. A lombik eljárások sikerességi rátája hazánkban 5-40%, külföldön akár 60% is lehet, részben a törvényi lehetőségek különbözősége miatt.

8.Van olyan, hogy a párommal “összeférhetetlenek” vagyunk?

Nagyon ritkán előfordulhat immunológiai eltérés, vagy genetikai rendellenesség a pár egyik vagy mindkét tagjánál, ami meggátolja a sikeres terhesség kialakulását, de mar már ezek legtöbbjére van orvosi, biológiai megoldás.
Ha például genetikai vizsgálatok azt tárják fel, hogy mindketten olyan genetikai rendellenességet hordoznak, amely a születendő gyermeknél genetikai betegséghez vezethet (például vérzékenység), a hazai jogszabályok– szigorú keretek között – lehetővé teszik az embrió vizsgálatát (Preimplantációs Genetikai Diagnosztika, azaz PGD). A PGD-ről itt olvashat bővebben.

Amennyiben immunológiai okra derül fény, ma már célzott kezelésekkel szintén nagyban javíthatók az esélyek.

9. Mennyibe kerülnek a meddőségi kivizsgálások és kezelések?

Hazánkban, állami intézményekben akár minimális önköltséggel is részt lehet venni meddőségi kivizsgálásokon és kezeléseken. Magánintézményekben mindazonáltal biztosított a gyorsaság, a személyre szabottság és sokszor szélesebb az elérhető vizsgálatok köre.

Intézményünkben egy komplett orvosi csapattal dolgozunk a meddőséget érintő problémák komplex kezelésén. Célunk, hogy empatikusan, személyre szabottan, de a lehető leghatékonyabban kísérjük végig a gyermekre vágyó párokat az alapvető kivizsgálásoktól kezdve a legmodernebb, specifikus labor-és szervi diagnosztikai eljárásokon át a kezelésekig.

Magánintézményekben a kezdő konzultációk 15- 40 000 Ft-ba kerülnek, a női szervi vizsgálatok, például a petevezeték átjárhatósági – vagy méhűri vizsgálatok 65-95.000 Ft-ba, míg a laborvizsgálatokért – azok komplexitása szerint – egyenként néhány ezertől több tízezer forintot kell fizetni. Az IVF eljárásoknál önköltségi finanszírozás esetén 360.000 Ft-tól induló alapköltséggel kell tervezni, de állami intézményekben öt alkalmat finanszíroz a társadalombiztosítás.
Árainkat itt, legördítve tekintheti meg. In vitro fertilizációs (IVF) eljárást intézményünk nem végez.

10. Mi a helyzet alternatív kezelési módszerekkel (pl. fürjtojás, tea, jóga, akupunktúra…)?

Napjainkig semmilyen alternatív technikának nincsen szakmai folyóiratokban publikált, bizonyított hatékonysága. Ami viszont bizonyos, hogy valamiben hinnünk kell, és az segíteni fog minket!

Az egészséges életmód, azaz a dohányzás teljes mellőzése, a szénhidrátszegény étrend, a sport, a kontrollált testsúly mind rendkívül fontos ahhoz, hogy megfelelő alapokról indulhassunk.

A fogantatás folyamat a mai napig nem teljesen ismert és csak részben kontrollálható. Bár a meddőséggel foglalkozó orvostudomány óriási fejlődést él napjainkban, a gyermek érkezésének folyamata mindig is csoda marad, melyet vélhetően teljes mértékben soha nem fogunk megismerni.

+1: Milyen fontos fogalmakat jó, ha ismerek a női ciklus kapcsán?

A ciklus első napján az erős vérzés első napja értendő. Ha a menstruáció este nyolc óra után (bizonyos intézetek protokolljában déli 12h után) kezdődik, akkor az első napnak nem ez, hanem a következő nap számít.

follikuláris szakasz: a ciklus első fele (1-11.napja). Az alatt valamelyik petefészekben egy tüsző növekszik, benne egy petesejt érik.

ovulációs szakasz: a ciklus középideje, körülbelül annak 12-16. napja. Ekkor kerül sor az ovulációra, azaz a tüsző megrepedésére, melyből az az érett petesejt kiszabadul és megindul a méh felé. Ez alatt az időszak alatt jöhet létre leggyakrabban a megtermékenyülés.

luteális szakasz: a ciklus második fele, nagyjából a 17. naptól a vérzés megindulásáig tart. A megrepedt tüszőburokból kialakuló sárgatest megkezdi a progeszteron hormon termelését, előkészítve a méhnyálkahártyát az esetlegesen megtermékenyült petesejt befogadására. Ha nem történt megtermékenyülés, a progeszteron termelése leáll, így a méhnyálkahártya elhal és később, az új ciklus kezdetén a menstruációval távozik.