Háttéranyagaink
Immunológiai konzultáció gyermeket tervező párok részére
Immunológiai konzíliumra többnyire infertilitás, meddőség, ismétlődő vetélések kapcsán kerül sor, ugyanis ezek hátterében - az esetek egy részében - immunológiai okok húzódnak meg.Feltétlenül javasolt az immunológiai konzultáció, ha a gyermeket kívánó nőnek autoimmun betegsége van, vagy olyan antitestjei mutathatók ki, melyek kockázati tényezőt jelentenek terhességre. Az orvosi konzultáció során ezek vizsgálatára mindenképpen sor kerül.
Vélemények a NIFTY-tesztről – videó
Többféle különböző non-invazív prenatális teszt létezik, de mi a NIFTY tesztet választottuk, amellyel már több mint 5.000.000 terhességet vizsgáltak meg, ami jóval magasabb szám, mint bármely egyéb teszt esetében. Biztonságos, mert non-invazív, így nem hordozza magában a vetélés kockázatát. Rugalmas, mert nem csak az egyes terhességek, hanem az ikerterhességek és a beültetett embrióból létrejövő terhességek esetén is alkalmazható.
Fészek immunitás – biztonságos fészek a családban
A fészek immunitás fogalmán a fertőzőbetegségekkel szemben, a család által biztosított védelmet értjük. Ezt a védelmet biztosíthatjuk azoknak a családtagjainknak, akiknél egy fertőzés súlyos betegséget okozhat, akár halálos kimenetelű is lehet. Ide tartoznak újszülöttek, fiatal csecsemők, várandósok, szoptató anyák, idősek és a kemoterápia, szervátültetés, sugárkezelés miatt gyenge, illetve sérült immunitású családtagok.2006 óta van külön ajánlás az influenza megelőzésére, terhes kismamák, ill. a gyermekvállalásra készülők részére.
A terhesség előtt és alatt adható védőoltások
Melyek azok a fertőző betegségek, amelyeket megelőzhetnek a terhesség előtt és alatt adható védőoltások, és mely esetben nem ajánlott egy-egy védőoltás terhesség alatt történő alkalmazása? Mikor kell feltétlenül kikérnünk az oltási szakember tanácsát? Oltási javaslatok és ellenjavallatok a várandósság alatt.
Down-szindróma
A Down-szindróma abban az esetben fordul elő, ha a 21-es kromoszómának egy darabja vagy egy egész példánya pluszban van.Ez a plusz genetikai anyag fejlődési zavart okoz, és a Down-szindrómával együtt járó jellemzők kialakulásához vezet. A Down-szindrómára jellemző leggyakoribb fizikai vonások közé tartoznak az alacsony izomtónus, az alacsony testmagasság, a ferde metszésű szemek, illetve a tenyéren végighúzódó mély barázda.
A meddőség lelki háttere
Pszichológiai szempontból elsősorban a funkcionális meddőség hátterében álló lelki okok felderítése az elsődleges feladat, hiszen ebben az esetben egyik félnél sem mutatható ki orvosi beavatkozást igénylő elváltozás (gyakorisága ennek 5-15%-ra tehető), de emellett általában, a meddőség következtében kialakult krízishelyzet okozta stressz is jelentős mértékű pszichés megterhelést jelent a leendő szülők számára.
A szülés utáni depresszió
Magyarországon évente hozzávetőlegesen 90000 szülés történik. A szülést követően a nők 50-85%-a egy rövidebb ideig tartó, enyhén lehangolt állapotba kerül, különösen érzékennyé, hangulata instabillá válik. Ez a természetesnek mondható testi-lelki állapot többnyire a szülést követő héten jelentkezik és pár óráig, vagy néhány napig tart. Bizonyos esetekben azonban az állapot fennmarad, sőt fokozódik is, ilyen esetekben beszélhetünk szülés utáni depresszióról.
Petevezeték átjárhatósági vizsgálatok (HyCoSy)
Ha biztosak vagyunk benne, hogy a gyermekáldás elmaradását nem férfi, hanem női eredetű meddőség okozza, akkor az okok feltárására a petevezetékek ultrahangos átjárhatósági vizsgálata adja az egyik lehetőséget. A vizsgálat a méhüreg állapotáról is pontos képet ad, fájdalommentes, és mindössze három perc alatt elvégezhető. A röntgenes vizsgálatot a szaporítószerveket érő sugárterhelés miatt nem javasoljuk, a komolyabb beavatkozással járó has- és méhtükrözéses vizsgálatokat pedig abban az esetben ajánljuk, ha terápiás beavatkozásra vagy szövettani mintavételre is szükség van.
Citogenetika (kariotipizálás) – A meddőség és sikertelen terhességek lehetséges genetikai háttereinek vizsgálata
Ma körülbelül minden hatodik pár küzd termékenységi zavarokkal. Az esetek nagy részében az általánosan alkalmazott diagnosztikai módszerekkel megtalálható a termékenységi zavar oka, és képesek vagyunk kezelni is ezeket. A fennmaradó esetekben azonban hagyományos vizsgálatokkal nem derül fény a problémára, mert a hátterében egyéb okok állnak. Ilyen rejtett ok lehet például a genetikai rendellenesség. E vizsgálatok első lépése az úgynevezett kariotipizálás, melynek során a leendő szülő kromoszóma állományát vizsgáljuk. Tudjon meg többet ezekről a vizsgálatokról! megkeressük a lehetséges megoldásokat.
Az Y-kromoszóma deléciós vizsgálata
Az Y kromoszóma hosszú karjának igen fontos szerepe van a spermaképzésben: a különféle kromoszómarészek hiánya - deléciója - jelentősen rontja a spermaképződést, amely gyakran akár teljesen hiányozhat is. Az Y-kromoszóma vizsgálata nagyon rossz spermakép vagy a spermiumok teljes hiánya esetén javasolt genetikai vizsgálat.
A leggyakoribb gyulladásos panaszok
Az általános nőgyógyászati kivizsgáláson túl akkor lehet szükség további vizsgálatokra, ha ismeretlen eredetű gyulladásos panaszok lépnek fel. Az esetek többségében bakteriális vagy gombás fertőzések állnak a probléma hátterében, amelyek a megfelelő életmódbeli tanácsok betartásával általában elkerülhetőek.
A policisztás petefészek szindróma (PCOS) és kezelése
A policisztás petefészek szindróma (PCOS: polycystás ovarium syndroma) a fogamzóképes korú nők leggyakoribb endokrin (hormonális) megbetegedése, gyakoriságát 7-10%-ra becsülik. A női meddőség egyik leggyakoribb oka. A kórkép elnevezését a petefészek kéreg alatt sorakozó apró cisztákról (folyadéktartalmú tömlők) kapta, melyek megérni nem tudó petesejtek, tüszők. Bár az elnevezés csak a petefészekre utal, valójában igen összetett, több szervet érintő betegségről van szó. A betegség kialakulásának pontos okai még nem teljesen tisztázottak, azonban ma már tudjuk, hogy az öröklött genetikai hajlam mellett az életmód is jelentős hatással bír. A policisztás petefészek szindróma kialakulását befolyásoló tényezők között első helyen a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, illetve ezekkel szoros összefüggésben a túlsúly, elsősorban a hasi elhízás szerepel.
Menopauza
A menopauza a nők életének természetes velejárója: miután ez bekövetkezik, megszűnnek a havi vérzések, a petefészkekből tehát már nem válnak le a megtermékenyítésre alkalmas petesejtek. Annak ellenére, hogy ez egy elkerülhetetlen esemény, sokan mégis úgy tekintenek rá, mint valamilyen kivédhetetlen betegségre. Pedig a lehető legtermészetesebb változásról van szó, amely korántsem azonos az öregséggel, illetve a szépség vagy a nőiesség végleges elvesztésével.
A magzatot veszélyeztető szerzett ártalmak
A baktériumok és vírusok a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot anélkül, hogy az anyában tünetekkel járó betegséget okoznának. A terhesgondozás során, felhasználva a korszerű labordiagnosztika és ultrahang-technika adta lehetőségeket, a veszélyt idejekorán felismerve, a megfelelő kezelést alkalmazva sok esetben kedvezően tudjuk befolyásolni (ill. gyógyítani) a fertőzés kimenetelét, tünetmentes gyógyulást érhetünk el.
Genetikai rendellenességek
A terhesség során számos lehetőség van a gyakori rendellenességek kimutatására. A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a magzati rendellenességek jelenlétének felismerését, illetve megnyugtathatják a kismamákat. A magzati rendellenesség-szűrés feladata a számbeli kromoszóma-rendellenességek, az öröklött rendellenességek, fertőzések, illetve terratogén (magzatkárosító) anyagok által okozott fejlődési rendellenességek kimutatása.
Gyermekvállalás 40 körül
A gyermekvállalás időpontja egyre inkább kitolódik a 30-as, valamint 40-es éveink felé. A megváltozott társadalmi, szociális, illetve egyéni elvárásokon túl az átlagéletkor növekedése is szerepet játszik abban, hogy a teherbe esés ideje tudatosan vagy tudattalanul eltér a biológiailag ideálisnak tartott életkortól. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a későbbi életszakaszukban gyermeket vállaló hölgyek részére.
Egészséges terhesség – teendők lépésről lépésre
Mielőtt a baba mellett dönt, keresse fel nőgyógyászát, vagy látogasson el egy családtervezéssel foglalkozó szakemberhez. A vizsgálat során felmérik általános egészségi állapotát és átbeszélik Önnel azokat az életmódbeli tényezőket, amelyeken érdemes lenne változtatnia a sikeres teherbe esés érdekében. A konzultáció nagyszerű alkalmat jelent arra, hogy az Önt leginkább aggasztó kérdéseket egy szakorvossal is megvitathassa.
Női eredetű meddőség
Számos feltétel teljesülése szükséges ahhoz, hogy egy nő nagy eséllyel teherbe essen, és ki is tudja hordani a terhességet, cikkünkben röviden ezeket ismertetjük.
Célirányos segítségnyújtás meddő párok részére
Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat meddőség, de a probléma kiváltó oka az esetek kilencven százalékában azonosítható és hatékonyan kezelhető. Szakorvosi segítséget akkor érdemes keresni, ha a rendszeres szexuális élet ellenére egy éven belül nem jön létre a kívánt terhesség.
Az első trimeszter szerepe az egészséges terhességben
A magas anyai vérnyomás és a magas vörösvérsejtarány összefügg a terhesség első harmadában megjelenő csökkent magzati növekedéssel – írják a rotterdami Erasmus Egészségügyi Központ kutatói. Ez azért probléma, mert a lassabb ütemben zajló magzati növekedés növelheti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
Cukorbetegség a terhesség alatt
A terhességi vagy idegen szóval gesztációs cukorbetegség a várandósság alatt kialakuló és fennálló betegség, amely rendszerint nem okoz érzékelhető panaszokat. A probléma a 24-28. héten diagnosztizálható egy szűrővizsgálattal: ha korábban nem volt magas a vércukorszint, akkor vélhetően terhességi diabéteszről van szó. A kezelés történhet pusztán étrendi kezeléssel, más esetekben azonban inzulinos kezelésre is szükség van.
A túlsúly fokozza a terhességi komplikációk kockázatát
A túlsúlyos babát egyrészt jóval nehezebb természetes úton világra hozni, másrészt nagyobb az esély arra, hogy az ilyen baba szülés közben megsérül, például kulcscsontja eltörik. Ismert, hogy a túlsúlyos és a kövér nők magzatai nagyobb eséllyel jönnek nagy születési súllyal világra, eddig azonban nem sikerült a kismama súlyának magzati nagyságot befolyásoló hatását a terhességi cukorbetegség hasonló hatásától elkülönítve vizsgálni. A kutatók azt a célt tűzték ki, hogy a testtömegindex és a terhességi kockázatok, valamint az újszülött egészsége közötti összefüggéseket feltárják, függetlenül attól, hogy milyen a terhes nő vércukorszintje.
Szülői odafigyeléssel kivédhető a magzati stresszártalom
Az emberi magzatok esetében ez a kutatás nyújtja az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy a stresszhormonok terhesség alatti magasabb szintje ronthatja a gyermek későbbi problémamegoldó és figyelmi képességeit. A mellékvesekéregben termelődő kortizol – köznapi nevén a stresszhormon – olyankor szabadulhat fel nagyobb mennyiségben a kismama szervezetében, amikor hosszabb ideig túlságosan kimerültnek érzi magát. A magzati korban minket érő hatások későbbi lehetséges következményeivel az utóbbi időben számos tanulmány foglalkozott, a stressz hatásait azonban ilyen részletességgel még egyszer sem vizsgálták meg.
Mikor beszélünk veszélyeztetett terhességről?
Veszélyeztetett terhesség lép fel azokban az esetekben, amikor a várandós asszony vagy a magzat élete valamilyen, a terhesség ideje alatt fellépő szövődmény miatt veszélybe kerül, tehát az átlagosnál több figyelemre, esetleg állandó orvosi felügyeletre van szükség. Az életkor alapján a veszélyeztetett terhesség két csoportját lehet megkülönböztetni: az egyik a serdülőkori - sokszor nem kívánt - terhesség, a másik pedig a negyven év felett vállalt terhességeké.
