A petesejtek termelődésének megszűnésével párhuzamosan a női nemi hormonok, például az ösztrogén és a progeszteron termelődése is csökkenni kezd. Ezek a változások természetesen nem egyik napról a másikra következnek be: a havi vérzések teljes megszűnése akár tíz évig is eltarthat, így az is előfordulhat, hogy néhány hónapig menstruálunk, más hónapokban azonban már kimaradozik a korábban szokásos vérzés. Más a helyzet, ha bizonyos okokból kifolyólag eltávolításra kerülnek a petefészkeink, ha az endokrin mirigyeket érintő betegség lép fel, vagy ha daganatos elváltozás miatt kemo- vagy sugárterápiában részesülünk. A menopauza ekkor azonnali, hirtelen változásként is megjelenhet.
Mikor van szükség a menopauzális tünetek kezelésére?
A menopauza legjellemzőbb tünetei közé tartoznak a hőhullámok és a hangulatingadozások, felléphet továbbá vaginális szárazság is. Ezek a problémák ugyan zavaróak lehetnek, de érdemes tudnunk, hogy az ösztrogénszint tartósan alacsony szintjének állandósulásával többnyire maguktól is megszűnnek a panaszok. Kezelésre csak abban az esetben van szükség, ha a tünetek hosszabb ideig és a mindennapi tevékenységeinket is akadályozó formában lépnek fel.
Az utóbbi esetben például az ösztrogének szedésével lehet enyhíteni a tüneteken. Ez azonban csak akkor jöhet szóba, ha nem áll fenn nálunk az emlőrák kialakulásának fokozott veszélye, a hormonterápia ugyanis növelheti az emlődaganatok megjelenésének esélyét. Ha ez kizárható, akkor rövidebb-hosszabb ideig érdemes lehet megpróbálkozni az ösztrogéntartalmú készítmények szedésével. Ez megszüntetheti a hőhullámokat, a hangulatingadozásokat és az esetlegesen fellépő depressziós tüneteket is, valamint megelőzi a csontritkulást. Ha azonban a hormonterápia mégsem megfelelő a mi számunkra, más kezelési módok is szóba jöhetnek: a hőhullámok ellen jót tehet például az E-vitamin, vagy más, mesterséges hormonkészítmények.
Ennél komolyabb odafigyelést igényelnek azok a kórképek, amelyek a változókor kezdetét követően fenyegetik a nőket. Ilyenek a csontritkulás, az emlőrák és a szív-érrendszeri megbetegedések, amelyek kockázata általában az 55 éves kort követően kezd el emelkedni. A leghatékonyabb megoldást a posztmenopauzális egészségmegőrzés jelenti, ami a problémákat a maguk összetettségében szemlélve, egyidejűleg tűzi ki célul a változókor utáni csontritkulás kezelését, valamint az emlőrákra és a szív-érrendszeri betegségekre hajlamosító tényezők csökkentését. A megfelelő életmódnak természetesen kiemelt szerep jut, hiszen ez az, ami a mesterségesen bevitt készítmények nélkül is képes jelentősen javítani az életminőségünkön.
