Háttéranyagaink
Javasolt genetikai vizsgálatok egészséges páciensek számára
Javasolt genetikai vizsgálatok egészséges páciensek számára Kérjük válasszon a lehetőségek közül! Genetikai tanácsadás Genetikai hordozóság szűrés Menedzsergén-szűrés Lisztérzékenység szűrés Tejcukor érzékenység szűrés Trombózishajlam
Fiú lesz, vagy lány? Mi határozza meg a születendő gyermek nemét?
A családtervezés során gyakran felmerülő kérdés természetesen az is, hogy fiú vagy lány lesz-e a megszületendő baba. A következőkben megpróbálunk választ adni például arra, hogy milyen módon befolyásolhatja a nők szervezete születendő gyermekük nemét. Számít-e a fogamzás időpontja? Miért tolódik el a születéskor tapasztalható ivararány a fiúk javára? Milyen módszerrel érhető el, hogy egy nemhez kötött betegség várható megjelenése esetén a magzat nemének megválasztásával elkerüljük a kórkép kialakulását?
Terhesség 40 körül – hogyan óvhatjuk meg magzatunkat?
A 40 év felett vállalt terhességek némileg ugyan kockázatosabbak, mintha fiatalabb korban döntünk a gyermek mellett, a megfelelő szűrővizsgálatokkal és a minden részletre kiterjedő előzetes családtervezéssel azonban jó eséllyel ugyanúgy egészséges gyermeknek adhatunk életet.
Az anya és a magzat felkészülése a szülésre
Hogyan készül fel a szülésre az anya és a magzat? Milyen problémákat okozhat, ha a magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el, és hogyan terelhető a szülést megelőzően a helyes irányba? Miért érdemes a szülésre felkészítő tanfolyamon részt venniük a leendő anyáknak? Kérdések és válaszok a szülésre való felkészülésről.
Az apa szerepe a szülésnél
Mire elérkezik a szülés nagy napja, az édesanya és az édesapa valószínűleg már közös döntéssel megegyeztek abban, hogy az apuka részt vegyen-e a szülésen vagy sem. Bár egyre népszerűbb a papás szülés, fontos tudni, hogy az apa-gyerek kapcsolat nem attól függ, hogy a papa bent volt-e a szülésnél.
Családdá válás a mindennapokban
Az otthon töltött első hetek egy olyan hosszú tanulási folyamat kezdetét jelentik, melynek során a nőből és a férfiból lassan édesanya és édesapa válik, és egy új rendszer, a család is működésbe lép.
Vírusfertőzések a terhesség alatt
A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának. A vírusfertőzések egy része komoly veszélyt jelent a magzatra, más részük azonban csak kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas. Cikkünkben áttekintjük, hogy mely vírusfertőzések okozhatnak magzatkárosodást és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha nem sikerült elkerülnünk a fertőzést. Ha védőoltás beadására is szükség van, minden esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mivel egyes oltások adása nem ajánlott a terhesség alatt.
A szülés megindulása és szakaszai
Sok kismamában kétségeket ébreszt a terhesség utolsó szakaszában, hogy miből fogják felismerni, sőt, egyáltalán fel fogják-e ismerni, hogy itt az idő, és elindult a szülés. Ennek előzetesen azonban már olyan jelei vannak, amikre érdemes odafigyelni: a has leszáll (vagyis a baba feje belehelyezkedik a medence bemenetbe), a "kijáratot“ elzáró nyákdugó távozhat, rózsaszínessé válhat a hüvelyváladék.
Az ultrahangos és biokémiai vizsgálatok jelentősége a magzati rendellenességszűrésben
Ismert, hogy az enyhébb és a súlyosabb magzati rendellenességek előfordulási aránya egyaránt 3-3%, tehát összesen körülbelül 6%. Ezek egy része jól szűrhető a terhesség első és második harmadában végzett ultrahangos és biokémiai vizsgálatok kombinációjával. Így jelentősen csökkenthető a későbbi születési rendellenességek előfordulási gyakorisága. Mit érdemes tudnia egy kismamának az említett vizsgálatokkal kapcsolatban?
A humán papillómavírus és a rák
A méhnyakrákos esetek legnagyobb részében szerepel kóroki tényezőként a HPV, és mivel a fertőződés és a betegség kialakulása között 10-25 év is eltelhet, a megelőzésnek és a szűrővizsgálatoknak komoly szerepük van. A két legagresszívabb onkogén típus, a HPV16 és a HPV18 felelős a méhnyakrákok 70 százalékáért. E két típus ellen védettséget nyújt a közelmúltban hazánkban is bevezetett védőoltás, de azoknak is ajánlatos szűrésre járniuk, akiket már beoltottak, mivel több kisebb arányban előforduló onkogén típus ellen nincs oltóanyag.
Lombikprogram a meddőség kezelésére
Az Angliában 1978-ban született Louise Brown volt az első baba, aki édesanyja méhén kívül fogant - ekkortól terjedt el a "lombikbébi" kifejezés is. A mesterséges megtermékenyítés mára mindennapos gyakorlattá vált. Ahhoz azonban, hogy igénybe vehessük, előbb ki kell zárni a meddőség egyéb lehetséges okait. Ha viszont nem segítenek a szóba jöhető egyéb kezelések, akkor egy további lehetőséget kínál a méhen kívül létrehozott embrió vagy embriók beültetése.
A szívfejlődési rendellenességek szűrése
A szívfejlődési rendellenességek az újszülöttek 0,8%-nál előfordulnak, szűrésük igen fontos részét képezi a terhesség alatti ultrahangos szűrővizsgálatoknak. A fejlődési rendellenességek méhen belüli szűrésének hatékonysága az utóbbi évtizedben jelentősen javult.
Magzati sebészet
Ma már több európai központban is adott a lehetőség, hogy bizonyos fejlődési rendellenességeket a születést megelőzően, vagyis a méhen belül operáljanak. Az újszülöttkori rekeszizomsérv súlyos formája így jól korrigálható, emellett a nyitott gerinc kezelésében is biztatóak az eredmények. A magzat testén ejtett vágások heg nélkül gyógyulnak, így ezeknek az operációknak semmilyen utólagos nyoma nem marad.
Terhességi magasvérnyomás és preeklampszia
A várandósság során végzett rutinvizsgálatok egyik célja a terhesség alatti magasvérnyomás és a preeklampsziának nevezett állapot kizárása. Ez utóbbi – valóban súlyos esetben – az anya és a magzat életét is egyaránt veszélyeztetheti, így igen fontos, hogy időben észrevegyék a problémát. Az enyhébb magasvérnyomás gyógyszerekkel jól kontrollálható, a fehérjevizeléssel járó preeklampsziára viszont csak tüneti kezelés létezik.
Orvosi-élettani Nobel-díj 2010-ben a lombikbébikért
A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a “lombikbébi” módszer kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval. Az első lombikbébi 1978. július 25-én született. Azóta Magyarországon évente 1500-2000 lombikbébi jön a világra.
Edwards-szindróma
Az Edwards-szindróma – másik nevén 18-as triszómia – a Patau-szindrómához hasonlóan ritka, kromoszomális eredetű rendellenesség. A betegség oka, hogy a 18-as kromoszóma egyes darabjai, vagy maga a teljes kromoszóma is eggyel több példányban van jelen a szervezet sejtjeiben.
Patau-szindróma
A Patau-szindróma – másik nevén 13-as triszómia – egy ritka, kromoszomális eredetű rendellenesség. A betegség oka, hogy a 13-as kromoszóma egyes darabjai, vagy maga a teljes kromoszóma is eggyel több példányban van jelen a szervezet sejtjeiben.
Progeszteron
A progeszteron – amelyet időnként a terhesség hormonjának is neveznek – alapvető fontosságú a várandósság sikeres létrejöttében. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik rá alkalmassá, hogy az embriókezdemény beágyazódhasson. A méhösszehúzódások gátlásán keresztül a terhesség megmaradását is aktívan elősegíti a hormon. A progeszteron koncentrációmérésével következtetni lehet a korai vetélésre, a méhen kívüli terhességre, valamint arra, hogy a menstruációs ciklus során végbement-e a tüszőrepedés.
Ösztrogén
Ösztrogének alatt nem egy, hanem háromféle hormont értünk, amelyek a szervezetben képesek átalakulni egymásba. Az ösztrogének legfontosabb szerepe a másodlagos női nemi jellegek kialakítása és a menstruációs ciklus szabályozása. Az ösztrogének terhesség alatti szerepe ma még kevésbé ismert, az azonban feltételezhető, hogy a hormonnak a magzati szervfejlődés szempontjából is kiemelt szerep jut.
A spontán vetélés
Pszichológiai szempontból elsősorban a funkcionális meddőség hátterében álló lelki okok felderítése az elsődleges feladat, hiszen ebben az esetben egyik félnél sem mutatható ki orvosi beavatkozást igénylő elváltozás (gyakorisága ennek 5-15%-ra tehető), de emellett általában, a meddőség következtében kialakult krízishelyzet okozta stressz is jelentős mértékű pszichés megterhelést jelent a leendő szülők számára.
Szex a terhesség alatt
Szabad-e nemi életet élni terhesség alatt? Okozhat-e koraszülést a szex? Beindíthatja-e a szex a szülést? Kinek érdemes a szexszel vigyáznia?
Méhen kívüli terhesség
Az esetek 98%-ában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat. Ha viszont a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre, de ez csak nagyon ritkán alakul ki. A méhen kívüli terhesség okozta életveszélyes állapot a betegség tüneteinek korai felismerésével és az időben elvégzett orvosi vizsgálattal megelőzhető.
Koraszülés és a koraszülöttek ellátása Magyarországon
A koraszülések aránya itthon évek óta stabilan 8-10 százalék körül mozog, ez azonban körülbelül a kétszerese azoknak az értékeknek, amelyeket a nyugat-európai országokban regisztrálnak. Mi az elmaradás oka és mit lehetne tenni, hogy javuljon ez az arány? Mik a koraszülés kockázati tényezői és megelőzhető-e a koraszülés? Milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy koraszülött babánál? Prof. dr. Pajor Attilával, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójával és dr. Nobilis Andrással, a klinika Perinatológiai centrumának vezetőjével beszélgettünk.
Az összes fontos vizsgálat egy csomagban
Magyarországon törvény írja elő a várandósgondozást. Az Országos Egészségügyi Pénztár a legfontosabb vizsgálatokat finanszírozza, ugyanakkor a genetikai kockázatokat becslő nagy érzékenységű szűréseket már nem támogatja. Korábban, ha a kismama igényelte ezeket a részletesebb vizsgálatokat, több különböző intézményt kellett felkeresnie, esetenként több szakorvossal kellett konzultálnia. Ma már azonban ezek a vizsgálatok komplex csomagban, egy helyen is elérhetőek.
