A progeszteronszint változásai a menstruációs ciklusban
A tüszőrepedés (ovuláció) előtt viszonylag alacsony a progeszteronszint, ezt követően viszont megemelkedik, és a ciklus végéig emelkedett is marad. A tüszőrepedés előtt ez általában alacsonyabb, mint a milliliterenként 1-2 nanogramm, az ovulációt követően pedig többnyire magasabb, mint az 5 nanogramm/milliliteres érték (a koncentrációk a 2-25 nanogramm/liter között változhatnak). Ha a petesejt megtermékenyül, akkor a progeszteron szintje eleinte az 5 nanogramm/liter feletti értéktartományban marad, a születés idejére azonban már a 100/200 nanogramm/milliliteres koncentrációt is elérheti.
Ha a petesejt megtermékenyülése elmarad, akkor a sárgatest beszünteti a progeszteron termelését, és maga a sárgatest is pusztulásnak indul (a sárgatest a menstruációs ciklusban nagyjából 14 napig aktív). A sárgatestből mindössze egy hegszerű szövetdarab marad, amelyet fehér testnek is neveznek. Ez a menstruáció során távozik a nők szervezetéből.
Mivel a progeszteron szintje ezt követően leesik, a tüszőserkentő vagy follikulus stimuláló hormon (FSH) szintje ismét emelkedésnek indul – ennek eredményeként újabb tüsző érése indul meg a petefészekben.
A progeszteron szerepe a terhesség kialakulásában
Ha a petesejt megtermékenyül – amire többnyire a ciklus közepe táján szokott sor kerülni – akkor nem sokkal később a beágyazódásra is sor kerül. A progeszteron ebben a folyamatban játszik igen fontos szerepet. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik rá alkalmassá, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. Az embrió ekkor tizenhat sejtes stádiumban van – ezt nevezik szedercsíra állapotnak. A progeszteron egy további, szintén nem elhanyagolható funkciója, hogy a várandósság korai szakaszában (más tényezők mellett) ez a hormon biztosítja a terhesség megmaradását. Ez többek között annak köszönhető, hogy a progeszteron gátolja a méhösszehúzódásokat.
Ha sikeresen megtörtént a beágyazódás, az embrió újabb osztódásokon megy keresztül és eléri a hólyagcsíra állapotot (a terhesség 3. hete). A hólyagcsírában található egyik sejtcsoport a humán korion gonadotropin (hCG) hormont kezdi el termelni (ennek a hormonnak a Down-szindróma szűrés során is megmérik a koncentrációját). A humán korion gonadotropin jelzi a sárgatest számára, hogy a progeszterontermelésnek továbbra is folytatódnia kell. Ez teszi lehetővé, hogy a méhnyálkahártya a későbbiekben is a megfelelő vastagságú maradjon. A beágyazódás területén dús érhálózat alakul ki.
A hólyagcsírán belül ekkor két sejtvonal különül el: az egyikből maga az embrió fejlődik ki, a másikból pedig a méhlepény és ennek mellékrészei. Az utóbbi sejtvonal sejtjei megbontják a méhnyálkahártya alapján lévő erek falát, ami közvetlen kapcsolatot teremt az anya és a fejlődő embrió keringése között. (A köldökzsinór csak ezt követően alakul ki.)
A progeszteronnak néhány további funkciója is ismert a terhességben. A hormon vélhetően csökkenti az anyai immunrendszer aktivitását, így a kismama szervezete nem indít védekező reakciót a fejlődő embrió ellen. A progeszteron ezen kívül meggátolja a terhesség alatti tejtermelődést. A progeszteronszint szülés utáni csökkenése a tejtermelődés megindulását elősegítő egyik fő tényező. A progeszteronszint esése vélhetően a szülés megindulásában is szerepet játszik.
A progeszteronszint mérése
A progeszteronszint mérését a vérből végzik el. A hormon koncentrációjának meghatározásával elősegíthető a meddőség okainak feltárása, továbbá a méhen kívüli terhesség megállapítása (a terhesség korai időszakában). A kétféle időpontban mért progeszteronszintből arra is következtetni lehet, hogy lezajlott-e tüszőrepedés (ovuláció), hiszen a hormon szintje változik a tüszőrepedést megelőzően, illetve azt követően.
Ismert az is, hogy a progeszteron szintje magasabb a többes terhességek, mint a sima várandósság esetén. A progeszteronszint változásait akkor is megfigyelik a terhesség alatt, ha nyomon akarják követni a petefészkek és a méhlepény működését.
A terhesség első trimeszterében mérhető progeszteronértékek jellemzően a 10-44 nanogramm/milliliter, a második trimeszterben a 19.5-82.5 nanogramm/milliliter, a harmadik trimeszterben pedig a 65-290 nanogramm/milliliter között változhatnak.
A túl magas progeszteronértékek – ha ezt nem a terhesség okozta – a petefészkek vagy a mellékvesék daganatára is utalhatnak. Az is előfordulhat, hogy a mellékvesék valamilyen más okból túltermelik ezt a hormont.
A túl alacsony progeszteronértékek a tüszőrepedéssel kapcsolatos problémákat jelezhetik az orvos számára, de utalhatnak arra is, hogy vetélés következett be a kezdődő terhesség során.
Progeszteron szintek
| Progeszteronszint normál értékei |
| Férfi progeszteron |
0,35 – 4,2 nmol / L |
| Női progeszteron – follikuláris fázis |
0,57 – 7,7 nmol / L |
| Női progeszteron – preovulációs fázis |
1,1 – 20,6 nmol / L |
| Női progeszteron – luteális fázis közép |
15,5 – 80,0 nmol / L |
| Női progeszteron – luteális fázis |
3,9 – 80,0 nmol / L |
| Női progeszteron menopauza után |
0,88 – 3,88 nmol / L |
