Méhtükrözés (hiszteroszkópia)

Termékenységi zavarok esetén

A női eredetű meddőség hátterében számos ok állhat, így például:

• a petesejtek érési folyamatát szabályozó hormonális okok,
• a pajzsmirigy alulműködése vagy túlzott aktivitása
• vagy a petefészek leggyakoribb rendellenessége a policisztás ovárium szindróma (PCOS).

A női eredetű meddőségnek anatómiai okai is lehetnek, amelyek közül az egyik leggyakoribb a petevezeték gyulladásos eredetű elzáródása: ennek kizárására petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot kell végezni.

Előfordulhat az is, hogy a méhnyaknyák nem engedi feljutni a spermiumokat, ilyenkor inszemináció javasolt.

Fennállhat továbbá endometriózis is, amikor a méhnyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívül, a hasüregben is megtelepszik: ez a kórkép részben műtéti, részben pedig gyógyszeres kezelést igényelhet.

A női eredetű meddőség további anatómiai okai lehetnek a méhüregben jelenlévő elváltozások, így például:

• a méhnyálkahártya legtöbbször jóindulatú növedékeinek, az úgynevezett polipoknak az előfordulása, illetve a gyulladás következtében kialakult összenövések,
• a méh jóindulatú izomdaganatának, az úgynevezett miómáknak a jelenléte,
• valamint a méhüreg veleszületett fejlődési rendellenességei.

Ez utóbbiak közül az egyik leggyakoribb elváltozás, amikor a méhüreget egy sövény, az úgynevezett septum osztja ketté, ami a terhesség létrejöttét ugyan nem feltétlenül akadályozza, a várandósság zavartalan lezajlását azonban az esetek egy részében már igen.

Előfordulhat továbbá a méhnyálkahártya rosszindulatú daganatos elváltozása, az úgynevezett méhtestrák is.

Mindezen anatómiai problémák azonosítására tökéletes megoldást jelent a méhtükrözés (hiszteroszkópia), amellyel az ultrahanggal végzett vizsgálatoknál sokkal megbízhatóbb információk nyerhetőek a méh belsejében lévő elváltozásokról, illetve a méh alaki elváltozásairól. A méhtükrözés során a petevezető szájadékai is jól láthatóak.

Visszatérő vérzészavarok esetén

A fentebb már említett anatómiai elváltozások közül a miómák és a polipok, illetve a rosszindulatú méhtestdaganatok jelenléte visszatérő, enyhébb vagy súlyosabb fokú vérzészavarokat okozhatnak. A vérzészavar jelentkezésekor tanácsos azonnal nőgyógyász szakorvoshoz fordulni: ezekben az esetekben először általában ultrahang-vizsgálatra kerül sor, majd ezt követően – amennyiben az ultrahang nem adott elég információt – a méhtükrözés is elvégezhető.

A méhen belüli fogamzásgátló eszköz eltávolítása esetén

A méhen belül elhelyezett fogamzásgátló eszköz eltávolítása érdekében ritkább esetekben ugyancsak szükség lehet a méhtükrözéses vizsgálat elvégzésére. Ilyenkor előbb azonosításra kerül a spirál pontos elhelyezkedése, amely a hiszteroszkópos eszközzel el is távolítható.

Szövettani mintavétel ismeretlen eredetű, daganatgyanús képletek jelenléte esetén

Ha az ultrahangvizsgálat gyanús képletet írt le, melynek eredete nem meghatározható, úgy célzott szövettani mintavételre is tökéletesen alkalmas a méhtükrözéses vizsgálat.

Kisebb elváltozások műtéti kezelése

A szakorvosi vizsgálat során észlelt elváltozások kezelése is lehetséges a méhtükrözéses eljárások során. A módszer előnye, hogy „minimál invazív” technika, azaz a beavatkozás rövid, a gyógyulás és felépülés gyors, a műtét pedig nem jár semmilyen vágással.

Hogyan zajlik a méhtükrözés?

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban az úgynevezett office hiszteroszkópiás beavatkozást alkalmazzuk, amely abban különbözik a hagyományos hiszteroszkópiás beavatkozástól, hogy nem egy nagyjából 7 milliméteres eszköz kerül felvezetésre, hanem egy ennél jelentősen vékonyabb, mindössze 3,5-4 milliméteres eszköz.

Míg a hagyományos hiszteroszkópia során, az eszköz vastagsága miatt előbb ki kell tágítani a méhnyakcsatornát, ami fájdalommal jár, ezt a legtöbb esetben altatásban végzik. Az eljárás emiatt az altatással járó terheléssel több, illetve jóval költségesebb is, mint az office hiszteroszkópia, hiszen aneszteziológus szakorvos jelenlétére is szükség van. Emellett a beavatkozás után egyéjszakás kórházi bent tartózkodás is javasolt, és a páciensek csak másnap délelőtt mehetnek haza.

Az office hiszteroszkópia esetében nincs szükség altatásra, hiszen az eszköz vékonysága miatt nem szükséges a méhnyakcsatorna előzetes kitágítása. A beavatkozás csak minimális diszkomfortérzést okoz. Az egész vizsgálat nem vesz több időt igénybe, mint 15-20 perc, a páciens pedig a vizsgálatot követően azonnal távozhat a klinikáról.

Az office hiszteroszkópiát többféle hiszteroszkóppal is el lehet végezni

Lényeges különbség van az egyes műszerek között. Az ún. flexibilis hiszteroszkópokban vékony üvegszálak helyezkednek el, ezek továbbítják a képet. Ebből adódóan a látott kép több apró pontból tevődik össze (hasonlatosan a méhecskék szemének képalkotásához), minősége meg sem közelíti az ún. merev hiszteroszkópok által közvetített képet. A merev hiszteroszkópokban ún. rúdlencsék vannak, a kép így nem lesz töredezett, a képfelbontás nem károsodik, élesebb képet kapunk. Fontos, hogy a kép jó minőségű legyen, hiszen apró részleteket kell megítélnünk a vizsgálat során. Az eszköz munkacsatornája azt is lehetővé teszi, hogy kicsiny műszereket vezessünk be a méh üregébe, és így az ott talált kisebb eltéréseket eltávolítsuk.

Merev hiszteroszkóp képe

Flexibilis hiszteroszkóp képe

Az office hiszteroszkópiás vizsgálat során fiziológiás sóoldattal tágítjuk a méhüreget. Az eszközt a hüvelyen keresztül a méhszáj nyílásába vezetjük. A méhüreg ezt követően már alaposan átvizsgálható belülről, és pontosan láthatóvá tehető, ha ott bármilyen rendellenes elváltozás van.

Milyen alternatívái vannak az office hiszteroszkópiának?

Az office hiszteroszkópia nem azonos a virtuális méhtükrözéssel. A virtuális méhtükrözés minden esetben mindössze egy képalkotó eljáráson alapul, a méhtükrözés esetében ezzel szemben nem csak a valóságról alkotott képet, hanem magát a valóságot látják a vizsgálatot végző szakemberek. Ennek köszönhetően nem maradhat rejtve egyetlen, a méhüregben jelenlévő elváltozás sem. Az office hiszteroszkópia Magyarországon ma még csak kevés helyen alkalmazott eljárás a méh állapotának feltérképezésére: ezen intézmények egyike az Istenhegyi Géndiagnosztika Centrum. A módszernek több másik alternatívája is létezik, ezeknek azonban mind van valamilyen hátrányuk az office hiszteroszkópiával szemben.

Diagnosztikus hiszteroszkópia

Ennek a módszernek – bár diagnosztikailag megegyező pontossággal jellemezhető – a fő hátránya az office hiszteroszkópiával szemben, hogy fel kell tágítani a méh nyakcsatornáját, emiatt általában altatást igényel. A nyakcsatorna feltágítása azért is hátrányos, mert ez egy későbbi terhességben nagyon ritkán méhszáj elégtelenséget okozhat. Műtét előtti kivizsgálásra szintén szükség van.

Hüvelyi ultrahang-vizsgálat (Virtuális hiszteroszkópia)

Az ultrahangvizsgálat egy képalkotó eljárás, így a szakember nem magát a valóságot, hanem csak egy abból alkotott képet lát. A jó minőségű ultrahang-készülékekkel az esetek egy részében szintén észrevehetőek lehetnek a polipok vagy a miómák, ezek azonban sokszor rejtve is maradhatnak, akármennyire jó minőségű is az ultrahangos vizsgálóeszköz. Így ezen a módon sajnos nem minden eltérés ítélhető meg ugyanolyan pontossággal, mint a diagnosztikus vagy az office hiszteroszkópia alkalmazásával. Az ultrahang-vizsgálatok további komoly hátránya, hogy sem szövettani mintavételre, sem a kisebb eltérések eltávolítására nincs lehetőség.

Sóoldat-infúziós szonográfia (SIS)

Az eljárás során – egy speciális katéter segítségével – fiziológiás sóoldatot fecskendeznek a méh üregébe és ezt követően végeznek hüvelyi ultrahang-vizsgálatot. A módszer ugyan pontosabb, mint a hagyományos hüvelyi ultrahang, hátránya azonban itt is az, hogy szövettani mintavételre és a kisebb eltérések eltávolítására ezen a módon nincs lehetőség.

Hisztero-kontraszt-szonográfia (HyCoSy)

A sóoldat-infúziós szonográfiával ellentétben itt nem fiziológiás sóoldatot, hanem ultrahang kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, ugyancsak egy speciális katéter segítségével. A vizsgálat elsődleges célja a méhkürtök átjárhatóságának ellenőrzése, a méhüregben lévő eltérésekről ezért ez csak minimális információt fog nyújtani. Szövettani mintavételre – a diagnosztikus és az office hiszteroszkópiával szemben – szintén nincs lehetőség.

Mindezek alapján minden esetben érdemes megnéznünk az adott honlapon, hogy a választani kívánt intézményben diagnosztikus vagy office hiszteroszkópiát alkalmaznak-e, illetve hogy méhtükrözés címszó alatt az előbbi két módszert, vagy pedig virtuális méhtükrözést, azaz ultrahang-vizsgálatot értenek-e.

Mit érdemes mérlegelni – az árban mutatkozó különbségeket figyelembe véve – a módszer kiválasztásakor?

Diagnosztikai szempontból a legpontosabb módszerrel szeretném-e elvégeztetni a méhtükrözéses vizsgálatot?

Ebből a szempontból mind a diagnosztikus, mint az office hiszteroszkópia jó választás lehet, amennyiben a diagnosztikus hiszteroszkópia fentebb említett hátrányait is figyelembe vesszük (érzéstelenítésre vagy altatásra van szükség, a méhnyak feltágítása miatt több kényelmetlenséggel jár, valamint egy későbbi terhességben nagyon ritkán méhszáj elégtelenséget okozhat).

Zavar-e, hogy a virtuális méhtükrözéses eljárások (SIS, HyCoSy) olcsóbbak ugyan, de korántsem annyira pontosak, mint a diagnosztikus vagy az office hiszteroszkópia?

Egy-egy orvosi vizsgálat kiválasztásakor természetesen az anyagi szempontok is mérlegelésre kerülnek, de érdemes tudatában lennünk, hogy a diagnosztikus, illetve az office hiszteroszkópiánál jóval olcsóbb módszerek a diagnosztikai pontosságot tekintve korántsem egyeznek meg az előző két módszer pontosságával. Itt tehát már nem csak az érzéstelenítés/altatás szükségességét vagy a módszer során felmerülő kényelembeli különbségeket kell mérlegelni, hanem azt is, hogy a hagyományos hüvelyi ultrahanggal és a sóoldat infúziós szonográfiával bizonyos eltérések akár rejtve is maradhatnak, a hisztero-kontraszt-szonográfia pedig – mivel nem ez a célja – csak minimális információt fog nyújtani a méhüregben lévő eltérésekről.

További szempont, hogy amennyiben ultrahanggal került azonosításra egy méhüregbeli rendellenesség, a szövettani mintavétel szükségessége miatt diagnosztikus vagy office hiszteroszkópiával történő újabb beavatkozásra is szükség lesz egy későbbi időpontban.

Mi történik a méhtükrözést követően?

Az altatásban végzett hiszteroszkópos beavatkozással szemben az office hiszteroszkópia során a beteg azonnal hazamehet. Általában azt javasoljuk, hogy a páciens pihenjen még egy negyed órát, de amennyiben kifogástalanul érzi magát, akkor erre sincsen feltétlenül szükség.

Hogyan zajlik a méhüreg különféle elváltozásainak eltávolítása?

Abban az esetben, ha bármilyen elváltozást azonosítottunk a vizsgálat során, a pácienssel történő konzultációra kerül sor a vizsgálatot követően.

A talált elváltozások hiszteroszkópos eltávolítása már műtéti eljárásnak minősül, ezért ez egy komolyabb előzetes felkészülést igényel, mint az egyszerű méhtükrözéses vizsgálat.

A műtéti beavatkozásra nem az Istenhegyi Géndiagnosztika Centrumban, hanem más, a műtét elvégzéséhez szükséges felszereltséggel rendelkező klinikán kerül sor a pácienssel előzetesen egyeztetett időpontban.

A műtéti beavatkozások altatást is igényelnek, ezért ilyenkor egy aneszteziológus szakorvos is mindig jelen van. Az altatás miatt előzetes vizsgálatok is szükségesek annak felmérésére, hogy az adott páciens szervezete megfelelő állapotban van-e az altatás, illetve a műtét elvégzéséhez.

Komplex, átfogó nőgyógyászati kivizsgálás – Dr Molnár G. Béla specialista rendelése

Dr. Molnár-G. Béla, a Magyar Nőgyógyászatok Endoszkópos Társaságának elnöke az elmúlt négy évtizedben igen komoly szakmai gyakorlatot szerzett a meddőséghez is vezető endokrinológiai betegségek, a vérzészavarok, a miómák, az endometriózis és a női nemi szervek fejlődési rendellenességeinek kezelésében. A nőgyógyász és endoszkópos sebész specialista Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban elindult általános nőgyógyászati szakrendelésén komplex szemlélettel közelít a páciensekhez és a ritkábban előforduló panaszokra is a legmodernebb eljárásokkal keresi a megoldást.

Az általános szülészeti és nőgyógyászati problémák gyógyítása mellett kiemelten foglalkozik

• a meddőség hátterében meghúzódó problémák azonosításával és kezelésével;
• a vérzészavarok okainak feltárásával és kezelésével;
• a jóindulatú méhdaganatok a miómák azonosításával és eltávolításával;
• az endometriózissal, vagyis amikor a méhet bélelő szövettípus a méhüreget elhagyva a petevezetőben, a petefészek falában vagy a kismedencét bélelő szövetekben ágyazódik be;
• a női nemi szervek fejlődési rendellenességeivel;
• a nőgyógyászati endokrinológiai betegségekkel (a szervezet működését szabályozó hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek működési zavarai, például pajzsmirigy-problémák vagy a policisztás ovárium szindróma, a PCOS).

Részletek »