Családtervezési konzultáció

Miért érdemes tudatosan felkészülnünk a leendő gyermekünk fogantatására? A szervfejlődés a fogamzást követő első 12 hétben zajlik, a sejtosztódás folyamata pedig ekkor a leggyorsabb. Ez azt is jelenti, hogy a fejlődő embrió ekkor a leginkább érzékeny a káros, külső behatásokkal szemben, beleértve a leendő kismama korábbi gyógyszerszedését, fertőző betegségeit és egészségtelen életmódjának hatásait. A családtervezés célja, hogy minimálisra csökkentsük ezeket a káros behatásokat, megelőzve ezzel az esetleges vetéléseket, a koraszülést és más, a terhesség alatt kialakuló komplikációkat.

Mi a családtervezés?

A családtervezés a gyermekvállalás tudatos előkészítését és a fogamzásra való felkészülést jelenti. A családtervezés folyamatába egyaránt beletartozik egy általános állapotfelmérő konzultáció, az ezt követően elvégzett rutinvizsgálatok, majd a szükséges kezelések, abban az esetben, ha a terhesség létrejöttét akadályozó vagy a terhességet veszélyeztető kórképet azonosítanánk. Az egészséges párok teljes körű „genetikai kivizsgálása” – vagyis az összes gén elemzése annak megállapítása érdekében, hogy lehet-e egészséges utódjuk – jelen pillanatban még nem tartozik a rutinszerűen elvégzett családtervezési vizsgálatok körébe.

Milyen esetekben tudunk génvizsgálatot végezni?

Génvizsgálatot azokban az esetekben tudunk végezni, ha a családtervező pár tagjai egészségesek, családjukban azonban korábban már előfordult valamilyen genetikai rendellenesség/betegség. A családtervezés részeként ilyenkor a családfa vizsgálatára és az úgynevezett hordozóság-vizsgálatra is lehetőség van. Ha Ön gyermeket tervez, és tud arról, hogy a családjában volt már jelen öröklődő, genetikai eredetű betegség, akkor érdemes felkeresnie terhesség előtti genetikai tanácsadásunkat, ahol a családfaelemzés mellett több mint százféle betegségnél tudjuk elvégezni a hordozóság vizsgálatát!

Kinek javasolt a családtervezés?

A családtervezésből kizárólag előnyeink származhatnak, ezért ez minden gyermeket tervező pár számára javasolható. A családtervezési konzultáció során rákérdezünk a családban korábban előforduló betegségekre, többek között a cukorbetegség, a pajzsmirigy-betegségek, a véralvadási és vérzészavarok, a cisztás fibrózis, az endometriózis, valamint a rosszindulatú daganatok korábbi előfordulásaira. Ez azért fontos információ, mert a konzultációt követő rutinvizsgálatokat már eleve célzottabban fogjuk elvégezni, ha valamelyik betegség esetén családi halmozódás van jelen.

Ha bármilyen panaszunk van – akár belgyógyászati, akár nőgyógyászati – akkor a fogamzást megelőzően még inkább érdemes részt vennünk egy családtervezési konzultáción. A konzultációt követő vizsgálatok során ugyanis mindazon kórképek feltárásra kerülnek, amelyek a terhességet esetlegesen veszélyeztetik, és amelyeket ezért még a fogantatás előtt a megfelelő kezelésben kell részesíteni. A leendő kismama ezt követően már sokkal nyugodtabban készülhet a terhességre, és nem kell majd attól tartania, hogy váratlan komplikációk lépjenek fel a várandósság ideje alatt.

Családtervezés meddőség esetén

Abban az esetben, ha a pár már korábban is szeretett volna gyermeket, a sikeres terhesség azonban a pár férfi vagy női tagjának meddősége miatt eddig nem valósult meg, akkor a családtervezés részét képezik a meddőség kiváltó okait feltáró vizsgálatok is. Meddőségi vizsgálatainkról itt tudhat meg többet: Meddőségi vizsgálatok http://gendiagnosztika.hu/meddosegi-vizsgalatok/

Családtervezés ismétlődő vetélések esetén

Ha a pár női tagjánál szokványos (habituális) vetélés áll fenn – vagyis korábban sorozatosan megszakadtak a terhességei – akkor ugyancsak a családtervezés része lesz, hogy kiderítsük, mi áll a vetélések hátterében. Ez lehet akár egy régebb óta jelen lévő cukorbetegség is: centrumunk családtervezési rendelésén is előfordult már, hogy a többszöri vetélés hátterében a korábban fel nem ismert magas vércukorszint állt, amelyre végül a családtervezési vizsgálatok keretein belül elvégzett terheléses vércukorvizsgálat során derített fényt. Bővebben az ismétlődő vetélések lehetséges okairól:  http://gendiagnosztika.hu/meddosegi-vizsgalatok/#ismetlodo-vetelesek

Családtervezés harmincöt éves életkor felett

Kiemelten javasoljuk a családtervezésen történő részvételt azon leendő kismamák számára, akik harmincöt-negyven év felett terveznek babát. A terhességek ebben az életkorban már veszélyeztetettnek számítanak, hiszen nagyobb eséllyel lehetnek jelen a magzatot esetlegesen veszélyeztető különféle ártalmak. Ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen valami probléma adódik majd a terhesség alatt, arról van szó mindössze, hogy érdemes már a fogamzás előtt is jobban odafigyelni és biztosan kizárni az esetlegesen jelenlévő kórképeket. A terhesség során ugyancsak szorosabb megfigyelésre és körültekintőbb vizsgálatokra kell majd számítanunk.

Milyen vizsgálatok kerülnek elvégzésre a családtervezési konzultációt követően?

A családtervezési konzultációt követően több általános vizsgálatot is elvégzünk a hozzánk jelentkező pároknál. Ezekkel a vizsgálatokkal esetenként olyan elváltozásokra tudunk fényt deríteni, amelyek időben történő kezelésével megelőzhető lehet egy későbbi vetélés, koraszülés vagy akár a meddőség is.

A párok női tagjainál először egy rutin nőgyógyászati vizsgálatra kerül sor. Ennek során a következő elváltozások jelenlétét vizsgáljuk:

  • A leggyakoribb fertőző betegségek, amelyek vetélést és koraszülést is egyaránt okozhatnak, ha rejtve maradnak;
  • A kismedencei fájdalommal járó endometriózis, amelyet gyakran tévesztenek össze más, szintén kismedencei fájdalmat okozó betegségekkel, például a kismedencei gyulladással vagy a petefészekcisztával. Az endometriózis helyes diagnózisa különösen fontos, hiszen ez akár a női eredetű meddőség kiváltó oka is lehet;
  • Felismerhető a vetélésekkel összefüggő sárgatest-elégtelenség és számos további, a belső elválasztású mirigyek nem megfelelő működésével összefüggő hormonális zavar;
  • Felismerhetőek a méh sokszor rejtve maradó jóindulatú daganatai, a miómák, illetve a különféle, ugyancsak jóindulatú polipok;
  • Lehetőség van továbbá a rosszindulatú daganatos betegségek – a méhtest daganat, méhnyakrák, petefészekrák – korai, még teljes mértékben gyógyítható stádiumban történő felismerésére is, ami életmentő is lehet, ha ezek a betegségek egyébként még nem okoztak tüneteket.

Férfiaknál elsőként a spermakép vizsgálatára fog sor kerülni, amellyel megállapítható, hogy:

  • megfelelő-e az ondó mennyisége, kémhatása (pH), valamint az állaga;
  • megfelelő-e a spermiumok száma, a mozgékonyságuk, illetve a szerkezetük.

Az eredményektől függően többféle beavatkozásra, például gyógyszeres kezelésre, a here visszeressége esetén pedig egy apró műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A pár mindkét tagjánál elvégezzük továbbá a szexuális úton terjedő kórokozók szűrését is. Ennek során az alábbi fertőzések jelenlétét fogjuk ellenőrizni:

  • Chlamydia-fertőzés, amely az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegség, és amely a kismedencébe terjedve a petevezető gyulladását okozhatja, meddőséget váltva ki;
  • Mycoplasma-fertőzés, amelynek bizonyos típusai a húgyúti és nemi szervek fertőzéseivel hozható összefüggésbe: a baktériumok jelenléte nehezítheti a teherbeesést és koraterhességi vetélést okozhat;
  • Ureaplasma-fertőzés, amely férfiakban a húgycső, nőkben pedig – kezeletlen esetben – idővel a hüvely és a méhnyak gyulladását is kiválthatja. Ez a baktérium ugyancsak felelős lehet a koraszülésekért és a koraterhességi vetélésekért.

A fent felsorolt gombás, illetve bakteriális fertőzések nagyrészt tünetmentesek is lehetnek, és mindössze az időnként jelentkező alhasi fájdalom utal rájuk nők esetében. Ezért van nagy jelentősége, ha ezek a fertőzések már a családtervezési vizsgálatok során felismerésre kerülnek, hiszen így jelentősen csökkenthető a későbbi vetélések vagy koraszülések esélye.

Mik a legfontosabb teendők a fogamzást megelőzően?

A fogamzás előtt legalább három hónappal javasoljuk elkezdeni a magzatvédő vitaminok szedését. A magzatvédő vitaminok legfontosabb összetevője a folsav: ennek hiányában olyan velőcső-záródási rendellenességek alakulhatnak ki a magzatnál, mint például az anencephalia: a koponyatető ilyenkor teljesen hiányzik és az agyállomány helyén is csak kevés idegszövet található, a magzat pedig rendszerint halva születik. A másik igen súlyos velőcső-záródási rendellenesség a nyitott gerinc: a gerinccsatorna ilyenkor hátul nyitott marad, mert a csigolyaívek nem egyesülnek. Ezek a rendellenességek a fogantatás utáni 21. és 27. nap között jelenhetnek meg, tehát olyan időszakban, amikor a nők egy része még nem is tud terhességéről.

Az egészséges életmód általában véve is fontos, így a fogantatást megelőző 3 hónapban már semmiképp ne dohányozzunk, ne fogyasszunk rendszeresen alkoholt és ha eddig nem tettük, kezdjünk el minél változatosabban, egészségesebben táplálkozni. A fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyását követően érdemes még legalább egy hónapot várni a tervezett baba fogantatásával.