A meddőség genetikai háttere

Magyarországon jelenleg 120 ezer meddő házaspár van. Az esetek körülbelül 90 százalékában – a napjainkban használatos módszerekkel – megtaláljuk a terméketlenség okát és képesek vagyunk kezelni is ezeket.

Ezek az okok a következők lehetnek: működési zavar – például a hormonrendszer működésének zavara – vagy szervi rendellenesség. A fennmaradó 10 százalékban vagy nem ismerik, vagy nem tudják kezelni a rendellenességet.

Ilyen rejtett ok lehet például a genetikai rendellenesség, amellyel klinikánkon úgyszintén foglalkozunk, és ha ez a meddőség oka, megkeressük a lehetséges megoldásokat.

Kariotipizálás – a kromoszómák vizsgálata

A DNS molekulák sejtosztódáskor összetömörödnek, és kromoszómákat alkotnak. A kromoszómák száma egy adott faj minden egyedének minden sejtjében azonos (kivétel az ivarsejtek): az embernek 22 pár testi (1-22) és két ivari (XX v. XY) kromoszómája van.

Normál férfi kromoszómakészlet

Normál férfi kromoszómakészlet

Ritkán előfordul, hogy az osztódás során hibás sejtek képződnek, és ezeket a javító mechanizmusok sem tudják kijavítani. A kromoszóma-vizsgálattal az ilyen rendellenességeket lehet kimutatni. A vizsgálat lényege, hogy a levett vér sejtjeiből kivonva speciális festéssel láthatóvá és megkülönböztethetővé tesszük a kromoszómákat.

A kromoszóma-rendellenességek nem minden esetben okoznak tüneteket. Vannak emberek, akik úgynevezett kiegyensúlyozott transzlokációt hordoznak, vagyis két kromoszómaszakasz kicserélődik (reciprok transzlokáció) vagy két kromoszóma összenő (Robertson transzlokáció).

Amennyiben a transzlokációval nem sérülnek, vagy nem képződnek gének, ez a hiba semmilyen tünetet nem okoz, azonban hibás ivarsejtek, és ennek következtében a megtermékenyítés során rendellenes, sokszor életképtelen embriók jöhetnek létre.

Ezért ezeknek az embereknek 50-70% körüli esélye van arra, hogy a magzat elhal, vagy komoly rendellenességekkel jön a világra, és ezt az arányt a mesterséges megtermékenyítés sem javítja. Amennyiben a gyerek egészséges, 50%, hogy ő is hordozza a szülőre jellemző transzlokációt. Ez a rendellenesség egyaránt előfordulhat a férfiaknál és a nőknél.

Centrikus fúzió a 13-as és 14-es kromoszóma között (Robertson transzlokáció)

Centrikus fúzió a 13-as és 14-es kromoszóma között (Robertson transzlokáció)

Kiegyensúlyozott transzlokáció a 3-as és 4-es kromoszóma között (reciprok transzlokáció)

Kiegyensúlyozott transzlokáció a 3-as és 4-es kromoszóma között (reciprok transzlokáció)

A kariotipizálás során az ivari kromoszómák, az X és az Y, számbeli eltéréseit is vizsgáljuk. Ezek közül leggyakoribbak:

  • nőknél a Turner-szindróma (45,X0), és a Tripla X-szindróma (47,XXX)
  • férfiaknál Dupla Y-szindróma (47,XYY) és a Klinefelter-szindróma (XXY)

Az ivari kromoszómák számbeli eltéréseire gyakran semmilyen külső eltérés nem utal, azonban számos esetben meddőségi problémákat okoz.

Mindenképpen javasolt a kromoszómák vizsgálata:

  • nőknél korai petefészek kiürülésnél, női nemi ciklus zavaránál
  • férfiaknál spermium hiány (azoospermia) vagy kóros spermakép esetén (nagyon alacsony spermaszám, kóros, rosszul mozgó vagy mozdulatlan spermiumok)
  • kettő vagy többszöri vetélés esetén
  • kettő vagy többszöri sikertelen IVF esetén

Van-e megoldás azok számára, akik kromoszóma-rendellenességet hordoznak?

Abban az esetben, amikor a kromoszóma vizsgálat valamilyen kromoszóma számbeli vagy szerkezetbeli eltérést mutat ki, javasolt a preimplantációs genetikai vizsgálat (PGD), amely – többek között – ezeken az embereken is segíthet. A vizsgálat lényege, hogy a visszaültetésre alkalmas, 6-8 sejtes embriókból elveszünk egy vagy két sejtet, és ezeken genetikai vizsgálatot végzünk.

Az eredmény alapján jó eséllyel ki tudjuk választani azokat az embriókat, amelyek nem tartalmazzák az adott kromoszóma rendellenességeket, és csak ezeket ültetjük vissza, jelentősen növelve ezzel az IVF sikerét, és csökkentve a spontán vetélések és művi terhesség megszakítások számát.

A PGD sikeresen alkalmazható még olyan pároknál is, akik valamilyen monogénes betegségben szenvednek, vagy mindketten hordozók. Erről részletesebben itt olvashat.

Nemzetközi irodalmak alapján kijelenthető, hogy az ilyen korai stádiumú embrióból, annak károsodása nélkül el lehet távolítani egy-két sejtet.

Az Y-kromoszóma deléciós vizsgálata

Az Y-kromoszóma vizsgálata nagyon rossz spermakép, vagy a spermiumok teljes hiánya (azoospermia) esetén javasolt genetikai vizsgálat.

Az Y-kromoszóma hosszú karjának igen fontos szerepe van a spermatogenesisben (spermaképzésben). A spermiumok normális éréséért felelős Y-kromoszómához kötött gének (az RBM, DAZ, DFFRY, DBY és egyéb géncsaládok). Ezen kromoszómarészek hiánya, ún. deléciója jelentősen rontja a spermatogenesist, gyakran a spermaképződés teljesen hiányzik.

Y-kromoszóma deléció

Y-kromoszóma deléció

A modern IVF-technikák (intracitoplazmatikus spermium injekció, ICSI) segítségével már olyan esetekben is születhet gyermek, amikor az ejakulátumban nincs spermium, csak a hereszövetből izolálható különböző technikák segítségével.

Amennyiben azonban a csökkent spermiumtermelődés mögött genetikai okok állnak (AZF), úgy a párnak számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a mesterséges megtermékenyítés eredményeként születendő fiúgyermek – Y-kromoszómája révén – biztosan örökölni fogja apja betegségét, és évekkel később maga is mesterséges megtermékenyítésre szorul.

Bizonyos esetekben azonban az Y-kromoszóma deléciós vizsgálata azt állapíthatja meg, hogy biopsziás technika révén sem lesz spermium nyerhető, így ez előtt a kellemetlen beavatkozás előtt mindenképpen javasoljuk ezt a vizsgálatot.

Cisztás fibrózis

A rossz spermakép mögött egy úgy nevezett cisztás fibrózis (CF) nevű betegség is állhat, így amennyiben felmerül ennek gyanúja, javasolt a CF szűrés. Mivel az európai populációban ez a leggyakoribb úgynevezett recesszív génmutáció (minden 25. ember hordozó), családtervezés esetén minden párnak javasolt lenne a hordozóság szűrés. Erről részletesebben itt olvashat.

Trombózis hajlam vizsgálat

Amennyiben egy nőnél ismétlődő vetélések következnek be, felmerül a véralvadási zavar, mely fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy a beágyazódó embrió táplálása és oxigén ellátása a méhfalon keresztül történik.

Amennyiben a magasabb trombózis készség miatt itt érelzáródások történnek, az embrió vér- és oxigén ellátása nem lesz megfelelő, és nagy eséllyel vetélés következhet be.

Javasolt a trombózis hajlam vizsgálat minden olyan nő esetében, akinél ismételt vetélések következtek be. A trombózis hajlam vizsgálatról részletesebben itt olvashat.