Petevezeték átjárhatósági vizsgálatok

Ha biztosak vagyunk benne, hogy a gyermekáldás elmaradását nem férfi, hanem női eredetű meddőség okozza, akkor az okok feltárására a petevezetékek átjárhatósági vizsgálata adja az egyik lehetőséget. A vizsgálat a méhüreg állapotáról is pontos képet ad, fájdalommentes, és mindössze három perc alatt elvégezhető. A röntgenes vizsgálatot a szaporítószerveket érő sugárterhelés miatt nem javasoljuk, a komolyabb beavatkozással járó has- és méhtükrözéses vizsgálatokat pedig abban az esetben ajánljuk, ha terápiás beavatkozásra vagy szövettani mintavételre is szükség van.

A petevezetékek a has- és a méhüreget összekötő, simaizomból és nyálkahártyából álló, kürt alakú csövek. A petesejtek méhüregbe való jutását – a tüszőérést követően – a petevezetékekben található simaizmok és csillószőrök segítik elő. A megtermékenyítés általában már az egyik vagy másik petevezetékben megtörténik.

Abban az esetben azonban, ha a petevezetékek valamilyen okból elzáródtak, a megtermékenyülés nem következik be. A petevezetékek elzáródása egyaránt kialakulhat valamilyen fejlődési rendellenesség vagy egy korábbi gyulladás következményeként, más esetekben pedig az endometriózis nevű betegség áll a meddőség hátterében. (Az endometriózis az egészséges méhnyálkahártya-szövet nem megfelelő helyen – például a petevezetékekben – történő előfordulása a szervezetben, amelynek pontos kiváltó okai jelenleg még nem tisztázottak.)

Milyen esetekben érdemes elvégeztetni a petevezetékek átjárhatósági vizsgálatait?

A spontán teherbe esés egyik lényeges előfeltétele, hogy legyen legalább egy átjárható, egészséges petevezeték. A petevezetékek átjárhatóságát feltáró vizsgálatot azokban az esetekben érdemes elvégeztetni, ha:

  • a férfi eredetű meddőség már kizárásra került,
  • 12 hónapja nem következett be spontán terhesség, és a meddőség eredete még nem ismert,
  • a hagyományos, kontrasztanyag hozzáadása nélkül végzett ultrahang-vizsgálatok során már sikerült észlelni a méhüreg valamilyen rendellenességét, a vizsgálat eredményét azonban pontosítani szükséges,
  • vagy ha a pár az asszisztált reprodukciós eljárások közül a legkisebb megterheléssel járó méhen belüli mesterséges megtermékenyítést (inszemináció) szeretné választani, illetve ha ez az eljárás lenne a leginkább javasolt a számukra.

Milyen módszerek léteznek a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára?

Magyarországon jelenleg összesen négyféle módszerrel vizsgálható a petevezetékek átjárhatósága, valamint a méhüreg állapota. Ezek:

  • az ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálat, rövidítve HYCOSY
  • a röntgenes petevezeték átjárhatósági vizsgálat, rövidítve HSG
  • a hastükrözéses petevezeték átjárhatósági vizsgálat, latinul laparoszkópos kromopertubáció
  • a méhtükrözéses vizsgálat, latinul hiszteroszkópia.

Az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán ezek közül az ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálatot végezzük el helyben, amennyiben pedig ez indokolt, beutalót adunk Önnek a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára, ahol a has-, illetve a méhtükrözéses vizsgálatok is elvégeztethetőek. A röntgenes vizsgálatot klinikánk szakemberei nem javasolják a vizsgálattal járó röntgensugár-terhelés miatt, hiszen a röntgensugarak – bár alacsony dózisról van szó – ebben az esetben a petefészkeket és a méhet is érik.

Mi a vizsgálat elvégzésének legoptimálisabb időpontja és vannak-e ellenjavallatok?

A legjobb, ha a vizsgálatot a menstruációt követő nyolc-tíz napon belül végezzük el. Nem javasolt a vizsgálat abban az esetben, ha Ön:

  • éppen menstruál,
  • kismedencei gyulladásban szenved,
  • ismeretlen eredetű lázas állapot áll fenn,
  • allergiás a kontrasztanyaggal szemben,
  • vagy ha az a szerencsés eset áll fenn, hogy időközben mégis létrejött a kívánt terhesség.

A vizsgálat előtt ezért szükség van rá, hogy teljes biztonsággal kizárjuk a kontrasztanyaggal szembeni esetleges allergiás reakció lehetőségét, valamint a kismedencei gyulladás meglétét. Ez utóbbihoz – az átjárhatósági vizsgálatot megelőzően – egy egyszerű hüvelyi ultrahangvizsgálat elvégzése szükséges.

Hogyan zajlik az ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A HYCOSY (Hystero-contrast-sonography) névre keresztelt vizsgálat során a méhnyakon keresztül juttatunk be egy ultrahangot visszaverő folyékony kontrasztanyagot a méhüregbe. A kontrasztanyag bejuttatásához használt katéter bevezetése a hüvelyen keresztül történik, ahonnan az orvos fokozatosan éri el a petevezetékeket és méhüreget.

Az ultrahanggal láthatóvá tett kontrasztanyag segítségével egyértelműen megmondható, hogy el vannak-e záródva a petevezetékek, és ha igen, milyen mértékben. (A kontrasztanyag egy tejcukortartalmú steril folyadék, a kontraszthatásért pedig a tejcukorhoz kötődő úgynevezett mikrobuborékok ultrahang-visszaverő képessége a felelős.)

Maga a vizsgálat három-négy percet vesz csak igénybe. Komoly fájdalommal sosem jár, bár egy enyhe fájdalomérzet a hölgyek egy részénél jelentkezhet. Ha a petevezetékek nem átjárhatóak, azt onnan fogjuk megtudni, hogy nem tapasztalunk kontrasztanyag-kiáramlást a méhüreg felől a hasüreg irányába.

A módszer láthatóvá teszi a méhüreg esetleges elváltozásait is, például a különféle fejlődési rendellenességeket (például összenövések, sövény, kettőzött méh), valamint a polipok és a mióma, azaz a jóindulatú méhdaganat jelenlétét is. (Ez utóbbi ma már operáció nélkül is kezelhető, erről itt lehet bővebben olvasni: Műtét nélkül is kezelhető a méh jóindulatú daganata).

A vizsgálat elvégzését követően egy nagyjából húszperces pihenőt javaslunk, amelynek során megfigyelés alatt tartjuk, és egy ismételt hüvelyi ultrahang-vizsgálatot is elvégzünk annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk a vizsgált területek sértetlenségéről.

Lehetnek-e a vizsgálatnak szövődményei?

Szinte mindenfajta komolyabb orvosi vizsgálatnak lehetnek szövődményei, és ez alól az ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálat sem kivétel. Előfordulhat például, hogy allergia alakul ki a kontrasztanyaggal szemben, amely előzőleg nem volt jelen. Kisebb gyulladások és vérnyomásesés ugyancsak jelentkezhet, de ezek rendszerint nem okoznak Önnek semmilyen komolyabb kellemetlenséget. Igen ritka esetekben sérülhet a méhfal, ami ha esetlegesen megtörténne, azonnali ellátást igényel (ennek feltételei klinikánkon, helyben is megoldottak).

Milyen előnyei vannak az ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálatnak a másik három módszerrel szemben?

Először is, egyértelműen jobb, ha röntgensugár helyett ultrahangot használunk, ekkor ugyanis semmiféle káros sugárzásnak nincsenek kitéve sem a petefészkek, sem pedig a méh.

A laparoszkóp nevű eszközzel elvégzett hastükrözéses átjárhatósági vizsgálat (kromopertubáció) az ultrahangos vizsgálatnál komolyabb megterheléssel járó, műtéti beavatkozást igénylő eljárás. Ezt emiatt csak abban az esetben ajánljuk Önnek, ha előre tudhatóan terápiás beavatkozásra, illetve szövettani mintavételre is szüksége lesz.

Végül, ha korábban már egyértelműen kiderült, hogy a méhen belüli anatómiai elváltozások kezelésére lesz szükség – például mióma, polipok, sövény vagy kettőzött méh – akkor szakorvosunk méhtükrözéses vizsgálatra (hiszteroszkópia) tesz javaslatot.

Fontos, hogy a petevezetékek átjárhatóságáról nem nyerhető száz százalékos információ, ha kizárólag méhtükrözést végzünk. Így ugyanis csak a petevezetékek szájadéka vizsgálható, és csak az állapítható meg, hogy ezeken a területeken van-e áramlás a hasüreg felé. Ez a módszer önmagában tehát nem alkalmas a petevezetékek átjárhatósági vizsgálatára, mindössze egy kiegészítő diagnosztikus vizsgálatot, illetve lehetséges terápiás beavatkozást jelenthet.