Az SMA diagnosztikája
Az SMA technikailag dignosztizálható már magzati korban, a megszületett gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt, sőt, szigorú feltételek és szabályok szerint akár embrionális korban is.
A diganosztika lehetséges módszerei:
Molekuláris genetikai vizsgálatok
- Direkt mutáció analízissel az SMN1 és SMN2 gének (7. és 8. exon) jelenléte vagy hiánya mutatható ki. Ha az SMN1 gén 7. exonja homozigóta formában hiányzik, a betegség molekuláris genetikai diagnózisa igazolt. Ez a módszer azonban nem ad lehetőséget a hordozóság, illetve az összetett heterozigótaság kimutatására. Az SMN1 és SMN2 gének pontos kópiaszámának meghatározására a real-time PCR alkalmas. SMA betegekben mindkét módszerrel 0 SMN1 gén kópiát detektálunk a meghatározó génszakaszban (7. exon), míg az SMN2 gén legalább 1 kópiában mindig jelen van.
- Mennyiségi analízis: Egészséges hordozó egyének esetén 1 SMN1 7. exon génkópiát látunk, míg nem hordozóknál 2 génkópiát. Az összetett heterozigóta betegekben 1 SMN1 génkópiát detektálunk, vagyis hordozóknak látjuk, így a vizsgálat csak akkor teljes körű, ha a pontmutációt szekvenálással azonosítjuk. Mód van az SMN2 gén 7. exon kópiaszám meghatározására is. Ez nem diagnosztikus értékű, azonban szükség lehet rá, amikor a jövőbeni terápiás kipróbálásokba válogatják be a szülő kérése alapján a beteg gyermeket.
- Szekvenálás: Az SMN1 gén bázissorrendjének meghatározása. Ezzel a módszerrel azonosítható az SMN1 génben elhelyezkedő kóros pontmutáció. Bonyolult és költségigényes módszer, de ez is elérhető vizsgálat
Valamint:
- Elektromiográfia (EMG): Az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata és rögzítése számítógépes grafikus módszerrel. Különböző betegségekben az izmok elektromos tevékenysége jellemző módon változik meg. A vizsgálattal lehetővé válik a központi idegrendszer (gerincvelő) és a perifériás idegek sérüléseinek (ideg- és izomösszeköttetések) megkülönböztetése, valamint az idegek ingerületvezetési sebességének mérése.
- Izombiopszia: Az eljárás során sebészeti úton egy kis darab izomszövet eltávolítása történik, majd ennek laboratóriumi vizsgálata a betegség felderítésére. A mozgató idegsejtek pusztulása (neurogén atrófia) esetén az izomrostok beidegzését a szomszédos egységek veszik át. A szövettani képen jól elkülöníthetőek a sorvadt és a megnagyobbodott izomrostok. A neurogén atrófiára bizonyítékot nyújthatnak még további speciális, enzimatikus festődések (NADH, ATP-áz) alapján végzett szövettani vizsgálatok.
Az SMA megelőzésének lehetőségei családtervezés során
Mivel az SMA hordozósági gyakorisága a populációban más autoszómális recesszív betegségekhez képest magas, a megelőzés szempontjából fontos a genetikai szűrővizsgálatok bevezetése. Ha a családban született már egy beteg gyermek, a következő gyermek vállalásakor mindenképp javasolt a hordozóság diagnosztizálását követően prenatális vagy preimplantációs vizsgálat elvégzése, illetve a közeli, gyermekvállalás előtt álló családtagok hordozósági állapotának meghatározása. A vizsgálat 18 éves kor alatt nem végezhető el a kiskorúak védelme érdekében
Azokban a családokban, ahol a mutáció már előfordult, a hozzátartozók hordozósági állapotának meghatározása létfontosságú a megelőzés szempontjából. Családtervezés esetén genetikai tanácsadást biztosítunk és indokolt, engedélyezett esetben preimplantációs analízist (PGD) végzünk beültetésre váró preembriókban ill. prenatális vizsgálatot biztosítunk chorion biopsziából izolált magzati DNS mintában.
Preimplantációs és prenatális diagnosztika
A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) a prenatális diagnosztika legkorábbi formája, ami a beágyazódás előtti preembrió (előébrény) genetikai vizsgálatát jelenti. Erre a megtermékenyüléstől a blasztociszta (hólyagcsíra) állapot eléréséig van lehetőség. A vizsgálatot hordozó vagy beteg szülőpár esetén végzik, illetve olyan családoknál, akiknek már született beteg gyermeke. Az analízis eredményei megmutatják, hogy a magzat a beteg testvérrel azonos szülői kromoszómaszakaszokat, illetve SMN1 gént örökölte-e. Célja, hogy a célzott genetikai analízist követően kizárólag az egészséges embriók kerüljenek beültetésre.
A prenatális diagnosztika segítségével a természetes úton fogant terhességekben korai magzati korban mutatható ki a betegség. A terhesség 11-12. hetében chorionboholy biopsziát végeznek, a chorionból izolált, a magzat genetikai állományát tükröző DNS mintában detektálható az SMN1 gén jelenléte vagy hiánya. A vizsgálatot szintén a hordozó vagy beteg szülőpár esetén végzik el, eredményei megmutatják, hogy a magzat a beteg testvérrel azonos SMN1 gént örökölte-e.
Az SMA kezelése
A genetikai kutatások óriási vívmányaként az utóbbi években megjelentek az SMN2 gént módosító gyógyszerek, valamint az SMN1 gént pótló génterápiás beavatkozás, melyek már sikerrel alkalmazhatók a betegség kezelésében. Ezek óriási lehetőséget jelentenek a betegséggel született páciensek számára.
Klinikai ellenőrző vizsgálatok
A betegek életminőségének javítása alapvető követelmény. A légzésfunkció követése évente javasolt. Bármilyen elváltozás esetén a kezelőorvos gyógyszeres kezeléssel beavatkozhat, ezért célszerű rendszeres orvosi vizsgálaton részt venni. Szükség lehet a gerincferdülés műtéti javításra és a légzés éjszakai támogatására is. Szintén a kezelőorvossal kell megbeszélni, hogy milyen speciális gyógytornára, mozgatásra van szüksége a beteg gyermeknek.
