Genetikai rendellenességek

A Down-szindróma (21-es triszómia) olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a sejtekben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. Mivel ez a rendellenesség általában nem öröklött, a magzat családi előzmény nélkül is hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Magyarországon a 35 év feletti várandósoknál felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát, mely beavatkozás azonban körülbelül 1%-kal növeli a vetélés kockázatát. Mivel a 35 év alatti korosztály számára ezt a vizsgálatot rutinszerűen nem végzik el, a Down-szindrómás gyerekek döntő többségét a fiatalabb kismamák szülik.

A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okozhat. A kockázatelemző vizsgálatokkal szűrjük még a 13-as, illetve a 18-as kromoszóma triszómiáját, melyek azonban jóval ritkábban előforduló kromoszóma rendellenességek.

A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a magzati rendellenességek jelenlétének felismerését, illetve megnyugtathatják a kismamákat.

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban megtalálhatók a legfejlettebb szűrőmódszerek, melyek magas valószínűséggel képesek kiszűrni a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességeket: Down-szindróma szűrés »

Edwards-szindróma (18-as triszómia)

Az Edwards-szindróma ritka és általában halálos rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. Az érintett magzatok 95%-a magzati korban elhal. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 3 000. terhességben fordul elő.

Patau-szindróma (13-as triszómia)

A Patau-szindróma ritka, az élettel össze nem egyeztethető rendellenesség, amely a magzat 13-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza és a legkülönbözőbb fejlődési rendellenességekkel jár együtt. Az érintett magzatok csupán 1%-a születhet meg. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 10 000. terhességben fordul elő.

A Kombinált tesztet a 12-14. héten végezzük, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Ultrahanggal az ülőmagasság alapján határozzuk meg a pontos terhességi kort, majd megmérjük a tarkóredőt és vizsgáljuk az orrcsont jelenlétét. Az anyai vérből a magzat által termelt két marker (PAPP-A és a free- ß-hCG) koncentrációját mérjük. A teljes vizsgálat körülbelül 1-1,5 órát vesz igénybe, így a kismamáknak egy konzultáció keretében rögtön eredményt adunk. A Magyar Szülészeti Nőgyógyászati Ultrahang Társaság ajánlása alapján, kombinált teszt csak FMF vizsgával rendelkező ultrahangos orvos mérései alapján végezhető (www.fetalmedicine.com). Az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Központban kizárólag FMF-vizsgával rendelkező orvosok dolgoznak!

Amennyiben a Kombinált teszt köztes kockázati értéket ad (intermedier rizikó, 1:250 – 1:1000), lehetőség van a legnagyobb pontosságú NIFTY-teszt elvégezésére.

A vizsgálatok elvégzésénél fontos a pontos időzítés, ezért minden vizsgálatra munkatársaink adnak időpontot.

Az egyes tesztek megbízhatósága Down-szindrómára (nemzetközi adatok)

Kombinált teszt »
Álpozitív ráta*: 1-2%
Érzékenység**: 95%

Trisomy teszt »
Álpozitív ráta*: <1% Érzékenység**: >99%

NIFTY teszt »
Álpozitív ráta*: <1% Érzékenység**: >99%

* Álpozitív ráta: a nem Down-szindrómás terhességek hány százaléka lesz pozitív a kockázat-elemzéskor.

** Érzékenység: annak a valószínűsége, hogy Down-szindrómás magzat esetén a szűrőteszt pozitív eredményt ad.

A kockázatszámításnál figyelembe vett adatok

Az anya életkora

A Down-szindróma kockázata az anyai életkorral együtt növekszik, melyet a vizsgálatoknál is figyelembe kell vennünk. Minél magasabb a kismama életkora, annál nagyobb valószínűséggel kap pozitív eredményt, viszont ezzel a tesztek érzékenysége is nő. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb magzatvízvizsgálattal, minél több esetben kimutathassuk a kromoszóma-rendellenességet. Ezen logika alapján, egyes országokban (USA, Kanada) 2007-től eltörölték az anyai életkori határt, és csak a kockázatelemző rendszerek eredményei alapján ajánlják fel a magzatvízvizsgálatot.

Anyai vérszérum markerek

A jelenleg leggyakrabban használt vérszérum markerek az első trimeszterben (a terhesség első harmada) használható PAPP-A (pregnancy associated plasma protein) és free-ß-hCG (free beta human chorionic gonadotrophin).

Ultrahang

A 12-13 hetes ultrahang része a tarkóredő (NT) mérés, mellyel a kromoszóma-rendellenességek mellett bizonyos szív-rendellenességek is szűrhetők, illetve az orrcsont (NB) jelenlétének vizsgálata, melynek jelenléte jelentősen csökkenti a Down-szindróma kockázatát.

A 18-20 hetes genetikai ultrahangon történik meg a nyitott gerinc szűrés, vizsgáljuk a csontok, a belső szervek fejlődését, illetve a szív működését.

Az ultrahang és a vérszérum markerek használatával az anyai életkori kockázatot módosítjuk, és így egy új, az adott terhességre jellemző korrigált kockázati értéket kapunk. Ha mondjuk egy negyven éves kismamánál, akinél az életkori kockázat Down-szindrómára 1% (1:100) és a vizsgálattal a kockázat a huszadára csökken, akkor a számított Down-szindróma kockázat 0,05%-ra (1:2000) változik. Ez a kockázati érték megegyezik egy 20 éves kismama életkori kockázatával, tehát a teszt elvégzése után ugyanakkora esélye van arra, hogy Down-szindrómás babát szüljön, mintha 20 éves lenne, és nem végeztetne el ilyen vizsgálatokat.

A tesztek fejlődésének köszönhetően ma már akár 99,5%-ban kiszűrhetők a gyakori fejlődési- és kromoszóma-rendellenességek, így sok kismama elkerülheti a felesleges magzatvíz-vizsgálatot.

Az eredmények értékelése

Az anyai szérumból történő kockázatszámítás nem diagnosztikai eljárás, hanem egy szűrőteszt, azaz nem szűri ki az összes Down-szindrómás, Edwards- vagy Patau-szindrómás, illetve nyitott gerinccel rendelkező magzatot, előfordulhat álnegatív, illetve álpozitív eredmény.

Pozitív eredmény

Pozitív eredmény, azaz magas kockázat, ha egy kromoszóma rendellenességnek a kockázata 1:250-nél nagyobb. A pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy a magzat biztosan hordozza az adott rendellenességet, ezért magzati kromoszóma vizsgálattal kell meggyőződni arról, hogy a magzat valóban rendelkezik-e kromoszóma rendellenességgel (pl. 1:100-as kockázatnál csak minden századik magzatvíz vizsgálat hoz ténylegesen pozitív eredményt).

Negatív eredmény

Ha a rizikó kisebb, mint 1:250, negatív eredményről beszélünk. A negatív eredmény nem zárja ki a rendellenességek meglétét, mindössze azok alacsony valószínűségére utal.

Invazív eljárások

Abban az esetben, ha a kismama elmúlt 35 éves, vagy akár az ultrahangvizsgálat, akár a vérvizsgálat, esetleg a kettő kombinációja alapján pozitív eredményt kap, az orvos felajánlja a magzati kromoszóma-vizsgálatot.

Amniocentézis (magzatvízvétel): Az amniocentézist a 15-19. héten végzik. Ultrahang segítségével (a hasfalon keresztül) egy tűvel mintát vesznek magzatvízből. Az így nyert magzati sejtekből végzik a kromoszóma vizsgálatot.

Korionboholy mintavétel (chorionic villus sampling, CVS): Az eljárás során a placentából (lepényszövetből) vesznek mintát a hasfalon keresztül, szintén egy tű segítségével. Erre a vizsgálatra a 10-12. héttől kerülhet sor. Előnye a korai diagnózis.

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban a magas rizikójú kiszűrt terheseknek, vagy azoknak a 35 év feletti terheseknek, akik a szűrések helyett a közel 100%-ban diagnózist nyújtó vizsgálatot kérik, a lepényi mintavételt (chorion-biopsziát (CVS-t) vagy a magzatvíz vizsgálatot (amniocentézis) tudjuk ajánlani.

A CVS a terhesség 11-19. hete között végezhető el, optimális esetben a 11-13. héten. A mintavétel hasfalon keresztül történik, helyi érzéstelenítésben, folyamatos ultrahangvezérléssel. A beavatkozás minimális kellemetlenséggel jár, utána kis megfigyelés után haza lehet menni. A mintavétel egyetlen jelenleg ismert veszélye az 1%-os vetélési kockázat, sem az anyára, sem a magzatra nézve egyéb mellékhatásairól nem tudunk. Eredménye – kétféle vizsgálómódszerrel – egy héten belül megvan. Az eredmény megbízható, ismétlésre ritkán kerülhet sor.

Kiknek ajánlható a Trisomy teszt vagy a Nifty-teszt?

Mivel a 35 év alatti kismamáknál rutinszerűen nem ajánlják fel a diagnosztikus eredményt adó invazív magzati kromoszóma-vizsgálatot, ők csak a nem invazív kockázatelemző rendszerekben bízhatnak, amelyekkel szintén kellően magas arányban (99% feletti, de nem közel 100%-os, vagyis diagnosztikus pontossággal) ismerhető fel a magzati kromoszóma-rendelleneségek jelenléte.

Ajánlhatóak még a kétféle szűrővizsgálat olyan 35 év fölötti kismamáknak is, akik szeretnék elkerülni a magzatvíz-vizsgálatot. Ők azonban ezzel egy közel 100%-os eredményt biztosító diagnosztikus módszer helyett egy valamivel kevésbé pontos szűrőmódszert választanak.

Kinek nem ajánlható a vizsgálat?

Az anyai vérből történő prenatális (születés előtti) kockázatbecslést csak annak ajánljuk, aki pozitív eredmény esetén vállalja az amniocentézist, illetve aki pozitív amniocentézis esetén vállalja a terhesség megszakítását.

Annak a nőnek nem érdemes elvégeztetnie ezt a vizsgálatot, aki a szűrőteszt eredményétől függetlenül is elvégezteti a magzati kromoszóma-vizsgálatot.

Ikerterhesség esetén ultrahanggal különböztetjük meg a két magzatot, így csak a Kombinált teszt ad külön-külön kockázati értéket a két magzatra. Hármas vagy többes terhesség esetén csak ultrahangvizsgálat végezhető.

Ivari Kromoszómák számbeli eltérései

A normál férfi ivari kromoszómái az XY, míg a normál női az XX. Ezen kromoszómák számbeli eltérései kevésbé súlyos következményekkel járnak, mint a testi kromoszómák eltérései, gyakran azonban meddőséget okoznak. Születéskori prevalenciájuk 3‰ körüli. Ezek közül a leggyakoribbak:

Ullrich-Turner-szindróma, vagy X-monoszómia: 45,X0
Klinefelter-szindróma: 47,XXY
Tripla-X-szindróma: 47,XXX
Dupla-Y-szindróma: 47,XYY

Egyéb kromoszóma rendellenességek

Az egyéb kromoszóma rendellenességek alatt elsősorban a hagyományos kromoszóma-vizsgálat alkalmával látható hiányt, többletet, vagy átrendeződést értjük.

Mindezek a változások az örökítő anyag, a DNS jelentős változásaival jár együtt, ezért ezek a rendellenességek általában súlyos, több szervre, szervrendszerre kiterjedő károsodással járnak és gyakran állnak a multiplex élettel össze nem egyeztethető rendellenességek hátterében.

Gyakran okoznak korai terhességben vetélést, elhalást. Amennyiben a terhesség tovább fejlődik, sokszor már az első, de a második genetikai ultrahang-vizsgálat alkalmával általában felismerhetők.

Öröklött ártalmak

Az öröklött genetikai rendellenességek leggyakoribb formája a monogénes (egy génhez kötött) öröklődés, melyekre jellemző lehet a családi halmozódás, így ezeknek a rendellenességeknek a kockázata családfa analízissel állapítható meg. A monogénes öröklődésű rendellenességek az alábbiak lehetnek:

• Autoszómális domináns: öröklődése nemtől független, a beteg szülő gyermekei általában 50%-ban szintén betegek, a betegségben nem érintett személy nem adhatja tovább, tehát, ha egy beteg személynek egészséges gyereke születik, akkor az ő gyermekei is egészségesek lesznek.
• Autoszómális recesszív: öröklődése nemtől független, a beteg szülő gyermekei hordozók, de egészségesek, két hordozó szülő gyermekei 25%-os eséllyel betegek, 50%-os eséllyel hordozók lesznek, sokszor családi előzmény nélkül jelenik meg, de a rokonházasság növeli a megjelenés kockázatát.
• X-hez kötött domináns: beteg nők gyerekeinek 50%-a beteg, nemtől függetlenül. A beteg férfiak összes lánya beteg, összes fia egészséges.
• X-hez kötött recesszív: általában férfiak a betegek és a nők hordozók, a beteg férfi összes fia egészséges, összes lánya hordozó, a hordozó fiainak fele beteg, lányainak fele hordozó.
• Y-hoz kötött öröklődés: nem ismert az Y kromoszómához kötött rendellenesség. Az Y kromoszóma elsősorban az ivari jelleg kialakulásáért és működéséért felelős. A lombikprogramok fejlődésével az Y kromoszóma olyan hibái is örökölhetőek lettek, melyek azelőtt a meddőség miatt nem voltak azok.