Milyen változások zajlanak a magzat szervezetében a 28-32. hét körül?
A 30. terhességi hét elérését követően a magzati agy felszíne egyre barázdáltabbá válik, ami egyre nagyobb felszínt biztosít a folyamatosan osztódó idegsejteknek. Az idegsejtek szaporodása mellett az idegrostok fejlődése is rohamos, ezáltal az agy egyre nagyobb befolyással van a szervek működésére, az izmok mozgására, az érzetek kialakulására.
Eltűnik a fejen addig jelenlévő „átmeneti haj”, és jelen van már a rendes haj is. A magzat bőre egyre simábbá válik, megvastagodik, azáltal, hogy a bőr alatti kötőszövetben egyre több zsírszövet halmozódik fel. A magzat teljes hossza ekkorra már 38-45 centiméteres is lehet, súlya pedig elérheti az 1,5-2,2 kilogrammot.
Milyen változások zajlanak az anya szervezetében a 28-32. hét körül?
A kismama hasa ezekben a hetekben már igen méretes, és ez megterheli a gerincet: jellemzően ekkortól válik klasszikus problémává a derékfájás. A magzatmozgásokat erőteljesebben érzi, a gyermekével való kapcsolat egyre szorosabb.
Milyen paramétereket ellenőrzünk a 28-32. heti ultrahangvizsgálaton?
A 30. heti ultrahangvizsgálatnál igen részletes és körültekintő vizsgálatot végzünk.
Ellenőrizzük:
- a magzat növekedésének ütemét,
- a magzat méhen belüli elhelyezkedését,
- a magzat testsúlyát,
- a méhlepény helyzetét, ultrahangos kinézetét,
- a magzat testének, végtagoknak, koponyának alakját, a benne levő szervek megfelelő fejlődését, az anatómiai képletek rendezettségét,
- a magzatvíz mennyiségét,
- valamint a magzat vérkeringést (véráramlás-ultrahang, Doppler flowmetria), ebből következtetve a lepény funkcionális állapotára.
Veszélyállapotot jelezhet például, ha a magzat mérete kisebb: ezt nevezik magzati retardációnak, ami a méhen belüli növekedés visszamaradását jelenti. Nem feltétlenül a teljes magzat mérete kisebb az átlagosnál, hanem csak egyes paraméterek – például a hasköfogat, hasátmérő – mutatnak visszamaradást.
Amennyiben például ez a két paraméter jelentősen kisebb (3-4 hét lemaradást mutat) az átlagosnál, akkor szorosabb terhesgondozás – hetente végzett további kontroll ultrahangvizsgálatok és egyéb vizsgálatok – javasolt, a kóros növekedési lemaradás diagnózisa ugyanis csak több vizsgálat eredménye alapján állítható fel. (Egyetlen ultrahangvizsgálatnál a magzat nem feltétlenül úgy helyezkedik el, mint a következő alkalommal, egyetlen szemszögből nézve pedig nem adható megbízható vélemény.)
A növekedési lemaradások lehetséges okai:
- Lemaradást okozhat a terhességi magasvérnyomás, amelyet ebben az esetben feltétlenül kezelni szükséges.
- Ugyancsak növekedési lemaradást okozhat a terhességi toxémiaként vagy preeklampsziaként is ismert állapot, amely a magas vérnyomás mellett fehérjevizeléssel, esetenként pedig vizenyő (ödéma) kialakulásával is együtt jár. Jellemzően a terhesség második felében – a 20. hét után – alakul ki, jellegzetes tünetekkel. Szélsőséges esetben magzati és anyai életveszélyes állapotot is okozhat, ezért erre is feltétlenül oda kell figyelni, amennyiben csak a 30. hét környékén derül rá fény.
Problémára utal az is, ha a magzat mérete nagyobb az átlagosnál:
- Ez utóbbi többek között a nem megfelelően beállított terhességi cukorbetegség esetén fordulhat elő. Ebben az esetben a vércukorszintek mihamarabbi megfelelő beállítása szükséges.
„Aggodalomra egyik esetben sincsen ok, hiszen éppen azért végezzük el a 30-32. heti ultrahangvizsgálatot, hogy ha bármi gond van, arra időben fény derüljön, és a szokásosnál jobban oda tudjunk figyelni a kismamára” – mondja a vizsgálatot ismertető videóban dr. Zsirai László szülész-nőgyógyász, ultrahangos szakorvos.
A szülés közeledtével…
A 36. héttől egyre sűrűsödnek a különféle vizsgálatok:
- laborkontroll,
- vérnyomás- és testsúlyellenőrzés,
- hüvelyi vizsgálat a méhnyak hosszának és a méhszáj tágasságának ellenőrzése céljából,
- emellett azt is érdemes megvizsgálni a hüvelyváladékban, hogy jelen van-e a baba egészségét veszélyeztető Streptococcus-B baktériumfertőzés, amely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzést okozza.
A hetente elvégzett CTG-vizsgálatok során ellenőrizzük a magzati szívműködést, a méh fájástevékenységét és összességében a méhlepény működését. Azt is újra megnézzük, hogy a méhlepény megfelelően látja-e el oxigénnel és tápanyaggal a magzatot (ez a már említett Doppler flowmetria).
