Hogyan hat a dohányzás a fejlődő magzatra?
A méhen belül fejlődő magzat az anya vérkeringésén keresztül a cigarettafüst már említett, káros anyagaival kerül kapcsolatba. Ezek az anyagok gátolják a magzat megfelelő oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ami lassítani fogja a baba növekedését és fejlődését. Emiatt megnő egyrészt a koraszülés kockázata, az újszülött továbbá nagyobb eséllyel jön világra az átlagosnál jóval alacsonyabb születési súllyal és fejletlenebb szervekkel. A dohányzó nők gyermekei átlagosan 200 grammal kisebb súlyúak, mint a nem dohányzó anyáké: a túl alacsony születési súly többek között megnehezíti, hogy az újszülött kellően melegen tarthassa saját testhőmérsékletét, emellett a baba fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességét is csökkenti.
A terhesség alatti dohányzás következtében a vetélések, a halva születések, illetve a különféle születési rendellenességek (például farkastorok, nyúlszáj, szívfejlődési zavarok) megjelenésének kockázata is nőni fog. A méhlepény állapota is jelentősen romolhat, aminek következtében túl hamar elválhat a méhtől, növelve ezzel a vérzések kockázatát. Más esetekben elől fekvő méhlepény alakulhat ki, ami részben vagy akár teljesen is elfedheti a méhszájat (ez az úgynevezett placenta previa). További problémák forrása lehet, ha a fejlődő embriót közvetlenül körülvevő vékony hártyaréteg, a magzatburok már a 37. terhességi hét előtt megreped.
A dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásai attól is függnek, hogy ki mennyit dohányzik naponta. A terhesség alatt ennek azonban nincsen akkora jelentősége: a vérerek már napi egy-két szál cigaretta elszívása után is szűkebbé válnak, a fejlődő magzat számára pedig már ez is éppen elegendő hátrányt jelent, ha minden nap megtörténik.
Hogyan befolyásolja a dohányzás a születendő gyermek későbbi fejlődését?
A terhesség alatti dohányzás nemcsak a fejlődő magzatot károsítja, hanem a születést követően is többféle negatív hatást gyakorolhat. Növekszik a hirtelen csecsemőhalál kockázata, amely főként a 2-4 hónap közötti csecsemőket érinti. Ezeknél a babáknál az átlagosnál fejletlenebb az agyban lévő légzőközpont, emellett az alvás-ébrenlét ciklus, valamint a hő- és a szívritmus szabályozási folyamatai is zavart szenvednek.
A terhességük alatt dohányzó anyák gyermekeinél gyakoribb a rendszeres és heves puffadással járó kólika, az asztma és a gyermekkori elhízás, néhány kutatás pedig a kicsik érzelmi fejlődésének zavaraival, viselkedésbeli és tanulási problémákkal is összefüggésbe hozza a dohányzást. A gyermekek későbbi termékenységére ugyancsak hatással lehet a cigarettafüst anyagaival történő magzatkori érintkezés.
Egy új kutatásban egészen konkrét bizonyítékot is sikerült találni rá, hogy a terhesség alatti dohányzás nyomai a magzati életkor után, a kisgyermekek szervezetében is nyomot hagynak. A kutatók nagyjából ötszáz, ötéves kor körüli gyermek vérmintáit elemezték, és azt találták, hogy az örökítőanyaghoz kapcsolódó molekulák (metilcsoportok) elrendeződésének mintázatai alapján az esetek 80%-ában azonosítható volt, hogy az anya dohányzott-e a várandósság idején.
Ártalmas-e a passzív dohányzás a terhesség alatt?
A mások által elszívott cigaretta füstjében egy kicsivel még több káros anyag található, mint ami dohányzáskor a tüdőnkbe kerül. Így ha a terhességünk alatt rendszeresen dohányzik valaki a közvetlen környezetünkben, az ugyanúgy megemeli a koraszülés, a méhen kívüli terhesség, valamint az alacsony születési súllyal történő világrajövetel kockázatait, mint az aktív dohányzás.
Ugyanígy, a passzív dohányzás a már megszületett gyermek egészségére is káros hatással van: egyaránt emelkedik az asztma és az allergiák kialakulásának kockázata, gyakoribbá válnak a tüdő és a fül fertőzései (tüdőgyulladás, hörghurut, középfülgyulladás) és a hirtelen csecsemőhalál bekövetkezésének valószínűségei is magasabbak lesznek az élet első néhány hónapjában.
Mi segíthet a leszokásban, ha eddig dohányoztam, de babát szeretnék?
A már említett terhességi komplikációk miatt mindenképp érdemes leszokni a dohányzásról már a várandósság létrejöttét megelőzően is.
Ha korábban rendszeresen dohányoztunk, akkor ez komoly erőfeszítést igényelhet, a dohányzáshoz kötődő szokásaink megváltoztatása és a napi rutinunk átalakítása azonban sokat segíthet. Érdemes például elpakolnunk a környezetünkből minden olyan tárgyat, ami a cigarettázáshoz köthető, így például az öngyújtóinkat és a hamutálakat. Kérjünk meg továbbá mindenkit, akikkel találkozunk vagy együtt élünk, hogy ne gyújtsanak rá a környezetünkben. Fogyasszunk kevesebb koffeintartalmú italt, és kerüljük az alkoholfogyasztást is, ezek az anyagok ugyanis növelik a vágyakozást a nikotin után. Ha általában a stressz miatt gyújtottunk rá rendszeresen, akkor próbáljuk ezt felváltani jógázással vagy relaxációval, vagy bármi mással, ami megnyugtatólag hat ránk.
Használhatok-e a terhesség ideje alatt nikotinpótló készítményeket?
A nikotinos rágók vagy tapaszok nikotint juttatnak a vérkeringésbe, és többé vagy kevésbé eredményesen csökkentik a dohányzás utáni vágyat. Sajnos azonban a várandós nők esetében nincs elég adat arra vonatkozóan, hogy a kismama szervezetébe jutó nikotin gyakorol-e valamilyen káros hatást a magzatra.
Az amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság javaslata szerint egy várandós nőnek leginkább akkor érdemes élnie ezzel a lehetőséggel, ha korábban semmilyen más, nem gyógyszeres leszokási módszer nem vezetett eredményre. A további dohányzás magzatra gyakorolt hatásai ilyenkor károsabbak lehetnek, mint a nikotinpótló készítmények alkalmazásának nem teljesen ismert kockázatai, így ilyenkor mindenképp érdemes mérlegelni azokat az előnyöket, amelyeket a leszokás sikere nyújthat.
A nikotinos tapaszok kerülendőek abban az esetben, ha a terhesség miatti hányinger vagy hányás alakult ki nálunk.
Ettől jobb, ha megkíméli a magzatot!
