A magzatot veszélyeztető szerzett ártalmak

Vírusfertőzések

A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát megbecsülni a terhesség alatt nem könnyű feladat. Szerény becslések szerint ez 5%-ra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában kárt nem okoz. Még ennél is több a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit kb. 7-10%-ban kórisméznek. Ezeknek nagy része méhen belül észrevétlen marad. Az, hogy a fertőzés hogyan zajlik, függ a kórokozó megbetegítő képességétől (virulencia), a szervezet ellenálló képességétől, valamint a kórokozók számától.

Rubeola

A rubeola talán a legismertebb vírusfertőzés, ami most már kevesebb gondot okoz a szervezett oltási kampány eredményeképpen, mégis ajánlott még a rubeola-szűrés a családtervezés időszakában, vagy a terhesség elején. A vírus a vérárammal átjut a méhlepényen és megbetegíti a magzatot. Főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, elsősorban hallás-, látáskárosodást és a szív fejlődésében is zavart okozhat. Ultrahang-vizsgálattal felfedezhetők – a fentieken kívül – a máj és lép megnagyobbodása, károsodik a méhlepény is, ami jelentősen megvastagszik, gyakran meszesedés látszik benne. A magzat visszamarad a fejlődésben és -az anatómiai eltérések mellett- áramlásvizsgálattal kimutatható a belső szervek működési zavara is. A kialakult magzati fertőzésnek gyógyszere nincs, a megelőzés a legfontosabb, vagyis a rubeola negatív anyák megelőző immunizálása, ami legtöbbször életre szóló védettséget biztosít.

Cytomegáliavírus (CMV)

A cytomegáliavírus okozza a legtöbb méhen belüli vírusfertőzést. A betegségen átesett személyek a fertőzést többször elkaphatják, tehát – szemben az előző esettel- nem marad utána védettség. Nagyobb viszont az esély a magzat fertőződésére (kb. 40%), ha az anyát először betegíti meg a vírus. Az újszülöttekben az előfordulási arány 0,4-2,3% között mozog, de csak minden tizedik mutat a betegségre utaló tüneteket. Ultrahanggal a fertőzöttség a jellemző jelek alapján valószínűsíthető: a lepényi meszesedés, máj- és lépduzzanat mellett a meszesedés az agyállományban is kialakul. Laborvizsgálatok igazolhatják a gyanút. Korai stádiumban gyógyszerrel kezelhető a fertőzés (valaciklovir), egyébként 10% fölött várható súlyos rendellenesség kialakulása.

Herpes simplex vírus

A herpes simplex vírusfertőzés az emberben az egyik leggyakoribb fertőzés. Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket és előfordul a nemi szerveken is. Közvetlen érintkezéssel terjed. A népesség legkevesebb harmada, a zsúfoltabb körülmények között élők több mint háromnegyede átesik a fertőzésen. A tüneteket mutató terhesnél kevesebb, mint 1%-ban várható a magzat fertőződése, amit ultrahang-vizsgálattal felismerhetünk az előző esetekben leírt jelek alapján. A szülés alatt aktív herpeszes kiütésekkel érintkező újszülöttek közel harmada kapja el a fertőzést. Az újszülöttkori fertőzés származhat méhen belüli, szülés közbeni, vagy az utáni fertőződésből, amit sajnos az újszülött az esetek 60%-ában nem él túl és a túlélők felénél is súlyos rendellenesség alakul ki.

Parvo B19 vírus

Bár gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40%-a nem mutat védettséget. Cseppfertőzés révén terjed és a fenti korosztállyal találkozó várandósok vannak a fertőzés szempontjából nagyobb veszélynek kitéve. A fertőzést kiütések és ezzel egy időben jelentkező izületi fájdalmak jelezhetik. Kb. minden 400. terhesnél számíthatunk erre. Közel minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzés esetén 10%-ban fordul elő vetélés. Magzati rendellenességet ez a vírusfertőzés nem okoz.

Varicella/Zooster vírus

Kb. minden 6000. terhességnél fordul elő, többnyire az idősebb korban. A terhesség első harmadában 10% és 50% között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes lepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességeit figyelhetjük meg. A terhesség utolsó hetében elkapott fertőzést az érintett magzatok 30%-a nem éli túl.

Hepatitis B

A világ különböző részein az előfordulási gyakoriság 0,2% és 20% között mozog. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritka. Amennyiben mégis megtörténik, máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradását láthatjuk. Magzati rendellenesség kialakulása nem várható. Az újszülött azonban 95%-ban fertőződik a vírushordozó anyától, amennyiben védőoltást nem kap. A fertőződött újszülőttek életük 15. és 60. esztendeje között nagy eséllyel kapnak májzsugort vagy májrákot. Itt is a megelőzés a fontos, a terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrjük a várandósokat, szükség esetén az újszülött védőoltást kap.

Influenza

A fertőzés nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, magzatra. A különösen nagy megbetegítő képességű vírus fertőzése esetén ritkán láthatunk átmeneti gyulladásos reakcióként mellkasi folyadékgyülemet a magzatnál, ami azonban az anya gyógyulása után felszívódik.

Tehát a méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (lepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlás-vizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg és a betegségnek lehetnek tünetei (sokszor azonban nincsenek). További laborvizsgálatokkal lehet a diagnózist felállítani és a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami legrosszabb esetben a terhesség megszakításának felajánlása, jó esetben gyógyszeres kezelés jöhet szóba, de legtöbbször elég a megfigyelés a szülésig.