A méhnyak a méh alsó, elkeskenyedő, hüvelybe nyíló része, mely a méhtest és a hüvely között található. A méhnyakrák e felület hámsejtjeinek rosszindulatú elváltozásából kialakuló daganattípus. Kialakulásáért elsősorban a főként nemi úton terjedő HPV fertőzés bizonyos csoportjai felelősek – mely gyakorlatilag az egyetlen olyan rákot okozó vírus, ami ellen létezik és könnyedén elérhető a védőoltás. Ez az oltás, mely 2014 óta része a Nemzeti Immunizációs Programnak a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb, de későbbi életkorban is alkalmazható, és semmilyen hátránnyal vagy kockázattal nem jár.
Amennyiben azonban a védőoltás hiánya, vagy bármi egyéb okból mégis degeneratív elváltozást tár fel a szűrővizsgálat, a betegség kialakulását éppen megelőző vagy korai stádiumában, időben elkezdett terápiával az esetek nagy részében a méhnyakrák gyógyítható. Túl későn diagnosztizálva, előrehaladott stádiumában azonban halált okozhat. Egy olyan, akár gyógyíthatatlan állapotot okozó betegségről beszélünk tehát, ami ellen való védekezéshez megvannak az eszközeink – mégis évről évre több mint 1000 nőt érint hazánkban.
Az évenkénti rákszűrés nemcsak a méhnyakrák megelőzése és esetleg rák megelőző állapotok diagnosztizálására alkalmas. A rákszűrés alkalmával sokszor derül fény a méhnyakszáj olyan elváltozásaira is, amiről mi nők nem is tudunk. Ilyen például egy esetleges krónikus hüvely vagy méhnyak gyulladás. Ezek általában semmilyen tünetet nem okoznak (vagy esetleg már hozzászoktunk a kellemetlen szagú váladékhoz). A rákszűrés ilyen esetben is segíthet, mert rávilágít a régóta fennálló problémánk magyarázatára. Egy krónikus méhnyak gyulladás, ami esetleg semmi tünetet nem okoz, gyulladásos gócot csinál a szervezetben, ami nemcsak az immunrendszert gyengíti (jelen Covidos helyzetben ez önmagában is igen nagy jelentőségű), hanem mellékhatásként hajhullást, ízületi problémákat vagy bőrkiütést okozhat. A tünetek közül egyik sem számottevő és könnyen hozzászokunk (mi nők legkevésbé a hajhulláshoz), és sokszor nem is gondolunk rá, hogy a problémánkat nőgyógyászati gond is okozhatja.
Hála a korszerű és megújított citológiai rendszernek, ma már minden, nőgyógyásznál levett citológia nemcsak daganatsejteket vagy daganat megelőző állapotokat mutat ki, hanem számos egyéb információt is ad az egyéb kezelést igénylő folyamatokról.
A szűrés melletti legmeggyőzőbb érvet a méhnyakrák túlélők beszámolói adják. A ma 36 éves Szentesi Éva “A legfontosabbat utoljára hagytam” címmel nemrég megjelent könyve kíméletlen tárgyilagossággal és érzékletességgel mutatja be az írónő saját, öt éven át tartó, de végül győzedelmes küzdelmét a méhnyakrákkal. Az ő esetében a megkésett diagnosztika jelentősen hozzájárult a betegsége súlyosságához – ezért is olyan fontos, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel járjunk el, mikor szűrésre megyünk.
Az, hogy el kell mennünk a szűrővizsgálatra egyszer egy évben, nem lehet kérdés. Oly sok minden van, ami az életünket veszélyezteti, mégsincs nincsen rá befolyásunk. A méhnyakrák azonban nem ilyen. Ezért a felhajtás, a sok nyilatkozat, beszámoló és tájékoztatás. Jelentkezzünk be tehát szűrővizsgálatra még ma és buzdítsunk erre minden nőt a környezetünkben! Mert ez a küzdelem rajtunk múlik.
*Forrás: https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
