A HPV-fertőzések típusai
A HPV-fertőzések alacsony és magas kockázatú kategóriákba sorolhatók.
Alacsony rizikójú HPV-fertőzések
(HPV 6, 11, 40, 42, 43, 44, 45, 54 és minden további, alacsony rizikójú HPV-fertőzés csoportos kimutatásával pozitív esetben)
Ebbe a kategóriába az apróbb, de annál zavaróbb bőrelváltozásokat okozó HPV- megbetegedések tartoznak, mint például a nemi nyálkahártyákon szemölcsös elváltozást előidéző condyloma, amely kellemetlen kinövés lehet a külső nemi szerveken, a hüvelyen vagy a méhnyakon.
A szemölcsök kialakulásának 90%-áért a HPV 6, valamint HPV 11-es típusok felelősek.
A HPV okozta elváltozás szexuális együttlétek alkalmával továbbfertőzheti a partnert, sőt önmagát is visszafertőzheti, ezért célszerű minél hamarabb eltávolítani. Ez történhet késsel, lézerrel, fagyasztással, vagy akár kémiai ecseteléssel is.
Azonban a szövetek mélyén gyökerező fertőzéseket az említett módszerekkel nem lehet haladéktalanul eltávolítani, ugyanis a vírusraktárt a külső kezelés nem képes nyomtalanul megszüntetni. Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy az elvégzett terápiát követően az esetek 50%-ában a szemölcsök kiújulnak. Ilyen esetben immunerősítő tabletta szedése javasolt, hiszen a HPV-t teljes mértékben csak az egészséges szervezet képes leküzdeni.
Az alacsony rizikójú HPV-fertőzések kimutatása a leleteken együttesen, nem részletesen kerül feltűntetésre.
Magas rizikójú HPV-fertőzések
(HPV 16, 18, 31, 33, 35, 45, 52, 58 egyedi kimutatásával pozitív esetben)
A magas rizikójú fertőzések a hüvely, a végbélnyílás, illetve a szeméremtest nyálkahártyáját támadják meg, és megfelelő kezelés nélkül kóros sejtelváltozásokat okozhatnak.
A HPV 16 és 18-as típusok okozzák a méhnyakrákos megbetegedések 60-70%-át.
A fertőzés hasonlóan zajlik, mint az alacsony kockázatú HPV-fertőzések esetében, a szexuális együttlét során a hámon keletkező apró sérüléseken keresztül a vírus megfertőzi a bazális sejtréteget. Ezt követően a vírus akár évekig is képes sejtelváltozás, látható, érezhető jel nélkül élni. Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a fertőzést és megakadályozni a megbetegedést.
Azonban ha a fertőzés tartós, az immunrendszer pedig gyenge, a vírus örökítőanyaga beépül a gazdatest DNS-ébe és megváltoztatja annak szerkezetét. A sejtelváltozásnak nincsenek érezhető és látható tünetei, ezért azt kizárólag nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehet kimutatni.
Hogyan terjed a HPV?
A humán papilloma vírus szexuális úton terjed. A fogamzásgátló eszközök közül egyedül az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát, azonban még e védekezési módszer sem ad teljes biztonságot számunkra.
A HPV-fertőzés kockázata fiatalabb életkorban és gyakori partnerváltásnál magasabb, de nő a megbetegedés bekövetkezésének a valószínűsége orális fogamzásgátlás, tartósan meglévő méhszájseb, valamint a humán papilloma vírustól különböző nemi fertőzések, továbbá szexuális úton terjedő betegségek esetén.
A fiatalabb korosztály (18-29 éves nők) körében gyakoribb a hormonális fogamzásgátlás, éppen ezért e csoport magasabb kockázatnak van kitéve. Pontosan ezért javasolt még az aktív szexuális élet megkezdése előtt cselekedni és ellátogatni a nőgyógyászhoz.
A vírus ellen a leghatékonyabban HPV-szűréssel és méhnyakrák elleni védőoltással védekezhetünk, ugyanis a humán papilloma vírusnak nincsenek tünetei, a partner megfertőzése még tünetmentes állapotban is lehetséges.
Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?
A HPV-fertőzés kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre gyógyszer, azonban a méhnyakrák kialakulásának megelőzésért sokat tehetünk. A felnőtt magyar nők ötöde több mint három éve nem látogatott el nőgyógyászához, nem volt sem vizsgálaton, sem pedig méhnyakrákszűrésen, annak ellenére, hogy a méhnyak állapotának rendszeres időközönként történő ellenőrzése minden szexuálisan aktív nőnek minimum évente egyszer ajánlott.
Citológiai vizsgálat
A méhnyakrák szűrésére és rákmegelőző állapotainak ellenőrzésére már évtizedek óta használt eljárás a mintavétel, illetve a kenet citológiai vizsgálata is. Ezen szűrés eredményei hat csoportba sorolhatóak:
Negatív citológiai eredmény:
- P0: a minta nem értékelhető, szükséges megismételni a mintavételt
- P1: a citológiai eredmény ideális egészségi állapotot mutat
- P2: a citológiai eredmény jó, a legtöbb szexuálisan aktív nőnek ilyen eredménye van
Pozitív citológiai eredmény:
- P3: a citológiai eredmény enyhén kóros elváltozást mutat
- P4: a citológiai eredmény súlyos mértékben mutat kóros elváltozást
- P5: a citológiai eredmény méhnyakrákot mutat
Molekuláris HPV szűrés
Napjainkban a citológóiai szűrés mellett (vagy akár helyett) immár a DNS alapú, molekuláris HPV szűrés került bele az európai ajánlásokba. Ennek során PCR technikával kerül sor a minta vizsgálatára, melyben a teszt a HPV vírustörzsek esetleges jelenlétét méri fel. Ha a mintában a teszt megtalálja valamely HPV vírustörzs DNS-t, a minta pozitív. Nem minden HPV okoz azonban problémát, így a szűrés során kifejezetten az úgynevezett High Risk, azaz magas kockázattal rákot okozó vírusok keresése történik.
Az eredménytől függően a nőgyógyász szakorvosok a megfelelő orvosi protokollt alkalmazva mindent megtesznek az egészséges állapot visszaállítása érdekében. HPV teszt esetében, pozitív eredménynél még egy tesztre kerül sor, az úgynevezett CONFIDENCE marker (metilációs biomarker) vizsgálatra. Ezzel a módszerrel kimagasló megbízhatósággal vizsgálható, hogy a talált HPV okoz-e majd rákos elváltozást.
Lépések pozitív eredmény esetén
Amennyiben a citológiai vizsgálat, vagy a metilációs biomarker teszt bármilyen mértékű kóros elváltozást mutat, sürgősen további eljárásokra van szükség. A szülész-nőgyógyász szakorvos ilyen esetben az elváltozás felméréséhez kolposzkópos ellenőrzést is végezhet, melynek során a méhnyak tükrözésére kerül sor. Ezzel a módszerrel általában, de nem minden esetben a kezdődő kóros folyamatok, valamint a már kialakult rákos sejtelváltozások, illetve a HPV-fertőzések jelentős része által okozott problémák fizikai vizsgálattal is megerősíthetők.
Sokszor már a fertőzés okozta esetleges elváltozás korai szakaszában sebészeti beavatkozásra van szükség. A leggyakrabban alkalmazott rákmegelőző beavatkozás a konizáció, amely folyamán a kórosan elváltozott, beteg hámot kimetszik a méhnyakból. A beavatkozás nem zárja ki a későbbi gyermekvállalás lehetőségét. Amennyiben a feltárt probléma már nem korai szakaszra utal, a pácienst onkológus szakorvoshoz irányítjuk tovább a további lépések mihamarabbi megtétele érdekében.
Mit kell tudnom a méhnyakrák elleni védőoltásról?
A ma Magyarországon forgalomban lévő, 7. osztályos korban önkéntesen és ingyenesen igényelhető HPV-vakcina a kilenc leggyakrabban előforduló, magas rizikójú HPV vírustörzsek ellen adnak védettséget (6,11,16,18,31,33,45,52,58). A vakcinák az említett típusú vírusok egyik burokfehérjéjét tartalmazzák, amely ellen az emberi szervezet nagy mennyiségű ellenanyagot képes termelni. Az ellenanyagszint hosszú ideig – várhatóan 15-20 évig – egyenletesen magas marad, és ez biztosítja a tartós hatást és a védelmet ezen HPV törzsek ellen.
Az oltás azonban NEM helyettesíti a rutinszerű méhnyakrákszűrést, amelyet évente legalább egyszer ajánlott elvégeztetni, ugyanis a vakcina nem nyújt védelmet azon magas rizikójú humán papilloma vírusok ellen, amelyek burokfehérjéjét az oltóanyag nem tartalmazza, illetve a már fennálló HPV-fertőzés ellen sem. Éppen ezért a rendszeres méhnyakrákszűrés továbbra is nagyon fontos.
A vakcina nem véd a genitális, vagyis a nemi szervek környékén elhelyezkedő, szemölcsöket okozó, alacsony rizikójú kategóriába sorolható HPV-típusok, valamint más szexuális úton terjedő fertőzések ellen sem.
Mikor érdemes beoltatnom magam és gyermekem HPV ellen?
A HPV elleni védőoltás megkapásának legmegfelelőbb időpontja a tinédzserévek eleje, az aktív nemi élet megkezdése előtti időszak. Ennek oka, hogy az oltás a szexuális úton már megszerzett fertőzés ellen már nem hatékony. A hazai rendszerben a 12. életévüket betöltött lányok (2014 óta) és fiúk (2021 óta) szülei kérhetik gyermeküknek a védőoltást.
A Géndiagnosztika Centrum megbízásából végzett felmérés szerint a fiatal felnőtt magyar nők 40%-a csupán szexuális életük megkezdése után látogatott el először nőgyógyászhoz. Ezért mi is kiemelten ajánljuk, hogy a fiatal hölgyek az első menstruáció megjelenését követően mindenképpen keressenek fel egy gyermek- és tinédzsernőgyógyász szakembert, aki szakszerű felvilágosítást ad a HPV-védőoltásról, valamint a személyre szabott fogamzásgátlásról és mindenképpen kérjék az oltást mind a leány, mind a fiúgyermekek számára az oktatási intézményekben, vagy a háziorvosnál.
Természetesen a már szexuálisan aktív nőknek is van lehetőségük méhnyakrák elleni oltásra, feltéve, ha a vakcinák beadását megelőzi egy teljes körű nőgyógyászati vizsgálat, amely negatív HPV- eredménnyel zárul. Mivel a fertőzés életünk folyamán bármikor elkaphatjuk, a védőoltás beadásának minden időben van értelme.
Hogyan történik a HPV elleni oltás?
A HPV elleni oltóanyag három részből, három adagból áll, amelyből az első beadása után egy hónapnak kell eltelnie a második oltásig, majd ezt követően öt hónapot kell várni a harmadik injekcióra. Tehát a folyamat körülbelül hat hónapot ölel fel, ahol kritikus fontosságú a határidők betartása.
A vakcinát gyártó gyógyszercégtől függően a védettség eléréséhez szükséges idő lerövidülhet négy hónapra. Azoknak a személyeknek, akik megkapják az első oltóanyagot, javasolt a három részből álló teljes oltási sorozatot beadni. A három oltással akár 15-20 évig is aktívan működik az oltóanyag a páciens testében, ezáltal véd a humán papilloma vírus bizonyos törzsei általi fertőzéstől. Ne felejtsük el, hogy a HPV elleni oltástól függetlenül minden esetben szükség van a rendszeres méhnyakrákszűrésekre.
