Az endometriózis gyakori tünetei és jelei:
- Fájdalmas menstruáció (dysmenorrhea). A kismedencei fájdalom és a menstruációs görcsök néhány nappal korábban elkezdődhetnek, a menstruációs ciklus alatt több napig tarthatnak, illetve derék- és alhasi fájdalommal járhatnak együtt.
- Fájdalmas közösülés. A szexuális együttlét közben vagy után jelentkező fájdalom az endometriózis gyakori tünete.
- Fájdalmas székelés vagy vizeletürítés. Ezek a tünetek a leggyakrabban szintén a menstruáció alatt jelentkeznek.
- Erős vérzés. Időnként erős menstruációt (menorrhagia) tapasztalhat vagy a menstruációs ciklusok között vérzések léphetnek fel (menometrorrhagia).
- Meddőség. A nők egy részénél az endometriózist akkor diagnosztizálják először, amikor meddőségre igényelnek kezelést.
- Egyéb tünetek. Fáradtságot, hasmenést, székrekedést, puffadást vagy hányingert is tapasztalhat, főként a menstruációs ciklusok ideje alatt.
A fájdalom súlyossága nem tükrözi megbízhatóan a betegség súlyosságát. Az enyhe endometriózisban szenvedő nők egy részénél kiterjedt fájdalom jelentkezhet, míg mások, akik előrehaladott endometriózissal küzdenek, csupán enyhe fájdalmat tapasztalnak, vagy egyáltalán nincs fájdalmuk.
Az endometriózist néha más, szintén kismedencei fájdalmat okozó betegségekkel, így például kismedencei gyulladással vagy petefészek cisztával is összetéveszthetik. Továbbá irritábilis bélszindrómával is összetéveszthető, amely sorozatos hasmenést, székrekedést és alhasi görcsöket okoz. Ez a betegség az endometriózis mellett is megjelenhet, ami megnehezíti a diagnosztizálást.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Forduljon orvoshoz, ha olyan jeleket vagy tüneteket észlel, amelyek endometriózisra utalhatnak. A krónikus vagy súlyos kismedencei fájdalom okának meghatározása nehéznek bizonyulhat, de a probléma korai azonosításával megelőzhetők a szövődmények és a fájdalom.
Hogyan diagnosztizálható az endometriózis?
Mivel a betegség tünetei változatosak, az endometriózis diagnosztizálása sokszor éveket vehet igénybe, miközben a páciens orvosról orvosra jár panaszaival. A legszélesebb körben alkalmazott hüvelyi ultrahang vizsgálat elsősorban a petefészek ciszták kimutatására alkalmas. Kiterjedtebb endometriózis vagy esetleg a betegség más típusának gyanúja esetén gyakran MRI vizsgálatot is javasolnak.
Nem látható endometriózis esetében 2023 decemberétől már laborvizsgálat is elérhető a betegség egyértelmű igen/nem diagnosztizálására, közel 100%-os megbízhatósággal. Részletek.
A betegség kezelése
A diagnosztizált endometriózis kezelése több módon is történhet. Egyre növekvő jelentőséget tulajdonít ma már az orvostudomány az életmódi tényezőknek, speciális étrend, illetve élelmiszerek fogyasztásának. A betegség fokozatától, a páciens életkorától és közeljövőbeli céljaitől függően általában a kezelés első lépése a laparoszkópos műtéti beavatkozás vagy beavatkozások, melynek célja minden látható endometriózisos elváltozás eltávolítása. A továbbiakban a páciens gyógyszeres kezelésben is részesül, az elváltozások újbóli kialakulásának megakadályozása érdekében
A műtét kapcsán nagyon fontos szempont a gyermekvállalási időzítés. Sajnos a meddőség kialakulásának esélyét rontja a minél hosszabb ideig fennálló endometriózis, ugyanakkor bizonyos esetekben a műtét éppen emiatt lehet kérdéses.
Az endometriózis okai
Az endometriózis kialakulásának oka nem ismert. Több lehetséges magyarázat létezik a közvetlen kiváltó ok kapcsán:
- Retrográd menstruáció. Ez az endometriózis legvalószínűbb oka. Retrográd menstruáció esetén az endometriális sejteket tartalmazó menstruációs vér nem távozik a szervezetből, hanem visszafelé áramlik a petevezetékeken keresztül, és kijut a hasüregbe. Ezek a nem megfelelő helyen található endometriális sejtek megtapadnak a medencefalon és a kismedencei szervek felszínén, ahol elszaporodnak, és minden egyes menstruációs ciklus alatt megvastagodnak és véreznek.
- Embrionális sejtnövekedés. A has- és medenceüreg belsejét borító sejtek embrionális sejtekből származnak. Ha a hasüreg belsejét borító szövet egy vagy több része endometriális szövetté válik, endometriózis alakulhat ki.
- Műtéti heg. Műtétek (például méheltávolítás vagy császármetszés) után az endometriális sejtek a műtéti bemetszéshez tapadhatnak.
- Endometriális sejtek szállítása. Az endometriális sejtek a vérereken vagy a szöveti folyadékon (limfatikus rendszer) keresztül a test más részeibe is eljuthatnak.
- Immunrendszeri betegség. Elképzelhető, hogy valamilyen immunrendszeri probléma miatt a szervezet nem képes felismerni és elpusztítani a méhen kívül megjelenő endometriális szövetet.
Az endometriózis kockázati tényezői
Több tényező növelheti az endometriózis kialakulásának/súlyosbodásának kockázatát, így például:
- A beteg még nem szült;
- Egy vagy több endometriózisban szenvedő rokon (anya, nagynéni, lánytestvér);
- Bármilyen betegség, amely megakadályozza a menstruációs vér távozását;
- Korábbi kismedencei fertőzés;
- Méhrendellenességek.
Az endometriózis általában több évvel a menstruációs vérzés (menarche) megjelenése után alakul ki. Az endometriózis tünetei és jelei terhesség esetén ideiglenesen, a menopauza beállta után pedig véglegesen megszűnnek, ha a beteg nem szed ösztrogént.
Az endometriózis lehetséges szövődményei
Meddőség
Az endometriózis legfontosabb szövődménye a termékenység károsodása. Az endometriózisban szenvedő nők hozzávetőleg egyharmada-fele nehezen tud teherbe esni.
A teherbe eséshez a petesejtnek ki kell jutnia a petefészekből, végig kell haladnia a petevezetéken, egy spermának meg kell termékenyítenie, majd be kell ágyazódnia a méh nyálkahártyájába, ahol elkezdhet fejlődni. Az endometriózis elzárhatja a petevezetéket, és így megakadályozhatja a petesejt és a sperma egyesülését. Ezen kívül úgy tűnik, hogy a betegség kevésbé közvetlen módon is befolyásolja a fertilitást, például a petesejt vagy a sperma károsításával.
Ennek ellenére sok enyhe vagy középsúlyos endometriózisban szenvedő nő teherbe esik, és kihordja a terhességet. Az orvosok néha azt tanácsolják az endometriózisban szenvedő nőknek, hogy minél hamarabb szüljenek, mivel a betegség idővel súlyosbodhat.
Petefészekrák
A petefészekrák a várhatónál gyakrabban fordul elő endometriózisban szenvedő nőknél, bár a petefészekrák teljes élettartamra vonatkozó kockázata alacsony. Néhány vizsgálat arra utal, hogy az endometriózis növeli ennek kockázatát, de még így is viszonylag alacsony marad. Ritkán egy másik rákos betegség, az endometriózissal összefüggő adenokarcinóma is kialakulhat a korábban endometriózisban szenvedő nőknél.
További információk az endometriózisról
Az endometriózis vizsgálatáról és kezeléséről részletesen olvashat itt: Az endometriózis vizsgálata és kezelése»
