A mutáció vizsgálata vastagbélrák és nem-kissejtes tüdőrák esetén javasolt
Hogyan változtatja meg a KRAS mutációja a sejtek jelátviteli folyamatait?
A KRAS – amely egy gén és az általa termelt fehérje neve is egyben – egy molekuláris „be/ki” kapcsolóként működik az egészséges sejtekben.
A KRAS daganatnövekedésben játszott szerepe elsősorban az EGFR nevű fehérje működésével kapcsolatban értelmezhető, amely az EGF nevű növekedési faktor jelfogó molekulája. Bizonyos mutációk megjelenésével a sejtek kontrollálatlan növekedésbe és osztódásba kezdhetnek, ezáltal pedig rosszindulatú, rákos daganat alakulhat ki. Ezt a jelenséget a „beragadt gázpedál” hasonlattal lehet a legszemléletesebben érzékeltetni, amikor is egy olyan helyzet áll elő, mintha az autónkban nem lenne fék, a gázpedált pedig hiába próbálnánk „kiakasztani”, csak egyre gyorsabban és gyorsabban haladnánk az úton.
A KRAS-sal kapcsolatos probléma megértéséhez először is tudnunk kell, hogy a kommunikációs láncban – a sejt jelátviteli útvonalaiban – akár több molekula is meghibásodhat, így az osztódásra utasító jel szinte bárhonnan elindulhat. Ez a jel bizonyos esetekben gyógyszeres úton, célzottan gátolható, más esetekben viszont ma még nem ez a helyzet.
A vastagbélrákok jelnetős hányadát KRAS mutációk okozhatják. Tüdőrák esetén azonban többnyire vagy csak KRAS vagy csak EGFR mutációk vannak jelen. Ha a mutációk csak az EGFR-t előállító génben vannak jelen, akkor a beragadt gázpedál gyógyszeres úton kikapcsolható, ezáltal pedig megakadályozható, hogy a „Növekedj és osztódj!” üzenetek elérjék a sejtmagot. Ha viszont a KRAS fehérjét előállító gén mutáns, akkor az általa termelt fehérjét nem lehet kikapcsolni.
A kóros KRAS fehérje ilyenkor mindvégig bekapcsolt állapotban marad, és külső jel nélkül, folyamatosan továbbítani fogja a „Növekedj és osztódj!” üzenetet a sejtmag felé. Hiába gátolják tehát az EGFR-ből a sejtmagba tartó, növekedésre és osztódásra serkentő üzeneteket (ami egyébként hatásos), a KRAS így is tovább serkenti majd a daganatsejtek növekedését és osztódását.
Ha a daganatossá vált sejteknek csak egyetlen gázpedáljuk lenne, akkor a célzott gyógyszereket fejlesztő kutatóknak nem lenne annyira nehéz dolga, hiszen elég lenne meggátolni a kóros EGFR molekulák működését. .
