Cukorbetegség a terhesség alatt

A terhességi vagy idegen szóval gesztációs cukorbetegség a várandósság alatt kialakuló és fennálló betegség, amely rendszerint nem okoz érzékelhető panaszokat. A probléma a 24-28. héten diagnosztizálható egy szűrővizsgálattal: ha korábban nem volt magas a vércukorszint, akkor vélhetően terhességi diabéteszről van szó. A kezelés történhet pusztán étrendi kezeléssel, más esetekben azonban inzulinos kezelésre is szükség van.

A terhességi cukorbetegség okai

A terhesség cukorbetegséget kiváltó (diabetogén) hatása régóta ismert. A jelenség oka, hogy a terhesség alatti hormonális változások – a méhlepényben termelődő hormonok – csökkenthetik a szervezetben termelődő inzulin hatását, aminek következtében átmeneti inzulinrezisztencia jön létre. Inzulinrezisztens állapotban csökken a sejtek inzulinra adott válasza, így kevesebb cukrot (glükózt) tudnak felvenni. A vércukorszint emiatt növekszik, ez pedig arra készteti a hasnyálmirigy sejtjeit, hogy még több inzulint termeljenek. A hasnyálmirigy ilyenkor nem mindig tud lépést tartani a szervezet inzulinszükségletével, szülés után azonban a legtöbbször ismét visszaáll a szénhidrát-anyagcsere normális egyensúlya. Terhességi cukorbetegség a kismamák körülbelül három százalékában fordul elő.

A terhességi cukorbetegség felismerése

A diagnózis felállítása a hagyományos vércukorszint-vizsgálattal kezdődik (fontos megjegyezni, hogy a cukorbetegség kimutatására használt gyorstesztek nem alkalmasak a terhességi diabétesz felismerésére). Ha az éhgyomorra mért érték 7,0 millimol/liter (mmol/l) felett van, akkor az esetek körülbelül 70-80 százalékában lehet számítani a terhességi cukorbetegség későbbi kialakulására. Az érintett kismamáknál cukorterheléses vizsgálatot is végeznek: a vizsgálati nap reggelén két-három deciliternyi, 75 gramm cukrot tartalmazó vizes oldatot kell meginni. Ha a vércukorérték az oldat elfogyasztása után két órával 7,8 millimol/liter felettinek adódik, akkor biztosra vehető a terhességi cukorbetegség jelenléte. 7,4-7,6 millimol/literes határértéknél egy mérés alapján még nem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy terhességi cukorbetegség áll fenn, így a vizsgálatot ezekben az esetekben három-öt hét múlva újra megismétlik.

Ha a cukorbetegséget a terhesség huszonnegyedik hete előtt diagnosztizálják, akkor valószínű, hogy a vércukorszint már a teherbeesés előtt is magasabb volt a normál értéknél. Ilyenkor feltételezhető, hogy a cukorbetegség nem a terhesség következtében alakult ki, és a szülés után is magas marad a vércukorszint. Ez már nem terhességi diabétesz: normál testsúlyú nőknél ebben az esetben 1-es típusú, elhízottaknál pedig 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki.

Mivel a terhesség alatt fennálló szénhidrát-anyagcserezavar veszélyezteti a magzat növekedését és fejlődését, fontos, hogy mindkét állapotot megfelelően kezeljék. Ennek hiányában szülészeti szövődmények, az újszülöttnél pedig alkalmazkodási zavarok jelenhetnek meg.

A terhességi cukorbetegségre hajlamosító tényezők

Növeli a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ha a családtagok között cukorbeteg is van. További kockázati tényező a kismama saját, átlagosnál magasabb születési súlya, illetve ha korábban négy kilogrammnál nagyobb testsúllyal rendelkező csecsemőnek adott életet. A fogamzáskor vagy a terhesség alatt fennálló túlsúly szintén valószínűsítheti a terhességi cukorbetegség megjelenését, emellett problémát okozhat a többszörös vetélés, a méhen belüli elhalás, illetve ha a nő idősebb életkorban, harmincöt év felett esett teherbe.

Évente egyszer akkor is érdemes vércukorszint-ellenőrzésre járnunk, ha a szülést követően rendeződött a cukorháztartás. A későbbi életkorban kialakuló, 2-es típusú cukorbetegség elkerülése érdekében figyeljünk az egészséges táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra és a hosszabb távon állandó, normál testsúly fenntartására.

Az egészséges étrend összeállítása

A terhességi cukorbetegség kezelése történhet csak diétával: ennek az a feltétele, hogy a javasolt étrend betartása mellett a normál tartományban maradjon a vércukorszint. Más esetekben az inzulinos kezelés is elengedhetetlen, amit a megfelelő diétával kell kiegészíteni. A terhesség alatt nem alkalmazhatóak a szájon át adott orális antidiabetikumok, mivel ezek károsíthatják a fejlődő magzatot.

A diéta összeállítása minden esetben egyénre szabottan történik, a kezelőorvos és a dietetikus útmutatásaival. Az anya és a magzat számára oly módon kell biztosítani az ideális energia- és tápanyagtartalmat, hogy a vércukorszint a normál tartományban maradjon. Figyelni kell továbbá az anya egészségére és a magzat megfelelő ütemű súlygyarapodására is. A megfelelően összeállított étrend irányelvei hasonlóak ahhoz, ami egyébként is javasolt az egészséges táplálkozás során.

Az étrendet ajánlott változatosan, többfajta élelmiszer felhasználásával megtervezni. A cukorbetegek által fogyasztható élelmiszereket figyelembe véve gabonafélékből, zöldségekből és gyümölcsökből javasolt többet fogyasztani, és ezt kell kiegészíteni sovány húsokkal, halakkal, tejtermékekkel, tojással, növényi olajokkal, illetve kisebb mennyiségben hüvelyesekkel és olajos magvakkal. A kiegyensúlyozott vércukorszint biztosítása érdekébe optimálisabb a többszöri, kis adagokban történő étkezés (napi öt-hat alkalommal).

A napi háromszori étkezés kerülhet előtérbe abban az esetben, ha inzulinos kezelést is alkalmaznak a terápia során (napi háromszori inzulinadagolás vagy intenzív inzulinterápia). Intenzív inzulinterápia esetén a terhes nő a saját anyagcseréjéhez igazíthatja az inzulinadagolást.

Nógrádi Katalin dietetikus