A járvány okozta szorongás, a családon belül állandósult feszültségek a home office, a folyamatosan otthon levő, otthonról tanuló gyerekek miatt; a munkahellyel kapcsolatos aggodalmak, de akár egy hozzátartozó elvesztése is mind-mind olyan tényező, ami az arra érzékenyeknél stresszhelyzetet válthat ki. Ez felboríthatja a menstruációs ciklust átmenetileg; a körülmények rendeződéséig legalábbis. Ezek egyszeri alkalmak lehetnek, ám ha a jelenség visszatérő, vagy tartóssá válik, akkor viszont nem árt egy orvosi vizsgálat – mondja megkeresésünkre Dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász, az Istenhegyi Géndiagnosztika vezető szakorvosa.
Ezt a jelenséget tapasztalják meg magukon azok a nők is, akik a premenstruációs szindrómájuk (PMS) rosszabbodásáról számoltak be a brit Guardian internetes portáljának. Arról panaszkodnak, hogy
a havivérzésük előtti napokban a korábbiakhoz képest jóval intenzívebben szoronganak, feszültebbek, érzelmileg és testileg teljesen kimerültnek érzik magukat.
A lap egy informális felmérést is idéz; amit egy brit nőgyógyász végzett a közösségi médiában. Kérdésére, hogy észlelnek-e bármilyen, a ciklusukat érintő változást az elmúlt időszakban; a közel 6000 nő 65 százaléka egyértelmű igennel válaszolt.
Mintha egyedül hánykolódnék egy viharos tengeren
„Mióta menstruálok, azóta sajnos PMS is társul mellé. Az elmúlt 12 hónapban viszont azt tapasztaltam, hogy a tüneteim olyannyira elszabadultak, hogy azt már a párom sem tudta nem észrevenni” – panaszolta egy 36 éves fiatal nő a Guardiannak. Rachel azt is elmesélte, a kontrollálhatatlan feszültsége karácsony előtt szabályos pánikrohamban csúcsosodott ki. „Lassan már ott tartok, hogy egy hónapban mindössze egy jó hetem van. Olyan érzés, mintha egyedül hánykolódnék a viharos tengeren” – mondja elkeseredve.
„Nekem se most kezdődött a PMS-em, együtt élek vele már egy jó ideje. Amikor a pandémia ránk robbant egy éve, tavasszal és egyik napról a másikra otthon ragadtunk, a helyzet sokkal rosszabbra fordult – mondja Samantha. A 38 éves, egyedülálló nő bevallása szerint rettenetesen szenvedett a lezárások, a szigorítások első hat hónapjában. „Úgy éreztem, hogy teljesen magamra maradtam, beragadtam a négy fal közé az összes bizonytalanságommal, a félelmeimmel. A ciklusomról korábban legalább azt meg tudtam mondani 1-2 napos eltéréssel, hogy hol tart – teszi hozzá.
Az, hogy ki, hogyan küzd meg egy olyan léptékű, állandósult stresszhelyzettel, mint a koronavírus járvány; egyedi. Vészhelyzetben, vagy fenyegetettség hatására, illetve bármilyen olyan helyzetben, amikor kilépünk a komfortzónánkból, az agyunkban egy ősi terület, az úgynevezett hüllőagy kapcsol be. A hüllőagy, azaz agytörzs az emberi agy legmélyebben fekvő, legősibb és legprimitívebb része, melynek elsődleges feladata a túlélés biztosítása. Zsigerből „cselekszik”, s innen indul ki az „üss vagy fuss” stresszválasz, sőt a pánikos reakciók is.
De miután a karantén miatt mi nem igazán tudunk elfutni a helyzet elől; sokak hajlamosak lesznek belesüllyedni a félelembe. A helyzetből adódóan nem tudják, nem akarják kiengedni magukból az ijedtséget, ilyenkor fordulhatnak elő a pánikos reakciók is. A jelenséggel, a megküzdési stratégiákkal ebben a korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk.
Az állandósult stresszhelyzetben a stressz-hormon, a kortizol termelődése is felfokozódik, ami a hormonháztartásunkra is hatással lehet. Főleg akkor, ha az agyunk folyamatosan válaszreakciót „vár” a testtől, folyamatosan küzd a helyzettel: ez pedig elnyomhatja a nemi hormonok termelődését. Ebből eredeztethető a peteérési zavar, ami viszont a menstruációs ciklust boríthatja.
Ottlik Judit
Forrás: evamagazin.hu
