Cukorbetegség – Ne várjunk az első tünetekig!
Bejelentkezés
Az esetek többségében a cukorbetegségre hosszú ideig szinte semmilyen tünet nem utal, pedig a tartósan magas vércukorszint veszélyes szövődményeket okozhat. Súlyos esetekben akár vaksághoz vagy a végtagok elvesztéséhez is vezethet. Mikor érdemes ellenőriznünk a vércukorszintünket? Dr. Csajbók Évával, Centrumuk endokrinológus – belgyógyász – diabetológus szakorvosával készített interjút az országszerte több mint 300 gyógyszertárral foglalkozó Benu Magyarország magazinja.
A cukorbetegség 8 fontos tünete
Vércukorszintünk a nap folyamán dinamikusan változik: amikor reggel, éhgyomorral felkelünk, még alacsonyabb, hogyha pedig megreggelizünk, a bevitt táplálék hatására a szintje is megemelkedik. A vérünkben lévő cukor (glükóz) szintjét sok minden befolyásolja, amik közül a legfontosabb a bevitt táplálék szénhidrát tartalma. Egészséges egyénben a vércukor-szint viszonylag szűk sávban mozog.
Az optimális éhgyomri vércukor érték 5,6 mm/l körüli, étkezés után 1,5 órával mért vércukor nem haladhatja meg a 8 mmol/l-es értéket. Hogyha azonban a vércukorszintben rendszeres kiugrások figyelhetőek meg, az a cukorbetegség gyanúját is felveti.
A betegség veszélyeiről, korai jeleiről és a megelőzés fontosságáról Dr. Csajbók Évával, az Istenhegyi Géndiagnosztika endokrinológus-diabetológusával beszélgettünk.
Fáradtság és állandó szomjúságérzet is jelezheti
A cukorbetegség (vagy más néven diabétesz) világszerte, így itthon is a leggyakoribb anyagcsere-rendellenességnek számít, amelytől az életkor előrehaladtával egyre több ember szenved. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019- ben több mint 1,1 millió felnőttet, illetve több mint ötezer gyermeket érintett a cukorbetegség Magyarországon. A hivatal adatai szerint a felnőtt cukorbetegek 100 lakosra jutó száma húsz év alatt a háromszorosára emelkedett. Ezek persze mind csupán becslések, pontos számot azért is nehéz mondani, mivel a betegek egy része nem is tud az érintettségéről, vagy nem fordul orvoshoz a panaszaival. Ezzel pedig komoly kockázatot vállal, kezeletlenül ugyanis a diabétesz súlyos szövődményeket eredményezhet. A jelenleg érvényes meghatározás szerint cukorbetegség akkor áll fenn, ha az éhgyomri vércukor[1]érték ismételten 7,0 mmol/l vagy magasabb, és/vagy a cukorterhelés során a 120 perces érték 11,1 mmol/l vagy magasabb. A diabéteszes emberekben közös, hogy a cukoranyagcseréjük nem működik megfelelően, a sejtjeik éheznek, miközben vérükben ott kering a cukor, amely táplálhatná őket. Ennek két fő oka lehet, ami alapján a betegeket is elkülöníthetjük 1-es, illetve 2-es típusú cukorbetegekre (ismert emellett számos fajtája a diabétesznek, például endokrin betegségekhez társuló, vagy örökletes típus). Az 1-es típusú diabétesz lényege, hogy a szervezet nem termel megfelelő mennyiséggel az inzulin nevű hormonból, amelynek segítségével a sejtek fel tudnák használni a vérben keringő cukrot. A másik fajtája esetén (2-es típusú diabétesz) termelődik ugyan elégséges inzulin, de nem képes bejuttatni a sejtekbe a cukrot és így az a keringésben marad.
Míg az egyes típusú cukorbetegség esetén viszonylag rövid idő alatt jelentkeznek tünetek, addig a 2-es típusú diabéteszesek nagyon hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, a panaszok pedig csak a betegség előrehaladott stádiumában okoznak kellemetlenségeket. Azoknak az embereknek, akiknek az éhgyomri vércukorszintje 5,6 mmol/l feletti, illetve túlsúlyos, vagy a családjában van cukorbeteg, javasolt ellátogatni egy cukorterheléses szűrővizsgálatra – hívta fel a figyelmet Dr. Csajbók Éva.
Az egyértelmű diagnózist így vérvétellel, majd vércukorszintméréssel állíthatja fel az orvos, az alábbi tünetekre azonban mindenképpen javasolt odafigyelni, mert diabéteszre utalhatnak.
Acetonos lehelet: A vércukorszint megemelkedése miatt a test a zsírraktárakat kezdi használni az energiatermeléshez. A zsírlebontás egyik mellékterméke az aceton, ami miatt a betegek lehelete is jellegzetes szagúvá válik. A kellemetlen szájszag másik oka a cukorbetegség miatti dehidratáció, melynek hatására a száj nyálkahártyája kiszárad és könnyebben megtelepednek rajta a különböző baktériumok. Ez elsősorban az 1-es típusú cukorbetegségben lehet jellemző kezdeti tünet, de anyagcsere-kisiklásnál 2-es típusú diabéteszben is jelentkezhet
Gyakori vizelési inger: A szervezetben fel nem használt, „felesleges” cukormennyiségtől a test a vizeletkiválasztás segítségével szabadul meg. Emiatt a beteg a megszokottnál többet jár ki a mosdóba.
Állandó szomjúságérzet: A fokozott folyadékvesztés és a vér ozmotikus állapotának megváltozása miatt többet is isznak a diabéteszes betegek, rendszerint egész nap szomjasak. Az 1-es típusú cukorbetegeknél ez a tünet korábban jelentkezik, míg a kettes típusúaknál inkább a betegség előrehaladottabb fázisában jelez így a szervezet. Előfordulhat, hogy az érintettek különböző cukrozott italokkal oltanák a szomjukat, ez pedig további vércukorszint-emelkedést eredményez.
Fáradtság: Az anyagcsere rendel[1]lenes működése miatt a szervezet nem képes megfelelő módon hasznosítani a bejuttatott tápanyagokat. Ennek hatására a beteg enerváltnak, fáradtnak érezheti magát egész nap.
Váratlan testsúlycsökkenés: Kimondottan az 1-es típusú cukorbetegséget jelezheti a váratlan test[1]súlycsökkenés. Ennek oka, hogy a szervezet inzulin hiányában nem képes hasznosítani a táplálkozással bejuttatott cukrot, a sejtek éheznek, a test pedig a zsír elégetésével szabadít fel energiát. A betegre így hiába törnek rá falásrohamok, nemhogy hízna, de csökken a testsúlya.
Végtagzsibbadás: A bizsergő, zsibbadó végtagok a diabéteszes neuropátia jellegzetes tünetei is lehetnek, melynek hátterében az idegrostok károsodása áll.
Állandó betegeskedés: A magas vércukorszint gátolja a fehérvérsejtek megfelelő működését, ezzel lassítja az immunválaszt és akadályozza a normális gyógyulási folyamatokat. A kezeletlen diabéteszes személy emiatt fogékonyabb a különböző fertőzésekre, hosszabb ideig betegeskedik és intenzívebbek a tünetei.
Lassú sebgyógyulás: A szövetek cukortartalma kezeletlen betegségben megnő, ami ideális környezetet biztosít a baktériumok, gombák szaporodásához. Mivel az említett okokból a fehérvérsejtek hatékonysága is romlik, így a sebek is lassabban gyógyulnak a megszokottnál.
Megeshet, hogy ezek a tünetek sokáig nem jelentkeznek, a diabéteszes beteg pedig viszonylag panaszmentes marad. Sokan emiatt csak olyankor jutnak el orvoshoz, amikor a betegség szövődményei jelentkeznek – hangsúlyozta Dr. Csajbók Éva. A magas vércukorszint károsítja az idegeket, romlik a szövetek vérellátása, gyógyulási hajlama. Károsodhat miatta a szem ideghártyája, ami fokozatos látásromlást eredményez, illetve a vesék működésére is hatással lehet, hosszabb távon akár veseelégtelenséget eredményezve. A szövődményként jelentkező neuropátia a mozgásszerveket is súlyosan károsíthatja, a kezeletlen diabétesz miatt itthon évente 3-4 ezer cukorbetegnek kell amputálni a lábát.
Ellenőrzés szakemberrel, vagy akár otthon
Az endokrinológus szerint rendkívül fontos, hogy mindenki, aki a betegség szempontjából magas rizikójú csoportba tartozik, rendszeresen ellenőrizze a vércukorszintjét és ellátogasson egy-egy szűrővizsgálatra. Mivel az életkorral nő a betegség kialakulásának kockázata, 45 éves kor felett érdemes évente ellátogatni egy ilyen szűrővizsgálatra. De fiatalabb korban is tanácsos részt venni szűréseken abban az esetben, ha túlsúllyal küzdünk, illetve a családunkban tudunk más cukorbetegről is.
A vércukorszintünket otthon mi magunk is ellenőrizhetjük egy vércukorszintmérő segítségével. 1-es típusú diabétesz esetén naponta akár 6-7 alkalommal is szükséges lehet a mérés, hogy ennek megfelelően állítsa be a beteg az inzulinadagját, míg a 2-es típusnál ennél kevesebb mérés is elégséges lehet. Nekik is fontos ugyanakkor a minél gyakoribb önellenőrzés, hogy megállapíthassák, melyik ételfajták milyen mértékben befolyásolják a vércukorértékeiket. A szakemberek javaslatai alapján reggel éhgyomorra, étkezések előtt és után másfél órával, valamint lefekvés előtt, illetve természetesen panaszok esetén kell a méréseket elvégezni.
Vigyázzunk az édesítőszerekkel!
A cukorbetegség két fajtája közül a 2-es típus a gyakoribb, ami elsősorban a megváltozott életmódunkból fakad. Éppen ezért azonban helyes életvitellel meg is előzhető a betegség kialakulása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a testtömegindexünket, vagyis BMI-értékünket 20 és 25 között kellene tartanunk egész életünk során ahhoz, hogy minimalizáljuk a diabétesz kialakulásának a veszélyét.
Kutatások szerint már azzal, hogy a normál tartományon belül mozogva 20-ról 25-re nő a BMI-értékünk, négyszer akkora eséllyel alakulhat ki nálunk a cukorbetegség – mondta el az endokrinológus- diabetológus. Hozzátette: az egészség megőrzésének záloga a rendszeres testmozgás is, a túlsúlyos embereknek legalább heti ötször 30-50 percnyi, egyére szabott mozgás lenne kívánatos.
A diabéteszesek sokszor, kényszerből, különböző édesítőszerekkel elégítik ki az édes ízek iránti vágyukat, a szakember szerint ugyanakkor érdemes ezeket is mértékkel használni. Hosszú távon nem feltétlenül szerencsés teljesen lecserélni a cukrot a mesterséges édesítőkre. Ezek átállítják ugyanis az agyban az édesség érzékelését és emiatt a későbbiekben nagyobb mennyiségű cukorral tudjuk csak kiváltani a korábban ismert édességérzetet. Mivel az agyunk csak glükózt tud felhasználni, akkor is fontos cukrokat juttatnunk a szervezetünkbe, ha 1-es vagy 2-es diabéteszben szenvedünk.
A hangsúlynak a mértékletességen és a tudatos táplálkozáson kell lennie annak érdekében, hogy a betegséget kordában tartsuk – emelte ki Dr. Csajbók Éva.
Mint mondta, ebben már a modern technika is segíti a cukorbetegeket, hiszen a korábban is ismert vércukornaplók mellett már több olyan okostelefonos vagy számítógépes applikáció is elérhető, melyek segítségével az összetevőket megadva állíthatjuk össze a számunkra ideális étrendet. Kaphatók továbbá olyan modern vércukormérők, melyek applikációi (sok mérés mellett) csaknem folyamatos képet adhatnak a vércukorszint alakulásáról. Nagy segítséget jelent – elsősorban az 1-es típusú diabéteszes betegek életében – az úgynevezett folyamatos szöveti glükózmonitor (CGM), ami a bőr alá ültetett szenzor adatait mobiltelefonra küldi, így lehetővé téve azt, hogy a beteg valós időben követni tudja a cukor szintje alakulását. Vannak olyan CGM-fajták, melyek adatait a családtagok és a kezelőorvos is láthatják, ezáltal is biztonságosabbá téve a beteg életét. Forrás: BENU magazin
Amennyiben Önnél a fentiek, vagy egyéb miatt felmerült a cukorbetegség megléte, vagy kifejezetten várandósság alatti cukorbetegséggel küzd, Dr. Csajbók Éva és Dr. Gasparics Roland dietetikusok várják Önt Centrumunkban!
Online bejelentkezés diabetológai szakrendelésre