Mi történik az első konzultáción?
A szűrővizsgálatot egy rövid konzultáció előzi meg, amelyen kikérdezzük Önt alvása minőségéről, horkolása erősségéről, és hogy rendszeresen fel szokott-e ébredni éjszaka. Az alvással kapcsolatos összes problémájára részletesen kitérünk, panaszai alapján pedig meghatározzuk, hogy érdemes-e elvégeznünk Önnél az éjszakai légzéskimaradás szűrővizsgálatát. Ha korábban részt vett már a horkolás anatómiai okait kereső fül-orr-gégészeti vizsgálaton, akkor az ezzel kapcsolatos leleteit is hozza magával, és ennek eredményeit is megtekintjük!
Előfordulhat, hogy alvással kapcsolatos panasza hátterében az elmondottak alapján nem alvási apnoé, hanem valamilyen más eredetű alvászavar vagy alvásbetegség, például nyugtalan láb szindróma, narkolepszia gyanúja merül fel. Ezen betegségek kivizsgálása és a megfelelő terápia beállítása is megkezdődik az első konzultáció során. Centrumunk szomnológus szakorvosa személyre szabott kivizsgálási és kezelési tervet állít fel, és amennyiben szükséges, sor kerülhet egy részletesebb alvásdiagnosztikai vizsgálatra is. Ezt nem az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán, hanem alvásdiagnosztikai vizsgálatokkal foglalkozó centrumokban végzik, a vizsgálat megszervezésében azonban segítünk Önnek.
Hogyan zajlik az obstruktív alvási apnoé szűrővizsgálata?
Maga a szűrővizsgálat egy hazavihető eszközzel (Apnoe-link) végezhető, amely könnyen kezelhető és pontos adatokat szolgáltat az éjjeli légzéskimaradások gyakoriságáról, akkor is, ha Ön egyébként nem ébred fel ezekre. A légzést az orr előtt elhelyezkedő áramlásérzékelő regisztrálja, az ujjra felhelyezett pulzoximéter pedig a vér oxigénszintjét és a szívfrekvenciát rögzíti. Az eszközt Önnek mindössze egyetlen éjszaka során kell viselnie: ezen idő alatt már elegendő adat gyűlik össze az alvás közbeni légzés rendszerességéről.
Hogyan kezelhető az obstruktív alvási apnoé?
A kezelés kiválasztása az alvásfüggő légzészavar súlyosságának függvényében történik meg. Enyhe és középsúlyos esetekben az alábbi kezelési lehetőségek jönnek szóba:
- helyileg alkalmazandó orrspré, illetve garatspré alkalmazása,
- orrszárnytágító tapasz alkalmazása,
- horkolásgátló szájbetét alkalmazása,
- valamint a horkolásgátló műtétek elvégzése, amely mellett a fül-orr-gégész szakorvossal egyeztetve döntünk.
Mindezek mellett:
- különféle fül-orr-gégészeti kezelésekre,
- testsúlycsökkentésre,
- és különféle életmódbeli változtatásokra, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mértékének csökkentésére is szükség lehet.
Pozitív nyomású légsínterápia (CPAP)
Az alvási légzészavarok súlyos eseteiben egy további, igen hatékony lehetőség is rendelkezésre áll, amelynek alkalmazásához részletes alváslaboratóriumi kivizsgálásra is szükség van.
A pozitív nyomású légsínterápia (Continuous positive airway pressure; CPAP) lényege, hogy jól záródó, speciális anyagból készült orr(száj)maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosítunk a felső légutakon keresztül a tüdő felé. Hosszú távú kezelésről van szó, amellyel viszonylag hamar elősegíthető a szabad és akadálymentes légzés, a páciens alvása így akár már néhány hét alatt zavartalanná válhat.
Ha az Ön esetében is ezt a kezelést tartjuk javasoltnak, akkor segítünk Önnek megszervezni ezt a vizsgálatot egy alvásdiagnosztikai centrumba.
Miért nagyon fontos az alvási apnoé megfelelő kezelése?
Elsősorban azért, hogy elkerülhetőek legyenek az alvási apnoé idővel jó eséllyel jelentkező súlyos szövődményei, mint például:
- a szív- és érrendszeri problémák (magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, szívritmuszavar),
- az agy vérellátásának romlása miatt megnövekedett kockázattal kialakuló stroke vagy a különféle mentális zavarok,
- és az állandó fáradtság, illetve az ennek következtében fellépő koncentrációzavarok, amelyek miatt a közlekedési balesetek kockázata is nő.
Bizonyos gyógyszerek szedése ugyancsak komplikációkat okozhat:
- A nyugtatók vagy altatók szedése súlyosbítja az éjjeli légzéskimaradásokat, így ha ez fennáll, érdemes elkerülni ezeknek a készítményeknek a rendszeres szedését.
- Előfordulhat az is, hogy az alvási apnoé bizonyos tüneteit – például a gyakori éjszakai ébredés, a gyakori éjszakai vizelési inger, a szívdobogással, illetve a légszomj érzésével járó éjszakai felriadások, rémálmok – belgyógyászati, illetve pszichiátriai betegségek tüneteinek vélik. A helyes diagnózis hiányában ilyenkor nem történik meg az oki terápia beállítása, vagyis az alvási apnoé kezelése. A beteg ilyenkor nem megfelelő, és akár az alvási apnoét is rontó gyógyszereket szed, melyek hosszú távon a tüneteit nem javítják. Ezekben az esetekben az alvási apnoé megfelelő diagnózisára és minél hamarabb történő kezelésére van szükség!
