Figyeljünk az élelmiszerek szénhidráttartalmára
Kerülni kell a magas szénhidráttartalmú ételeket. Ezek közé tartozik a maláta-, a szőlő- és a répacukor, a méz, a cukrozott üdítőitalok, az aszalt gyümölcsök, a burgonyapüré, a gabona-, a kukorica- és a rizspehely, a fehér kenyér és a fehér liszt, illetve a fehér lisztből készült termékek, mint a zsemle, a kifli, a kalács és az édes müzli. Korlátozni kell a konyhasó használatát, különösen a vizenyő kialakulására hajlamos terheseknél. Az ételkészítés lehetőleg zsiradékszegény technológiával történjen.
Az étrend tartalmazzon természetes élelmiszereket. Nincs szükség késztermékek, úgynevezett diétás, diabetikus élelmiszerek vásárlására. A házi édességek elkészítéséhez mesterséges édesítőszereket (ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám) és cukorpótló anyagokat (fruktóz, szorbit) lehet felhasználni (a cukorpótló anyagok a cukor térfogatnövelő hatását helyettesítik). A mesterséges édesítőszerek nem emelik a vércukorszintet, így ezek a leginkább alkalmasak a tejeskávé, a tea vagy a gyümölcsmártások ízesítésére. A cukorpótló anyagok ezzel szemben lassan emelik a vércukorszintet (ennek oka, hogy energiatartalmuk közel azonos a cukoréval), ezért ezek szénhidráttartalmát be kell számolni a napi fogyasztható mennyiségbe. A cukorpótló anyagok csak korlátozottan fogyaszthatók, naponta körülbelül harmincgrammnyi mennyiségben. Figyeljünk rá, hogy a szorbit fokozza a bélmozgást, ezért hasmenést okozhat.
A megfelelő táplálkozási ismeretek megszerzését dietetikus és szakorvos segítheti. A vércukrot a terhesség alatt rendszeresen mérni kell, naponta legalább 3-5 alkalommal.
A fogyasztható élelmiszerek energia-, szénhidrát-, fehérje- és zsiradéktartalma
Az energiatartalom függ az életkortól, a magasságtól, a testsúlytól, a fizikai aktivitástól, a terhesség időszakától és a kismama anyagcsere-folyamataitól. Normál testsúlyú kismamáknak 1800-2500 kcal/nap a javasolt energiafelvétel, ami súlyfelesleg esetén sem csökkenthető 1500 kcal/nap alá.
Szénhidrátok
A megfelelő étrend szénhidráttartalma terhességi cukorbetegségben is a napi összes energiafelvétel 50-55 százaléka. Napi 2000 kalóriát tartalmazó diéta esetén ez 260 gramm szénhidrátnak felel meg, ami 1066 kalóriát ad a szervezetnek. Az alacsonyabb szénhidráttartalmú élelmiszerek fogyasztását kell előtérbe helyezni, fogyasztható például szorbit, fruktóz, szójabab, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, zöldpaprika, paradicsom, kisebb mennyiségben lencse, szárazbab, sárgaborsó, dió, mogyoró. További javasolt élelmiszerek: tej, kefir, joghurt, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, durumbúzából készült tészták, zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr, cukor nélküli gyümölcslevek.
Fehérjék
A fehérjeszükséglet ideális fedezésére legjobb, ha az étrend fele-fele arányban tartalmaz állati eredetű és növényi eredetű fehérjéket, zsírszegény húsokat, halat, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket, tojást, gabonaféléket, valamint kisebb mennyiségben hüvelyeseket és olajos magvakat. A napi szükséglet az energiafelvétel 15-20 százaléka, 2000 kcal/nap esetén körülbelül 80 grammnyi fehérje, ami 328 kalóriát ad a szervezetnek.
Zsiradékok
A zsiradékok az optimális étrendben a napi energiafelvétel 30-35 százalékát biztosítják. 2000 kcal/nap esetén 70 gramm zsiradék fogyasztása javasolt, ami 651 kalóriát ad a szervezetnek. A napi összes fogyasztásba beletartozik az élelmiszerek rejtett zsírtartalma is. A rejtett zsírokra fokozott figyelmet kell fordítani, az állati eredetű élelmiszerekből (tej, tejtermékek, húsok stb.) például az alacsonyabb zsírtartamúakat ajánlott megvásárolni. Az ételkészítéshez a növényi olajok használata a legjobb választás, mivel ezek főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-3) segítik a magzat agyának és a szem ideghártyájának a fejlődését. Saláták és szendvicskrémek készítéséhez legjobb választás a repce- és a lenmagolaj.
Vitaminok
A vitaminok közül a folsavszükséglet két-háromszorosára nő (400-600 mikrogramm/nap), a D-vitamin-igény pedig közel 100 százalékkal. A C- és a B-vitaminokból is többet kell fogyasztani a terhesség előtti mennyiségnél. Az A-vitamin-felvétel kismértékben emelkedik, de a nagy mennyiségű és rendszeres bevitel magzatkárosító lehet. Az E-vitamin-szükséglet megegyező a terhesség előtt javasolt mennyiséggel (zöld színű, friss zöldségek és főzelékfélék, gyümölcsök, máj, élesztő, gabonafélék, margarinok, halak, tojássárgája, zöldpaprika, paradicsom, káposzta stb.).
Ásványi anyagok
Kiemelt figyelmet kell fordítani a kalcium, a magnézium, a foszfor, a vas, a cink, a jód és a réz terhesség alatti megnövekedett szükségletére (tej, tejtermékek, teljes őrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, olajos magvak, csipkebogyó, húskészítmények, halak, tojás, jódozott só stb.).
Élelmi rostok
A megfelelő élelmirost-fogyasztással megelőzhető a székrekedés és a káros anyagok felhalmozódása a bélrendszerben (teljes kiőrlésű lisztből készül pékáruk, tészták, gyümölcsök, zöldségek stb.)
Nógrádi Katalin dietetikus