Ma már általános – és részben kötelező is – hogy születendő gyermekünknél elvégeztessük a megfelelő, terhességi ultrahang-vizsgálatokat. Azonban, akármilyen lelkiismeretesen és akármennyire a legmodernebb eszközökkel kerülnek elvégzésre ezek a vizsgálatok, több, a gyermek életében csak később jelentkező egészségügyi probléma még így is rejtve maradhat a terhességi ultrahangot végző szakemberek előtt.
Emiatt van szükség a már megszületett gyermekek ultrahangos vizsgálatára is. Ezekkel ugyanis fény derülhet a leggyakrabban előforduló, veleszületett fejlődési rendellenességekre, például a vesék rendellenességeire. Ezen – sokszor rejtve maradó – elváltozások közé tartozik például a vizeletelvezető rendszer elzáródásos, vizeletpangással járó kórképei, vagy a vizelet visszafolyása, amelyre utalhat a veseüregrendszer vagy a húgyvezeték váltakozó mértékű tágulata vagy a vesemedence falának megvastagodása.
Újszülöttkorban a mellékveséket is jól lehet ultrahanggal vizsgálni. A sokszor tünetmentesen, szülési sérülés következtében – legtöbbször nagy súlyú babákban – kialakuló mellékvesevérzés, valamint a ritka, mellékveséből kiinduló idegszövet eredetű daganat – orvosi szóval a neuroblasztóma – egyaránt jól ábrázolhatóak a csecsemő ultrahangos vizsgálatával.
Az időben elvégzett – általunk 6 hetes korban javasolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által viszont csak 6 hónapos korban finanszírozott – csípőultrahang-vizsgálattal pedig nemcsak a csípőficam, hanem az alulfejlett csípőízület is kiszűrhető. Ez a vizsgálat különösen olyan babáknál javasolt, akiknek a családjában csípőficam fordult elő, vagy ikerterhességből, illetve farfekvésből születtek. A csípőultrahanggal idejekorán felfedezett elváltozások pici korban még könnyen orvosolhatók!
