Hogyan zajlanak az ivarsejtnyerő mikrosebészeti beavatkozások?
Abban az esetben, amikor a hímivarsejtek termelődése megfelelő, de egy elzáródás miatt nem tudnak a húgycsőbe jutni, az elzáródás helyének azonosítását követően a mikrosebészeti beavatkozás célja, ennek kiiktatása, áthidalása. Ilyenkor tehát rekonstrukciós jellegű mikrosebészeti beavatkozásokat végzünk.
Ha az elzáródás a mellékhere szintjén található, a műtét során az érintett mellékherén egy tágult csatorna kipreparálására majd az elzáródott rész kiiktatására kerül sor. A következő lépésben a kipreparált csatornát két rétegben egyesítjük az ondóvezeték átvágott csonkjával. A szűkület ezáltal sikeresen áthidalható, a spermiumok útja átjárhatóvá válik, a hímivarsejtek képessé válnak a húgycsőbe, majd a külvilágba történő kijutásra. Ez megfelelő jártasság esetén jó eredményességgel végezhető műtéti típus: a hímivarsejtek az esetek nagyjából 75-80 százalékában jelennek meg az ondóban, a spontán fogamzás létrejöttét az esetek mintegy 30-40 százalékában lehetővé téve.
Ha az elzáródás az ondóvezeték herezacskóban található részén alakult ki, a műtét során – a fentiekhez hasonlóan – az érintett ondóvezetékrész kipreparálására, az elzáródott rész kiiktatására, majd a két egészséges rész összekötésére kerül sor. A műtétek eredményessége itt még jobb, mint a mellékhere-csatornáknál: az esetek ~90 százalékában jelennek meg hímivarsejtek az ondóban az operációt követően. A spontán fogamzás létrejöttének esélyei is valamivel magasabbak.
A fenti műtétek csak operációs mikroszkóp alatt végezhetők, ugyanis szabad szemmel nem látható, nagyon apró struktúrákról van szó.
Ha az elzáródás az ondóvezetéknek a húgycsőbe történő beszájadzásánál található, akkor az elzáródás megszüntetése érdekében endoszkópos műtéti beavatkozásra van lehetőség.
Létezik-e műtéti megoldás olyankor, ha az iménti eljárások egyike sem végezhető el?
Igen, ebben az esetben is létezhet megfelelő műtéti megoldás.
Ilyenkor egy olyan beavatkozás vezethet eredményre, amelynek során a mellékheréből – szintén operációs mikroszkóp alkalmazásával – érett hímivarsejteket nyerünk ki. Ennek során egy olyan mellékhere-csatorna kipreparálására van szükség, amelyből megfelelő minőségű, nagy mennyiségű, a lombikprogram során jó eséllyel sikeresen felhasználható, a mélyfagyasztást kifejezetten jól tűrő hímivarsejtek nyerhetők.
Mi a teendő abban az esetben, ha a hímivarsejtek ondóban észlelhető hiányát nem elzáródás okozza?
Ilyenkor körülbelül 50 százalék esélyünk van, hogy úgynevezett fokális hímivarsejtképzést találjunk a herékben. Ez azt jelenti, hogy a herékben még ilyen esetben is lehetnek olyan területek, ahol termelődnek ugyan hímivarsejtek, de nem olyan mennyiségben, hogy képesek legyenek kijutni.
Ezekben az esetekben szintén a mikrosebészeti műtét vezet leginkább eredményre, így könnyebb megtalálni a hímivarsejt-termelésre még képes területeket. A herecsatornák kivétele során még a műtőben, azonnal ellenőrizzük, hogy van-e elegendő hímivarsejt a mesterséges megtermékenyítési eljáráshoz, ill. a mélyfagyasztásra.
Léteznek-e további módszerek is a hímivarsejtek heréből történő kinyerésére?
Igen. Abban az esetben, ha az ivarsejthiányt biztosan elzáródás okozza, akkor a fenti beavatkozásokon kívül lehetőség adódhat a bőrön keresztül történő, úgynevezett perkután ivarsejtnyerésre is. Ez elvégezhető kevésbé invazív módszerekkel is, pl. aspirációs mikrosebészeti eljárással, amennyiben szinte biztosan feltételezhető, hogy a herében jelen lesznek életképes spermiumok.
Végeznek-e a műtét során érzéstelenítést?
Természetesen igen. Ez lehet gerinc közeli érzéstelenítés vagy az altatás különböző formája.
Szükség van-e kórházi benntartózkodásra a műtétet követően?
Jellemzően nem, a fent említett műtéteket egyre inkább egynapos sebészeti beavatkozásként végezzük, ami azt jelenti, hogy a páciensnek a műtétet követően csak egy néhány órán át tartó megfigyelési időszakra kell a klinikán maradnia, ezt követően haza vihetik. Gerinc közeli érzéstelenítés vagy egyéb aneszteziológiai igény esetén egy éjszakát töltenek a férfiak a klinikánkon a műtétet követően.
Kialakulhatnak-e szövődmények?
Szövődmény minden sebészi beavatkozás esetén előfordulhat, a mikrosebészeti műtétek után általában ritkán találkozunk ilyenekkel. Veszélyesebb szövődmények nem jellemzők, sem rövid, sem pedig hosszú távon. A lábadozás jellemzően pár napot vesz igénybe, komolyabb fájdalmak rendszerint nem lépnek fel. Varratszedésre általában nincs szükség, az operáció során ugyanis bőr alatti, felszívódó varratsort alkalmazunk.
