Ösztogén

Ösztrogén

Ösztrogének alatt nem egy, hanem háromféle hormont értünk, amelyek a szervezetben képesek átalakulni egymásba. Az ösztrogének legfontosabb szerepe a másodlagos női nemi jellegek kialakítása és a menstruációs ciklus szabályozása.

Az ösztrogének terhesség alatti szerepe ma még kevésbé ismert, az azonban feltételezhető, hogy a hormonnak a magzati szervfejlődés szempontjából is kiemelt szerep jut.

Mi az ösztrogén hormonok szerepe?

Az ösztrogének a szteroid hormonok közé tartozó vegyületek, amelyek a petefészekben, a méhlepényben és a herékben termelődnek. A szteroid szó a szteránvázas felépítésükre http://en.wikipedia.org/wiki/Estrogen utal (a progeszteron, a tesztoszteron vagy a mellékvesekéreg hormonjai szintén szteroidhormonok). Az ösztrogének három fő fajtája az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol. A nemileg érett, de nem várandós nőkben az ösztradiolnak jut a legfontosabb szerep (az ösztradiolt tüszőhormonnak is nevezik, lásd lejjebb), az ösztron szerepe a menopauzát követően nő meg, az ösztriol pedig a terhesség során válik kiemelten fontossá.

Az ösztrogének elsősorban női nemi hormonok, de kisebb mennyiségben a férfiak szervezetében is megtalálhatóak (náluk például a hímivarsejtek érésében játszanak fontos szerepet). Az ösztrogének nem csak a másodlagos női nemi jellegek kialakításában vesznek részt, hanem a szervezet fejlődésével összefüggő egyéb folyamatokban is, így például a csöves csontok érésében és növekedésében. Az ösztrogénhiány emiatt a csontritkulás kialakulásával is összefügghet a menopauzát követően.

Az ösztrogének – az összes szteroidhormonhoz hasonlóan – képesek azonnal átjutni a sejtek határolóhártyáin. Miután bekerültek a sejtbe, a hormon érzékelésére képes jelfogó molekulákhoz (receptorokhoz) kötődnek, amelynek hatására bizonyos gének aktivitása fokozódni fog.

Az ösztrogén szerepe a menstruációs ciklus szabályzásában

A menstruáció során a méhnyálkahártya vérzés kíséretében válik le. Ezt követően – a központi idegrendszer hatására – nagyobb mennyiségben kezd el termelődni az úgynevezett tüszőserkentő (tüszőérlelő), idegen szóval follikulus stimuláló hormon (rövidítve FSH). A tüszőserkentő hormont az agyalapi mirigy termeli. Ennek hatására a petefészekben már születéskor is meglévő, mintegy 400 000 tüszőkezdemény egyike (vagy ritkábban több is) fejlődésnek indul.

Az ösztrogént – egész pontosan az ösztradiolt – az érésben lévő tüsző termeli. Az ösztrogénre szükség van a méhnyálkahártya kezdeti kifejlődéséhez (ezt nevezik a méhnyálkahártya regenerációs és proliferációs fázisának). A petesejtet a már érett tüsző zárja magába. A petesejt – normális esetben – a menstruációs ciklus közepe táján szabadul ki az érett, megrepedt tüszőből (ezt nevezik ovulációnak). A tüszőrepedés és a petesejt tüszőből történő kijutása egy másik hormon, az agyalapi mirigy által termelt sárgatestserkentő vagy luteinizáló hormon (rövidítve LH) hatására megy végbe.

Az érett tüsző a petesejt kiszabadulását követően a petefészekből a petevezetékbe vándorol. A megtermékenyülés többnyire itt történik meg, a legnagyobb eséllyel a ciklus közepe táján. Mindezt az is elősegíti, hogy a hímivarsejtek – különféle kémiai ingerek hatására – ekkor jutnak a hüvelyboltozatból a méh üregébe. A megtermékenyült petesejt körülbelül egy hét alatt vándorol a méhüregbe, miközben többször is osztódik. A méhfal nyálkahártyájába történő beágyazódás a megtermékenyülést követő 4-5. nap környékén, vagyis a terhesség 3. hetében történik meg.

Hogyan számítják a terhesség korát?

Fontos tudnunk, hogy a terhesség korát nem a fogamzás idejétől, hanem az utolsó rendes menstruáció első napjától számítják. Ennek oka, hogy az utolsó menstruáció napja biztosabban meghatározható, mint a fogamzás időpontja. Bár a fogamzás legnagyobb eséllyel a menstruációs ciklus közepén történik meg, ettől lényeges eltérések is előfordulhatnak, amelyeket az embrió mérete alapján, korai ultrahangvizsgálattal lehet észrevenni. Az ultrahangos terhességi kormeghatározás során a fogamzás vélt időpontjához hozzáadnak még két hetet, így lehetséges, hogy a megtermékenyítést követő 4-5. nap már a terhesség 3. hetére esik.

A megrepedt tüsző helyén (a petefészekben) előbb az úgynevezett vérzéses test, majd később a sárgatest alakul ki. A sárgatest megjelenése azért fontos, mert ez is termel egy hormont, nevezetesen a progeszteront vagy másnéven sárgatest-hormont. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik rá alkalmassá, hogy a megtermékenyült és osztódásokon átesett petesejt beágyazódhasson. Az embrió ekkor tizenhat sejtes stádiumban van, amit szedercsíra állapotnak hívnak.

Megemlítendő még, hogy a sárgatest nemcsak progeszteront, hanem kisebb mennyiségben ösztrogént (ösztradiol) is termel. Az ösztradiol szintje folyamatosan változik a menstruációs ciklus során, legmagasabb szintjét pedig épp a tüszőrepedés (ovuláció) előtt éri el.

Az ösztrogénszint változásai a terhesség alatt

Az ösztrogének szerepe a terhesség alatt ma még kevésbé tisztázott, mint a hormonoknak a menstruációs ciklusban betöltött funkciója. Az ösztrogének szintje megnő a várandósság során, aminek az az oka, hogy a méhlepény is nagyobb mennyiségben kezdi termelni az ösztradiolt és az ösztriolt. (A méhlepény a magzati mellékvesében termelődő hormon-előanyagokat kezdi el ösztrogénekké alakítani.)

Az ösztrogének a terhesség alatt fokozhatják a méhlepény véráramlását, az emlők duzzadását, a szülés időszakában pedig hozzájárulhatnak, hogy a méhnyak puhábbá váljon. Az eddigi kutatási eredmények arra is utalnak, hogy az ösztrogének – a progeszterontermelődés szabályzásán keresztül – segítenek a terhesség fenntartásában (a várandósság korai időszakában). Kiderült az is, hogy az ösztrogéneknek a magzati fejlődés megindításában is fontos szerepük van: a hormonok hiányában nem fejlődnek megfelelően a magzati szervek, elsősorban a magzat tüdeje és mája.

Az ösztrogének ezen kívül számos anyagcsere-folyamatot befolyásolnak, többek között a koleszterin-anyagcserét is. (A tüszőkben például épp a koleszterinből indul ki az ösztrogének szintézise). Az ösztrogének emellett két, már említett hormon termelődésére is hatással vannak: egyaránt csökkentik a tüszőserkentő (FSH) és a sárgatestserkentő (LH) hormonok koncentrációit.

Hol termelődik még ösztrogén a női szervezetben?

Mint említettük, az ösztrogének elsődlegesen a petefészkekben fejlődő tüszőkben, a méhlepényben és kisebb mennyiségben a sárgatestben termelődnek.
A fentieknél alacsonyabb koncentrációban azonban más szövetek, például a máj, a mellékvese és az emlő sejtjei is termelnek ösztrogéneket. Ezek az ösztrogének másodlagos forrásai a szervezetben. Mindez a menopauzát követő időszakban válik különösen fontossá, ekkor ugyanis csökkenni kezd a női szervezet ösztrogéntermelése.

Ismert, hogy a zsírsejtek is képesek az ösztrogének előállítására, ami az egyik lehetséges oka lehet annak, hogy a túlsúly és az alultápláltság egyaránt fokozhatja a meddőség kockázatát.

Az ösztrogénszint mérése

Az ösztrogéntesztek során egyaránt mérhetik az ösztradiol, az ösztriol vagy ösztron szintjét. A várandósok szempontjából az ösztriol-koncentráció mérésének van jelentősége, mivel ez segítséget nyújt a magzati rendellenességek, elsősorban a Down-kór kockázatának kiszűrésében. (Az ösztradiol mérésének a meddőségi kezelések során lehet jelentősége, az ösztron mérésének pedig azoknak a tumoroknak a felismerésében, amelyek ösztrogént termelnek – ilyenek a petefészekrák és a mellékvesedaganatok.)

A méhlepény által termelt ösztriolt már a terhesség kilencedik hetében is ki lehet mutatni az anya szervezetében. Az ösztrogén koncentráció ettől kezdve fokozatosan emelkedik. A hormon a vérből és a vizeletből egyaránt kimutatható, de a vérből mért értékek pontosabb eredményt adnak.

A legpontosabbnak tekintett kombinált teszt során ugyan nem mérnek ösztrogénszinteket (csak a magzat által termelt két másik fehérjét, a PAPP-A-t és a free- ß-hCG-t), az integrált és a négyes teszt során (az AFP-vel együtt) azonban az ösztriol vérszintjét is megmérik (erre az uE3 jelölést alkalmazzák a leleten). A négyes teszt akkor javasolt, ha a kismama már elmúlt 14 hetes terhes (a kombinált tesztet ugyanis az első trimeszterben, a 12-14. terhességi hét között kell elvégezni.) Az ösztriol normálisnak tekintett koncentrációi az első trimeszterben a 38 nanogramm/liternél alacsonyabb értékek, a második és a harmadik trimeszterben pedig a 38-140 nanogramm/liter és a 31-460 nanogramm/liter közötti értékek.

GéndiagnosztikaÖsztrogén