Dr. Vida Zsuzsanna

„1989-ben végeztem Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán, érdeklődésem középpontjában pedig már az egyetem első éveitől a tudat, a gondolkodás és az érzelmek megteremtője, a központi idegrendszer állt. Mivel biztos voltam benne, hogy orvosként később neurológusként szeretnék tevékenykedni, nemcsak a vizsgáimra koncentráltam, hanem nővérként a Péterfy Kórház Neurológiai osztályának munkájába is bekapcsolódtam. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen a diploma után nem kellett azon gondolkodnom, hogy hol kezdjek dolgozni: a Péterfy Kórházban szereztem meg a neurológia gyakorlati alapjait, ahol gyakorlatilag minden idegrendszeri betegséggel megismerkedtem. A neurológiai szakvizsgát 1995-ben tettem le, és azóta elsősorban fejfájást okozó kórképekkel, a szklerózis multiplexszel, a demenciával, valamint az izombetegségek és az epilepszia ellátásával foglalkozom” – mondja immár három évtizedes orvosi pályájáról dr. Vida Zsuzsanna.

„A neurológiai kórképek mellett az alvással kapcsolatos problémák váltak a másik fő szakterületemmé: meghatározó élmény volt a pályám során, amikor 2003-ban felvettek az ország legnagyobb alváslaboratóriumába, ahol az alvásmedicinával is megismerkedhettem. Itt az emberi idegrendszer működésének egy általam addig nem ismert oldaláról is komoly szakmai tapasztalatot szerezhettem, átfogó képet kapva az alvással kapcsolatos betegségek diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről. Négy év elteltével, 2007-ben nyertem el az „Az alvásmedicinában jártas szakember” címet, majd 2010-ben „Az alvásmedicina szakértője, szomnológus” licencvizsgát is sikeresen letettem. Mindezek után még mindig nagyon érdekeltek az alvás világának titkai, ezért tudományos kutatómunkába kezdtem, amelynek eredményeként 2015-ben PhD fokozatot szereztem az alvás-ébrenlét zavarainak témájában írt tudományos dolgozatommal.”

Éjjeli légzéskimaradások – mikor jelentkezzünk szűrővizsgálatra?

Ismert, hogy az erős és rendszeres horkolással járó éjszakai légzéskimaradások, az alvási apnoé idővel komoly egészségügyi problémákhoz – szívkoszorúér-betegség, infarktus, pangásos szívelégtelenség – vezethetnek. Éppen ezért, ha már régebb óta horkolunk, feltétlenül érdemes részt vennünk egy szűrővizsgálaton, amellyel pontosan diagnosztizálható és így kezelhető is ez a probléma. „A hozzám forduló pácienseket minden esetben részletesen kikérdezem az alvásuk minőségéről, például arról, hogy rendszeresen-e felébrednek éjjelente, és ha horkolnak, akkor mennyire erősen. A panaszok alapján eldönthető, hogy érdemes-e szűrővizsgálatot végeznünk az éjszakai légzéskimaradás jelenlétének feltárása érdekében. Amennyiben igen, úgy egy hazavihető eszközt fogunk adni Önnek, amellyel pontosan felmérhető, hogy mennyire gyakoriak az Ön esetében az éjszakai légzéskimaradások. Az alvási apnoé súlyosságától függően többféle beavatkozás, akár horkolásgátló műtét is szóba jöhet, amelynek szükségességéről klinikánk fül-orr-gégész szakorvosával közösen döntünk.”

„A konzultáción másfajta alvásproblémákra is fény derülhet, ezért mindenképp érdemes felkeresnie minden olyan esetben, ha egy ideje már nem alszik eleget, vagy ha megvan a napi 7-8 óra, de az alvás mégsem pihentető. Minden esetben személyre szabott kivizsgálási és kezelési tervet állítok fel, amelynek részeként akár egy alvásdiagnosztikai centrumban elvégzett, minden részletre kiterjedő vizsgálatra is szükség lehet” – mondja a doktornő.

„Enyhébb fokú alvásproblémák esetén megoldást jelenthet az életmódváltás is, például ha este már nem vesszük a kezünkben a telefonunkat, hanem inkább olvasunk elalvás előtt. Fontos a rendszeresség is, érdemes minden nap nagyjából ugyanakkor kelni és feküdni. Az is lehet, hogy a naponta Önt éri stresszterhelés csökkentését fogom javasolni. Ha pedig valamilyen konkrét kórkép kerül azonosításra – például nyugtalan láb szindróma, narkolepszia – akkor ennek a problémának a kezelésére fogok Önnek megoldást keresni.”

Mikor gyanakodjunk idegrendszeri eredetű kórképekre?

Számos olyan panasz merülhet fel, amely mögött neurológiai eredetű kórképek állhatnak. Ilyenek többek között az ismeretlen eredetű, rendszeresen visszatérő fejfájások, amelyet nem a látásunkat érintő probléma okoz, különféle fájdalmak, amelyek mögött nem találtak konkrétan behatárolható szervi okot, a minden ok nélkül visszatérő szédülések, a látás zavarai, amelyek mögött nincs szemészeti kórkép, és ilyenek lehetnek a végtagok gyengeségei, zsibbadása, érzéketlensége vagy épp az emlékezet- és beszédzavarok. „Ilyen vagy az említettekhez hasonló panaszok esetén ugyancsak egy konzultációt javaslok Önnek, ahol néha már az első alkalommal eldönthető, hogy neurológiai vagy nem neurológiai eredetű problémáról van-e szó. Ha nem, akkor meghatározom, hogy milyen típusú szakrendelést lenne-e érdemes az adott páciensnek felkeresnie, ha pedig idegrendszeri eredetű a zavar, akkor a pontos diagnózis felállítását követően teszek majd javaslatot a legmegfelelőbb kezelésre.”

„A sokféleség mindig is nagyon fontos volt a számomra, így továbbra is egyaránt foglalkozom a neurológiai kórképekkel és az alvás zavaraival is. Ez a sokrétűség lehetővé teszi számomra, hogy a legkülönfélébb panaszokkal és betegcsoportokkal találkozzam, így a legtöbb esetben már nem ér meglepetés, és a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően meg tudom állapítani a panaszok kiváltó okát. A mindennapi munkában szerzett tapasztalatom egyre inkább megerősít abban, hogy gyógyító munkám során egységben kell foglalkoznom betegeim életének három létformájával: az ébrenléttel, az alvással és az álmodással” – mondja dr. Vida Zsuzsanna.