Dr. Györkös Beáta
csecsemő- és gyermekkardiológus, sportorvos
Kedves és empatikus orvosnak ismerik betegei dr. Györkös Beáta csecsemő-és gyermekkardiológust, aki az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban magzati szívultrahanggal vizsgálja a különböző magzati szívfejlődési rendellenességek jelenlétét. A magzati szívultrahang-vizsgálatra klasszikusan a várandósság 18. és 22. hete között kerül sor, az ultrahangvizsgálatok jelenlegi fejlettsége azonban már az ennél korábbi 12-13. hetes vizsgálat során is lehetővé teszi egyes súlyos szívfejlődési rendellenességek kiszűrését.
„Orvosi tanulmányaimat Szegeden, gyermekgyógyászati tanulmányaimat pedig Zalaegerszegen végeztem és már ebben az időszakban is a krónikus betegségek diagnózisa, kezelése és gondozása vonzott a leginkább. Ahogyan egyre több tapasztalatom lett a betegek kezelésében és a különféle betegségek diagnózisainak felállításában, egyre inkább az egészségmegőrzés fontossága, valamint az egészség és betegség határvonalainak kérdése került az érdeklődési körömbe. 2000-től a budapesti Országos Kardiológiai Intézetben dolgoztam gyakornokként, majd itt szereztem meg a gyermekkardiológiai szakvizsgát is 2002-ben” – mondja dr. Györkös Beáta, akit a centrumunkban vizsgált kismamák főként empatikusságáról és kedvességéről ismernek.
„A szűrővizsgálatok fontossága és a korai diagnózis felállításának vágya először a magzati szívultrahang, orvosi kifejezéssel az echokardiográfia felé irányított. A magzati szívultrahanggal kapcsolatos tanulmányaimat eleinte az Országos Kardiológiai Intézetben, később pedig a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, prof. dr. Hajdú Júlia irányításával végeztem. 2006 óta dolgozom az Országos Kardiológiai Intézet magzati echokardiográfiás laborjában, 200x óta pedig az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban is rendszeresen végzek magzati szívultrahangos vizsgálatokat” – meséli szakmai pályájának eddigi állomásairól a doktornő.
Nehéz diagnosztikai vizsgálat, amely csak speciális ultrahangos képzettséggel végezhető el
A magzati szívultrahang egy részletesebb, kifejezetten a szívfejlődési rendellenességek kiszűrésére alkalmas vizsgálat, mellyel csaknem az összes súlyos szívfejlődési rendellenesség kimutatható. „Egy nehéz diagnosztikai vizsgálatról van szó, amely csak speciális ultrahangos képzettséggel végezhető el: az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban rajtam kívül dr. Lintner Balázs rendelkezik még az ehhez szükséges szakmai tudással. A vizsgálatra klasszikusan a várandósság 18. és 22. hete között kerül sor, hiszen ez az időpont, amikorra a magzat szíve már kifejlődött és jól látható. Érdemes hozzátenni, hogy a mai ultrahangos eszközök már vannak annyira fejlettek, hogy egyes súlyos szívfejlődési rendellenességek akár a 12-13. terhességi hét körül is kiszűrhetőek. A 18. és 22. hét közötti szívultrahang-vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha egy kismama már a 12-13. héten átesett ezen a vizsgálaton, vannak ugyanis olyan rendellenességek, amelyek a 12-13. hetes vizsgálat során még nem fedezhetőek fel, a magzati szív korai fejlettségi állapota miatt. Ha egy második szűrő jellegű vizsgálatra is szükség van, akkor erre általában a 30-32. terhességi hét környékén kerül sor” – mondja a szívultrahangos vizsgálatok szokásos ütemezéséről Györkös Bea.
Magzati szívultrahangot nem szükséges minden kismamánál végezni, azoknál azonban igen, akiknél a 18-22. héten elvégzett genetikai ultrahang során valamilyen szívfejlődési rendellenességet, genetikai rendellenességet vagy ezek gyanúját mutatták ki. Ugyancsak szükség van a vizsgálatra azon kismamáknál, akik a szívfejlődési rendellenességek szempontjából a magas kockázati csoportba tartoznak. Ilyen lehet például az, ha az előző terhességnél vagy a szülők közeli rokonságában veleszületett szívfejlődési rendellenesség fordult elő, illetve ha egy kismamának olyan betegsége van, ami hajlamosít a magzati szívfejlődési rendellenség kialakulására (például: inzulinfüggő cukorbetegség vagy valamilyen immunbetegség). Szintén érdemes elvégeztetni a szívultrahangos vizsgálatot abban az esetben, ha a kismama a koraterhességi időszakban a magzatra ártalmas gyógyszert szedett, illetve ha a magzatnál vastagabb nyaki redőt (3,5 milliméter feletti NT érték) mértek.
„Örömet okoz, ha egy kismamánál időben észre tudjuk venni, ha jobban oda kell figyelni a baba későbbi szívfejlődésére”
„Mindig is orvos szerettem volna lenni, és meg sem fordult a fejemben soha, hogy valamilyen másik hivatást válasszak. Szeretem ebben a hivatásban egyrészt azt, hogy minden nap emberekkel dolgozhatok, mivel mindig is nagyon szerettem emberekkel foglalkozni. A másik pedig a különféle betegségek megelőzésének lehetősége, hiszen nagyon jó érzés nap mint nap olyasmit csinálni, ami segít elkerülni az enyhébb vagy súlyosabb kórképek kialakulását. A magzati szívultrahang azért különösen kedves terület a számomra, mert segíteni tudok vele a hozzám forduló kismamáknak abban, hogy minél hamarabb fény derüljön egy-egy magzati szívfejlődési rendellenességre, és ha mód van rá, megelőzzük azt, hogy a babánál ez később súlyos problémákat okozzon” – meséli Györkös Bea.
„Ha sikerül időben felfedezni egy-egy szívfejlődési rendellenességet, akkor a várandósság alatt ugyan nem, de a születést követően már beleavatkozhatunk a szív fejlődésébe, elkerülve ezzel azt, hogy a rendellenesség fokozatosan súlyosabbá váljon. Jó esetben gyógyítani is tudjuk a jelenlévő elváltozásokat, és így a baba később teljesen egészséges életet élhet. Ha pedig erre nincsen mód, a különféle kezeléseknek köszönhetően a lehető legkisebbre csökkenthető a szívproblémák súlyossá vagy akár életveszélyessé válásának kockázata. Erre korábban nem mindig volt lehetőség, a modern ultrahangkészülékek azonban mára megadták számunkra a különféle szívbetegségek időben történő felismeréséhez szükséges technikai eszközt” – mondja a szakember.
Egyetlen kismamának sem kell félnie a szívultrahangos vizsgálattól
„Nincs ok a félelemre, hiszen egy teljesen fájdalommentes vizsgálatról van szó. Részletesen feltérképezzük a magzat szívének szerkezetét és alkotóelemeit, ez a vizsgálat morfológiai része. Funkcionálisan is megvizsgáljuk továbbá a szívet, amiből képet kapunk arról, hogy minden megfelelően működik-e a babánál. Ha az első vizsgálat során mindent rendben találunk a baba szívével, és a kismama megelőző kórelőzményében sem tapasztalunk semmiféle kockázatnövelő tényezőt, abban az esetben nincs szükség második szívultrahangos vizsgálatra. Abban az esetben viszont, ha az első vizsgálat során valamilyen probléma merült fel, vagy a kismama kórelőzményében találunk olyasmit, ami aggodalomra ad okot, akkor indokolt elvégezni a 30-32. terhességi hét körüli vizsgálatot is” – hangsúlyozza a doktornő.
„Akkor is elvégezzük a szívultrahangos vizsgálatot, ha egy kismama egyszerűen csak aggódik”
„Fontosnak tartom még kiemelni, hogy bár az amerikai, általunk is követett orvosi protokollban ez nem szerepel, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban mi akkor is javasoljuk a szívultrahangos vizsgálatot, ha egy kismama egyszerűen csak aggódik a babája egészségéért. Ez azért jó, mert a túlzott szorongás, aggódás szintén nem tesz jót a babának, ha viszont kiderül, hogy nincs semmi baj a baba szívével és minden rendben van, akkor a kismama megnyugszik, ezzel pedig csökken a várandósság alatt vagy a születéskor esetlegesen bekövetkező szövődmények kockázata” – teszi hozzá Györkös Bea.