Kardiológiai szűrővizsgálat

EKG[/caption]

Az EKG-n azonosítható leggyakoribb szívproblémák:

• Pitvarremegés vagy orvosi kifejezéssel pivarfibrilláció: ennek az állapotnak a hosszan tartó fennállása többek között azért nagyon veszélyes, mert a következményeként akár stroke is kialakulhat. Ezt tehát feltétlenül kezelni kell, a stroke megelőzése érdekében például véralvadásgátló gyógyszerekkel.
• A pitvarról a kamrára történő átvezetési zavarok: ezekben az esetekben zavar keletkezik az elektromos ingerület pitvarról a kamrára történő átadásában. Súlyos esetben úgynevezett harmadfokú AV-blokk alakulhat ki, amikor az ingerület szinte egyáltalán nem jut át a kamrára – ezekben az esetekben válik szükségessé a pacemaker alkalmazása.
• Korábbi szívinfarktus vagy szívizom-, illetve szívburokgyulladás: a kamrai aktiváció EKG jeleiből látható például, ha valakinek korábban már volt egy szívinfarktusa – ez az esetek nagyjából 80 százalékában van így. Egy szívburok- vagy szívizomgyulladás ugyancsak képes az EKG-n is látható jeleket generálni.
• Túl lassú vagy túl gyors szívverés: a szinuszcsomó rendellenes működése miatt kialakuló sinusbradycardia esetén a szív túl lassan ver, sinustachycardia esetén pedig túl gyorsan. Lehetséges pitvari tachycardia is, amikor nem a szinuszcsomó zavara miatt, hanem a pitvari depolarizáció nem szabályos lefolyása miatt lassul a szívverés. Kamrai tachycardia ugyancsak előfordulhat.
• A szívbillentyű-betegségek által okozott szíveltérések: ilyen lehet például az aortabillentyű meszesedés miatti szűkülete (ami az EKG-n nem látszik), az azonban látszódni fog, hogy a szív a normálisnál sokkal erősebben dolgozik annak érdekében, hogy a szűkület ellenére is megfelelő mennyiségű vért tudjon a verőerekbe juttatni.
• Az EKG-n jól láthatóak továbbá a szívverés alkalmankénti kihagyásai vagy a plusz ütések is.

Szívultrahang vizsgálat

A szívultrahangon számos olyan szívelváltozást is láthatunk, ami az EKG-görbéken nem rajzolódik ki. Egyaránt jól látható a szív mérete és a szerkezete, valamint elemezhető a szív működése – és ennek zavarai – is.

A szívultrahanggal azonosítható leggyakoribb szívproblémák:

• A szív csökkent működése: ez egyaránt utalhat akut vagy krónikus szívbetegségre, egy korábban lezajlott infarktusra vagy egy jelenleg is meglévő szívelégtelenségre. A hosszabb ideje fennálló kezeletlen magasvérnyomás szintén egy olyan tényező, ami a szív csökkent működéséhez vezethet.
• A szívfalmozgás zavarai: ezek a zavarok általában a szív vérellátási zavaraira utalnak, és ezekben az esetekben leginkább a bal kamra fala érintett.
• Eltérések a szívfal vastagságában: a nagyon vastag szívfal – a szív csökkent működéséhez hasonlóan – ugyancsak utalhat hosszabb ideje kezeletlen magasvérnyomásra, vagy például az aortabillentyű EKG-vizsgálatoknál már említett meszesedésére, ami a szív erőteljesebb működéséhez szükséges plusz erőkifejtés miatt vezet a szívfal megvastagodásához.
• A szívbillentyűk rendellenességei, amelyek egyaránt érinthetik az aortabillentyűt, a tüdőbillentyűt, valamint a két- és háromhegyű billentyűket: az ultrahangon látható, hogy vannak-e a billentyűkön áteresztések (elégtelen-e a záródásuk – inszufficiencia), vagy van-e rajtuk olyan szűkület (szteonózis), ami akadályozza a normál működésüket.
• A szívburok eltérései: ilyen lehet például az, ha a szív és a szívburok között a normálisnál nagyobb mennyiségű folyadék van jelen. Emögött különféle gyulladásos, az immunrendszer működését érintő kórképek húzódhatnak meg.

Terheléses EKG-vizsgálat

Ezt a vizsgálatot csak abban az esetben végezzük el, ha előzőleg már a hagyományos EKG-vizsgálat és a szívultrahang vizsgálat is elvégzésre került. Erre azért van szükség, mert például egy erősen magasvérnyomásos állapotban a terheléses EKG-vizsgálat komolyan veszélyeztetheti a beteg állapotát, és akár szívinfarktust is kiválthat.

A vizsgálat közben EKG készül, emellett pulzusszámot és vérnyomást is mérünk: mindezen adatokból kideríthető, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, illetve a szervezet ezzel együtt megnövekedő oxigénigénye. Meghatározható a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, valamint azok a szívritmuszavarok, amelyek a terhelés hatására lépnek fel.

Kinek ajánlott a kardiológiai szűrésen történő részvétel?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, és ez sajnos évek óta változatlanul így van. Összehasonlításképpen: 2013-ban a nők 54,5 százaléka, a férfiaknak pedig 44,6 százaléka keringési rendellenességek miatt vesztette életét, a második vezető halálokot jelentő daganatos betegségekben ezzel szemben a nők 23,4 százaléka és a férfiak 29,2 százaléka hunyt el. Nagyon sokakat érintő problémáról van tehát szó: élete során gyakorlatilag minden második embert érinteni fog valamilyen komolyabb szívprobléma.

Ha Ön fokozott stresszterhelésnek van kitéve a hétköznapokban, akkor 40-50 éves életkor között évente ajánljuk a kardiológiai szűrésen történő részvételt. A szűrővizsgálat során idejében fényt tudunk deríteni a szív azon rendellenességeire, amelyek egy darabig vélhetően még nem okoznának Önnek panaszokat. Ha Ön bármilyen panaszt észlel – például a bal kar zsibbadása vagy el nem múló, enyhe mellkasi fájdalom – akkor életkortól függetlenül is minél hamarabb javasolt a szűrővizsgálaton történő részvétel!

50 éves kor felett már egyre nagyobb eséllyel fordulhatnak elő a szív- és érrendszeri betegségek, így érdemes nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre. Ilyenkor már mindenki számára javasolható az évente egyszer elvégzett kardiológiai szűrővizsgálat, amely minimálisan egy általános kardiológiai-belgyógyászati vizsgálatot, egy EKG-vizsgálatot és egy vérnyomásmérést tartalmaz. A szívultrahangos vizsgálatok elvégzésére 50 éves kor felett 2 évente van szükség (panaszmentes esetben), ha pedig korábban bármilyen eltérés jelentkezett, akkor ennél gyakrabban, az eltérés súlyosságától függően 3 havonta, fél évente vagy évente lehet szükség ultrahangos vizsgálatra.

Ha a genetikai hajlamszűrésünk során az ApoB, illetve az ApoE génekben különféle, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító mutációk kerültek kimutatásra, akkor Ön az átlagos népességnél fokozottabb szív- és érrendszeri kockázatnak van kitéve, ezért évente javasolt a kardiológiai szűrésen történő részvétel. Számos, aránylag fiatalon bekövetkező szívinfarktus és agyérkatasztrófa hátterében genetikai hajlam áll, ami időben kimutatva életeket menthet!

“]

Milyen vizsgálatokat végzünk a kardiológiai szűrés keretében?

Többféle vizsgálatra is sor kerül, amelyek egy részét mindenképp elvégezzük, más részüket pedig csak abban az esetben, ha ez indokolttá válik. Az alább felsorolt vizsgálatok minden esetben részét képezik klinikánk kardiológiai szűrővizsgálatának:

• Teljes körű kikérdezés, amire egy hagyományos háziorvosi vagy szakrendelői vizsgálaton nincsen elegendő idő.

• Fizikális vizsgálatok (kardiológiai-belgyógyászati vizsgálat): ennek során felmérjük az esetlegesen jelenlévő bőrtüneteket, meghallgatjuk a tüdőt és a szívet, megvizsgáljuk a bélműködést és megtapintjuk a hasat, megnézzük továbbá, hogy visszeres-e a láb.

• Laborvizsgálatok (vérkép és vizeletvizsgálat): a vérképelemzés során megvizsgáljuk a májfunkciót, a vesefunkciót, szükség esetén a pajzsmirigyfunkciót, valamint a lipidek és a különféle ionok koncentrációját. A laborvizsgálatok segítségével már a kardiológiai vizsgálatok előtt kiszűrhető például, ha a szívritmuszavar hátterében pajzsmirigyprobléma áll, vagy ha a heves szívdobogás oka a vashiányos vérszegénység.
• Kardio+ csomagunk választása esetén menedzsergén szűrés és trombózishajlam vizsgálat: kimutatja az érelmeszesedésre és a trombózisra (embólia, stroke stb. oka) való fokozott hajlamot. Időben kimutatva ezeket a hajlamokat megelőzhető a betegség kialakulása!
  

Kardiológiai szűrésre érdemes laboreredmények birtokában érkeznie!

Laborvizsgálathoz és hajlamszűréshez előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés nem szükséges. Kardio+ szűrés esetén vérvételre érdemes bő 1 héttel a kardiológiai szűrés időpontja előtt eljönni , a genetikai hajlamszűrés hosszabb átfutási ideje miatt! Alap Kardio csomagunk választása esetén a laborvizsgálatot elegendő 2 munkanappal a kardiológiai vizsgálat előtt elvégeztetni. Szűrőcsomagjaink árai a laborvizsgálat díját tartalmazzák.

• EKG-vizsgálat (12 elvezetéses EKG): a vizsgálat során a szív elektromos tevékenységét jelenítjük meg papírszalagra rajzolt görbék formájában. A vizsgálat közben Önnek hanyatt kell feküdnie anélkül, hogy mozogna vagy beszélne. A szív elektromos jeleit 12 elvezetésben ábrázoljuk. Az alap EKG-vizsgálatból már önmagában is rengetegféle szívbetegség jelenlétére lehet következtetni, amelyek jelenlétét a szívultrahanggal erősíthetjük meg.

• Szívultrahang (echokardiográfia): ezzel a képalkotó vizsgálattal sok olyan rendellenesség látszik, ami az EKG-n nem jelenik meg, vagy nem egyértelmű. Az ultrahangkészülék vizsgálófeje magas frekvenciájú, az emberi fül számára hallható hangok feletti tartományba tartozó hanghullámokat (ultrahang) bocsát ki, amelyek a szív különféle területeiről visszaverődve mozgóképet hoznak létre.

• Terheléses EKG vizsgálat (csak a szívultrahangos vizsgálatot követően van rá lehetőség!): a szív fizikai terhelésre adott válaszát vizsgáljuk egy biciklin történő tekerés során.

Mennyi időt vesz igénybe a kardiológiai szűrés?

A teljes körő alap kardiológiai szűrővizsgálatot kb. 2 óra alatt tudjuk elvégezni. Ha Ön reggel 8 órára, a rendelés elejére kér időpontot, délelőtt 10 órakor már indulhat is a napi ügyeit intézni.

Kiegészítő vizsgálatok

Az alap szűrés eredményeképpen egyes esetekben további vizsgálatok is szükségesek lehetnek, ezekről a szűrővizsgálat eredményének ismeretében szakorvosunkkal konzultálva tudnak dönteni:

• 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM): ez a vizsgálat arra való, hogy pontosabb képet kapjunk a vérnyomást érintő, az EKG-val és a szívultrahanggal nem egyértelműen diagnosztizálható problémákról.

• 24 órás EKG-monitorozás (Holter-vizsgálat): a szívritmuszavar- és szívdobogásérzések, valamint a pulzuszavarok alaposabb kivizsgálására szolgáló eljárás.

Milyen típusú szívproblémák mutathatóak ki a fent felsorolt vizsgálatokkal?

12 elvezetéses EKG-vizsgálat

Az EKG-n azonnal látszódó legtöbb eltérés a szív különféle ritmuszavarainak a következménye: a görbék megmutatják, hogy a szív a szinuszcsomó által diktált normál ritmusában ver-e, vagy ettől eltérően.

Az EKG-n azonosítható leggyakoribb szívproblémák:

• Pitvarremegés vagy orvosi kifejezéssel pivarfibrilláció: ennek az állapotnak a hosszan tartó fennállása többek között azért nagyon veszélyes, mert a következményeként akár stroke is kialakulhat. Ezt tehát feltétlenül kezelni kell, a stroke megelőzése érdekében például véralvadásgátló gyógyszerekkel.
• A pitvarról a kamrára történő átvezetési zavarok: ezekben az esetekben zavar keletkezik az elektromos ingerület pitvarról a kamrára történő átadásában. Súlyos esetben úgynevezett harmadfokú AV-blokk alakulhat ki, amikor az ingerület szinte egyáltalán nem jut át a kamrára – ezekben az esetekben válik szükségessé a pacemaker alkalmazása.
• Korábbi szívinfarktus vagy szívizom-, illetve szívburokgyulladás: a kamrai aktiváció EKG jeleiből látható például, ha valakinek korábban már volt egy szívinfarktusa – ez az esetek nagyjából 80 százalékában van így. Egy szívburok- vagy szívizomgyulladás ugyancsak képes az EKG-n is látható jeleket generálni.
• Túl lassú vagy túl gyors szívverés: a szinuszcsomó rendellenes működése miatt kialakuló sinusbradycardia esetén a szív túl lassan ver, sinustachycardia esetén pedig túl gyorsan. Lehetséges pitvari tachycardia is, amikor nem a szinuszcsomó zavara miatt, hanem a pitvari depolarizáció nem szabályos lefolyása miatt lassul a szívverés. Kamrai tachycardia ugyancsak előfordulhat.
• A szívbillentyű-betegségek által okozott szíveltérések: ilyen lehet például az aortabillentyű meszesedés miatti szűkülete (ami az EKG-n nem látszik), az azonban látszódni fog, hogy a szív a normálisnál sokkal erősebben dolgozik annak érdekében, hogy a szűkület ellenére is megfelelő mennyiségű vért tudjon a verőerekbe juttatni.
• Az EKG-n jól láthatóak továbbá a szívverés alkalmankénti kihagyásai vagy a plusz ütések is.

Szívultrahang vizsgálat

A szívultrahangon számos olyan szívelváltozást is láthatunk, ami az EKG-görbéken nem rajzolódik ki. Egyaránt jól látható a szív mérete és a szerkezete, valamint elemezhető a szív működése – és ennek zavarai – is.

A szívultrahanggal azonosítható leggyakoribb szívproblémák:

• A szív csökkent működése: ez egyaránt utalhat akut vagy krónikus szívbetegségre, egy korábban lezajlott infarktusra vagy egy jelenleg is meglévő szívelégtelenségre. A hosszabb ideje fennálló kezeletlen magasvérnyomás szintén egy olyan tényező, ami a szív csökkent működéséhez vezethet.
• A szívfalmozgás zavarai: ezek a zavarok általában a szív vérellátási zavaraira utalnak, és ezekben az esetekben leginkább a bal kamra fala érintett.
• Eltérések a szívfal vastagságában: a nagyon vastag szívfal – a szív csökkent működéséhez hasonlóan – ugyancsak utalhat hosszabb ideje kezeletlen magasvérnyomásra, vagy például az aortabillentyű EKG-vizsgálatoknál már említett meszesedésére, ami a szív erőteljesebb működéséhez szükséges plusz erőkifejtés miatt vezet a szívfal megvastagodásához.
• A szívbillentyűk rendellenességei, amelyek egyaránt érinthetik az aortabillentyűt, a tüdőbillentyűt, valamint a két- és háromhegyű billentyűket: az ultrahangon látható, hogy vannak-e a billentyűkön áteresztések (elégtelen-e a záródásuk – inszufficiencia), vagy van-e rajtuk olyan szűkület (szteonózis), ami akadályozza a normál működésüket.
• A szívburok eltérései: ilyen lehet például az, ha a szív és a szívburok között a normálisnál nagyobb mennyiségű folyadék van jelen. Emögött különféle gyulladásos, az immunrendszer működését érintő kórképek húzódhatnak meg.

Terheléses EKG-vizsgálat

Ezt a vizsgálatot csak abban az esetben végezzük el, ha előzőleg már a hagyományos EKG-vizsgálat és a szívultrahang vizsgálat is elvégzésre került. Erre azért van szükség, mert például egy erősen magasvérnyomásos állapotban a terheléses EKG-vizsgálat komolyan veszélyeztetheti a beteg állapotát, és akár szívinfarktust is kiválthat.

A vizsgálat közben EKG készül, emellett pulzusszámot és vérnyomást is mérünk: mindezen adatokból kideríthető, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, illetve a szervezet ezzel együtt megnövekedő oxigénigénye. Meghatározható a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, valamint azok a szívritmuszavarok, amelyek a terhelés hatására lépnek fel.

Kinek ajánlott a kardiológiai szűrésen történő részvétel?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot, és ez sajnos évek óta változatlanul így van. Összehasonlításképpen: 2013-ban a nők 54,5 százaléka, a férfiaknak pedig 44,6 százaléka keringési rendellenességek miatt vesztette életét, a második vezető halálokot jelentő daganatos betegségekben ezzel szemben a nők 23,4 százaléka és a férfiak 29,2 százaléka hunyt el. Nagyon sokakat érintő problémáról van tehát szó: élete során gyakorlatilag minden második embert érinteni fog valamilyen komolyabb szívprobléma.

Ha Ön fokozott stresszterhelésnek van kitéve a hétköznapokban, akkor 40-50 éves életkor között évente ajánljuk a kardiológiai szűrésen történő részvételt. A szűrővizsgálat során idejében fényt tudunk deríteni a szív azon rendellenességeire, amelyek egy darabig vélhetően még nem okoznának Önnek panaszokat. Ha Ön bármilyen panaszt észlel – például a bal kar zsibbadása vagy el nem múló, enyhe mellkasi fájdalom – akkor életkortól függetlenül is minél hamarabb javasolt a szűrővizsgálaton történő részvétel!

50 éves kor felett már egyre nagyobb eséllyel fordulhatnak elő a szív- és érrendszeri betegségek, így érdemes nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre. Ilyenkor már mindenki számára javasolható az évente egyszer elvégzett kardiológiai szűrővizsgálat, amely minimálisan egy általános kardiológiai-belgyógyászati vizsgálatot, egy EKG-vizsgálatot és egy vérnyomásmérést tartalmaz. A szívultrahangos vizsgálatok elvégzésére 50 éves kor felett 2 évente van szükség (panaszmentes esetben), ha pedig korábban bármilyen eltérés jelentkezett, akkor ennél gyakrabban, az eltérés súlyosságától függően 3 havonta, fél évente vagy évente lehet szükség ultrahangos vizsgálatra.

Ha a genetikai hajlamszűrésünk során az ApoB, illetve az ApoE génekben különféle, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító mutációk kerültek kimutatásra, akkor Ön az átlagos népességnél fokozottabb szív- és érrendszeri kockázatnak van kitéve, ezért évente javasolt a kardiológiai szűrésen történő részvétel. Számos, aránylag fiatalon bekövetkező szívinfarktus és agyérkatasztrófa hátterében genetikai hajlam áll, ami időben kimutatva életeket menthet!