Dr. Sebestyén Gyöngyi

„1987-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományos Karán „summa cum laude” minősítéssel, a radiológiai szakvizsgát pedig 1995-ben szereztem meg, jeles eredménnyel. Előtte már jó néhány évig dolgoztam ezen a területen: 1991-től egészen 2001-ig a BM Központi Kórház radiológiai osztályán kaptam kiváló radiológiai szakképzést, gyakorlatot szerezve az általános röntgen-diagnosztikában, az ultrahang és CT-diagnosztikában, valamint a mammográfiás vizsgálatokban. 2002 óta a kistarcsai Flór Ferenc Kórház radiológiai osztályán dolgozom főorvosként, 1995 óta pedig a magánellátásban is aktív vagyok, többek között az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán. Megszerettem ezt az intézményt, és érzelmileg is erősen kötődök hozzá, így a következő években sem tervezem, hogy máshol indítsak rendelést” – mondja orvosi pályafutásáról dr. Sebestyén Gyöngyi, aki a Magyar Orvosi Kamara mellett a Magyar Radiológusok Társaságának ultrahang és mammográfiás szekciójának is tagja.

„Két gyermekem és két unokám van, így nemcsak az orvosi pályán, hanem a magánéletemben is sikeresnek érzem magam. Néha persze nehéz összeegyeztetni a rendeléseket és a szabadidőt, de mind a Flór Ferenc Kórházban, mind az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán évek óta nagyon jól kijövök a munkatársaimmal és a pácienseimmel is. Időt szakítok a folyamatos szakmai továbbképzésekre is, nemzetközi konferenciákra járok és igyekszem követni a legújabb radiológiai szakirodalmat is. Ez fontos, hiszen az orvostudományon belül a radiológia volt az egyik olyan terület, ahol rengeteg műszaki újítás zajlott az utóbbi néhány évben. Ezek közül érdemes például kiemelni a color-Doppler ultrahang vizsgálatokat, amely a különböző érstruktúrákról, valamint az egyes szervek keringési viszonyairól nyújt információt. Ez a módszer kék és piros színek segítségével teszi a korábbiaknál is szemléletesebbé az eredményt: egyértelműen látjuk a vizsgált erek esetleges szűkületeit, valamint az áramló vér sebességét és irányát. A vizsgálatból sokféle következtetés levonható, a nyaki erek vizsgálata során például meg tudjuk becsülni egy esetleges stroke várható kockázatát, valamint eldönthető, hogy igényel-e a páciens valamilyen terápiát. Ez lehet gyógyszeres kezelés, vagy lehet például egy sztent beültetése is, amellyel vissza tudjuk állítani a beszűkült érszakasz eredeti átmérőjét” – említ egy példát az ultrahangos vizsgálatok gyakorlati alkalmazására a doktornő.

Mik az ultrahangos vizsgálatok fő előnyei?

„Mindenképp érdemes kiemelni, hogy az ultrahangos vizsgálatok fájdalommentesek, emellett igen egyszerűen előkészíthetőek. Mivel nem alkalmazunk röntgensugarakat, mint a CT-vizsgálatok esetében, ezért nem lép fel sugárterhelés sem, a vizsgálatok bármilyen gyakorisággal elvégezhetőek. Míg például mammográfiát a sugárterhelés miatt szűréses keretek között csak 2 évente javasolt elvégeztetni, addig a mell ultrahangos vizsgálata évente vagy indokolt esetben akár ennél is gyakrabban elvégezhető. Családi halmozódás esetén a mammográfiás vizsgálat is évente végzendő” – mondja a szakember.

„A mai ultrahang-eszközökkel ma már igen pontos a képalkotás, többféle szervről vagy szervrendszerről is rengeteg hasznos információ nyerhető. A már említett color-Doppler vizsgálattal például egyaránt vizsgálhatóak az alsó és a felső végtagok artériái és vénái, a nyaki erek, köztük az agyat ellátó artériák, a hasi erek, valamint a pajzsmirigy vérellátása is. A vér áramlási sebességéből már önmagában is következtethetünk egy esetleges érszűkületre, emellett pontos képet kapunk az érfalak vastagságáról, valamint az erek belső felszínén kialakult felrakódások nagyságáról és összetételéről is. A hasi ultrahang fontos szűrővizsgálat továbbá a máj, az eperendszer, a hasnyálmirigy, a vesék, a kismedence és a prosztata állapotának ellenőrzésére, a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatával pedig a göbösödés mellett a gyulladásos és daganatos betegségek is kiszűrhetőek.”

Mikor lehet szükség a mell ultrahangos vizsgálatára?

Az emlődaganatok szűrésére negyven év felett minden nő számára javasolt a mammográfiás vizsgálatokon történő rendszeres részvétel. Ennek a vizsgálatnak azonban megvannak a maga korlátai, legfőképpen az, hogy nem vizsgálható vele megfelelően a fiatalabb nők döntő többségére jellemző sűrűbb, mirigyes emlőállomány. 20 és 40 éves életkor között ezért ultrahangot szokás alkalmazni minden olyan esetben, ha indokolt a mell állapotának rendszeres ellenőrzése. „Ez a vizsgálat mindenki számára javasolható, hiszen az emlő daganatai nemcsak 40 év felett, hanem sajnos egyre gyakrabban fiatal életkorban alakulnak ki. Feltétlenül ajánlott a vizsgálaton való részvétel abban az esetben, ha az otthoni önvizsgálat során csomót tapintunk a mellünkben, esetleg a nőgyógyászunknál járva történik meg ugyanez. Ilyenkor feltétlenül tisztázni kell, hogy jó- avagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó: egy egyszerű, kisméretű ciszta esetén nincs szükség további beavatkozásra, rosszindulatú daganat esetén viszont életbevágóan fontos, hogy időben megtörténjen a szövettani mintavétel, és késlekedés nélkül elkezdődjön a megfelelő daganatellenes kezelés. A nagyobb méretű ciszták ugyancsak rendszeres ellenőrzést, valamint citológiai leszívást igényelnek” – hangsúlyozza a doktornő.

„Rendszeres időközönként ajánlott a mell ultrahangos vizsgálata azok számára, akiknél a családban már előfordult emlő- vagy petefészekrák, ilyenkor ugyanis fokozottabb az emlődaganatok kialakulásának valószínűsége. Halmozott családi előfordulás esetén a BRCA1 és a BRCA2 mutációinak kimutatását is érdemes lehet elvégeztetni, ezzel ugyanis kideríthető, hogy fennáll-e egy páciensnél az emlő- és petefészekrák kialakulására való örökletes hajlam. Évente javaslom továbbá az ultrahanggal történő emlővizsgálatot azon hölgyek számára, akik elmúltak 20 évesek, és hosszabb ideje fogamzásgátlót szednek, illetve akkor, ha egy hölgy hormonkezelésben részesül. Érdemes továbbá évenként elvégeztetni ezt a vizsgálatot akkor is, ha korábban mellimplantátum került beültetésre, az ultrahanggal ugyanis kiválóan megítélhető az implantátum általános állapota, és kideríthető, hogy nincs-e jelen szivárgás, vagy bármilyen más jellegű károsodás.”

A komplex mammográfia előnye

„Komplex mammográfiának nevezzük, amikor a mammográfiát és az ultrahangot kombináltan alkalmazzuk. Az ultrahang lehetővé teszi, hogy előzetes véleményt mondjunk az emlőkben előforduló csomók milyenségéről – erre a sima mammográfiás vizsgálat során nem feltétlenül tudnánk elég pontosan következtetni. Az ultrahang nagy előnye továbbá, hogy míg mammográfiával csak az emlőket vizsgáljuk, ultrahanggal az emlők mellett a hónalji nyirokcsomók állapota is látható, így az is észrevehető, ha a nyirokcsomókban van jelen valamilyen rosszindulatú elváltozás.”