Dr. Kósa Éva

„A különféle orvosi területek közül a kardiológia volt az, ami a leginkább tetszett: átfogó, összetett gondolkodást igénylő területről van szó, ahol néha komoly szellemi kihívást jelent egy-egy diagnózis felállítása. Nem kell műteni sem, a sebészet ugyanis a műtőasztal melletti hosszas álldogálás miatt nem vonzott” – mondja pályaválasztásának hátteréről klinikánk szakorvosa, dr. Kósa Éva. „Miután 2004-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, előbb rezidensképzésben vettem részt, majd 2005 és 2007 között a korábbi Országos Gyógyintézeti Központ Belgyógyászat és Kardiológiai Osztályán kezdtem dolgozni. Ezt követte a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának Kardiológiai Osztálya, ahol előbb szakorvosjelöltként, 2011-től pedig kardiológus szakorvosként dolgoztam.”

Megbecsülhető a hirtelen szívhalál kockázata?

„Kardiológusként nagy hangsúlyt fektetek az egyes szívbetegségek minél alaposabb kivizsgálására, kezelésére, illetve azok megelőzésére. Nagyon fontosak a szűrővizsgálatok, főként azoknak, akik aktívan sportolnak – itt a rendszeres fizikai megerőltetés miatt alakulhatnak ki szívpanaszok –, akik pozitív családi kórelőzménnyel rendelkeznek – vagyis volt már a családjukban szívbetegség, akár egy generációval korábban –, valamint azoknak, akik nem igazán élnek egészségesen, és a kevés mozgás mellett még dohányoznak is, vagy rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Minél előbb derül fény egy szívproblémára, annál nagyobb az esélye, hogy nem lesznek komolyabb szövődmények, és megtaláljuk a megfelelő megoldást a betegség progressziójának megakadályozására” – mondja a doktornő, aki klinikánkon kiemelten foglalkozik a hirtelen szívhalál kialakulásának kockázatbecslésével.

„A hirtelen szívhalál nem egy konkrét betegség megnevezése, hanem több lehetséges kórfolyamat legsúlyosabb következménye. Ezekben az esetekben leáll a szív pumpaműködése, majd a vérkeringés is, ami eszméletvesztéshez, majd azonnali újraélesztés hiányában halálhoz vezet. A hirtelen szívhalált – amelyről a legtöbb esetben profi sportolók esetében szoktunk hallani – teljes biztonsággal nem lehet elkerülni, kockázatbecslésre azonban van mód: ha a már említett kockázati tényezők jelen vannak, akkor panaszmentes állapotban is feltétlenül érdemes ellátogatni egy kardiológiai szűrővizsgálatra” – mondja Kósa Éva. „A családi kórelőzményből már önmagában is adható egy kockázatbecslés, és javaslatot tudunk tenni arra, hogy mennyire intenzíven érdemes sportolni a mindennapokban. Ha túlságosan stresszesek a hétköznapjai, és magas kockázat jön ki, akkor szintén érdemes visszavenni a rohanásból. A családi kórelőzmény áttekintése mellett a szív anatómiai eltéréseit kimutató szívultrahang, illetve az elektrofiziológiai eltéréseket kimutató nyugalmi vagy terheléses EKG-vizsgálat elvégzése is javasolt lehet. Ezek a vizsgálatok kiválóan alkalmasak a hirtelen szívhalállal összefüggésbe hozható betegségek – szívritmuszavarral, szívbillentyű-eltérésekkel, szívizombetegséggel járó kórképek – azonosítására.”

Genetikai vizsgálat a hirtelen szívhalál pontosabb kockázatbecslése érdekében

A fenti vizsgálatok mellett – amennyiben ez indokolt – klinikánkon a hirtelen szívhalál kockázatáról még pontosabb képet adó genetikai vizsgálatokat is elvégezzük. Multigénes betegségről van szó, ami azt jelenti, hogy nemcsak egy, hanem több gén mutációja az, amely együttesen kockázatnövelő hatással bír. Egy korábbi összefoglaló tanulmány például több mint ezer, hirtelen szívhalálban elhunyt személy esetében mutatta ki a BAZ2B jelű géncsoport mutációinak jelenlétét: ezek a génhibák ugyan csak a populáció nagyjából másfél százalékában vannak jelen, előfordulásuk azonban megduplázza a szív hirtelen leállásának kockázatát. „Többek között ezeket a mutációkat is képesek vagyunk vizsgálni, így ha a családi kórelőzmény – halmozottan előforduló hirtelen szívleállások – vagy a szívultrahanggal, illetve az EKG-vizsgálatokkal felfedezett eltérések indokolják, mindenképp érdemes elvégeztetni a kockázatbecslő géntesztet is” – mondja Kósa Éva.

„Próbálok minél közvetlenebb lenni a betegeimmel”

„A betegeimet nemcsak diagnosztizálom, hanem folyamatosan nyomon is követem az állapotukat, kezelés esetén gyakrabban, kezelés hiányában pedig ritkábban elvégzett kontrollvizsgálatok formájában. A kezelést kapó betegeimmel akár pár havonta is találkozom, és mindenkinél nagy figyelmet fordítok a személyes beszélgetésre, a páciens által elmondottakból ugyanis nagyon sok minden kiderül az általános állapotukra vonatkozóan. Ha szívműtétre van szükség, akkor szintén én vagyok az, aki erre felkészíti a betegeket, majd az utógondozást is én végzem, nem a szívsebész szakorvosok” – mondja a doktornő.

„A magas vérnyomás az egyik legjobb példa arra, hogy miért érdemes a betegek lelkiállapotára is figyelni: a tartósan fennálló rossz hangulat emelheti a vérnyomást, és ezekben az esetekben a vérnyomáscsökkentők alkalmazása mellett az általános hangulatot javító életmódbeli változásokra is szükség lehet. Ezek lehetnek táplálkozásbeli változtatások, hiszen igazolt, hogy a cukorban – döntően a finomított szénhidrátokban – és zsírban gazdag étrend összefügghet a rossz mentálhigiénés állapottal. Ilyenkor érdemes egy dietetikust is bevonni a munkába. A másik jellemző tanács, hogy mozogjunk többet, ne fogyasszunk rendszeresen alkoholt és semmiképp ne dohányozzunk, hosszú távon ugyanis ezek a tényezők ronthatják az általános hangulatot és emelhetik a vérnyomást.”

A kardiológiai szűrővizsgálatnak akkor is van értelme, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat

Az általános kardiológiai szűrővizsgálat nemcsak azok számára javasolt, akiknél családi halmozódás mutatható ki a szívbetegségeket tekintve, vagy nagyon aktívan sportolnak, hanem a tünetmentes, egészséges életet élő személyeknél is. „Többféle szíveltérés is létezik, amely öröklött hajlamot mutat, leggyakrabban talán az aorta billentyűszűkülete. Ezek – az egyszerű magas vérnyomáshoz hasonlóan – úgy is jelen lehetnek, hogy az adott személy – tünetek hiányában – teljesen egészségesnek hiszi magát. Ezért azt szoktam javasolni, hogy egy bizonyos életkor felett mindenki vegyen részt egy általános kardiológiai szűrővizsgálaton, és ha nincsen baj, akkor 5-10 évig nem kell újra megnézetni a szív állapotát. Ha viszont eltérést tapasztalunk, akkor a későbbiekben kontrollvizsgálatok és tudatosabb életmód lesz javasolt. Az élsportolók esetében a rejtetten jelenlévő szívbetegségek kimutatásával az esetek 95 százalékában meg lehetne előzni a hirtelen szívhalál kialakulását.”