Gyakori kérdések Prof Ahmed Hadiditől a Hypospadiasis kapcsán

1. Lehetséges-e a hypospadisist terhesség alatt diagnosztizálni? 

Néha lehetséges, de általában a diagnózis csak a születés után igazolódik.

2. Már van egy gyermekem, akinek hypospadiasisa van. Mekkora az esélye annak, hogy a második gyermek is ezzel születik?

A hypospadiasis pontos oka nem ismert. Általában spontán, azaz nem örökletesen alakul ki. Ha egy gyermeknek hypospadiasisa van, az az esetek többségében nem növeli a család többi gyermekének esélyét a rendellenességre. Néhány családban azonban genetikai hajlam állhat fenn, azaz, ha az apának, nagybácsinak és/vagy nagyapának volt hypospadiasisa, ezekben a családokban egynél több gyermek is érintett lehet.

3. Még soha nem hallottam a hypospadiasisról, gyakori betegség?

Vannak bizonyos földrajzi és faji eltérések. Számos publikáció szerint a hypospadisis minden 125 újszülött fiúból egyet érint. Az Egyesült Államokban egy tanulmány arról számolt be, hogy a hypospadias a fehér bőrű populáció körében a leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Az előfordulási gyakoriság az 1970-es és 1980-as években emelkedett.

Ezért a hypospadias nem egy nyilvános téma, amiről az emberek beszélnek.

Általában a szülők sebészeti tanácsot kérnek, és a fiú hypospadiasysát korrigáltatják, és többé nem beszélnek róla.

4. Mikor forduljunk orvoshoz?

Az első 3 hónapban javasolt. Ennek oka, hogy a hypospadiasis korrekció optimális időablaka 3 és 18 hónapos kor között van. Ideális, ha tapasztalt szakember tanácsát kérjük.

5. Melyik szakemberhez forduljunk? Gyermeksebész, gyermekurológus vagy plasztikai sebész?

Az orvos szakterülete nem fontos. Ami fontos, hogy évente megfelelő számú hypospadias műtétet kell végeznie, hogy tapasztalatot szerezzen és jó műtéti eredményeket érjen el. Mielőtt a szülők döntenének egy adott orvos mellett, nagyon fontos, hogy megtudakolják, hány hypospadiasis műtétet végez évente, milyen eredményeket ért el és szövődményeket kezelt.

Általános egyetértés van abban –  amelyet számos tudományos tanulmány is alátámaszt – hogy a hypospadiasis helyreállítását olyan központokra kellene korlátozni, amelyek évente legalább 50 helyreállító műtétet végeznek és a műtétet követő szövődmények aránya kevesebb mint 10% (ideális esetben kevesebb mint 5%) legyen.

6. Hogyan tudom megállapítani gyermekem hypospadisának súlyosságát?

Számos tényező határozza meg a hypospadiasis súlyosságát. Általános szabályként azonban elmondható: ha a nyílás a makkon van, akkor ez glanuláris hypospadiasis vagy I. fokozatú. Ha a nyílás a pénisz külső felében van, akkor ez közepes fokúnak vagy II. fokozatúnak tekinthető. Ha a nyílás a pénisz belső felében van, akkor proximális hypospadiasisról vagy III. fokú hypospadiasisról van szó. Ha a nyílás a herezacskóban van, és a herezacskó általában kétfelé ágazik, akkor ez a perineális hypospadias vagy IV. fokozatú hypospadiasról beszélünk.

Azonban a meatus tényleges helyzetét, a görbület mértékét és a gyermek számára megfelelő technikát csak a műtőben lehet pontosan eldönteni, amikor a gyermek már altatásban van.

Az enyhe vagy közepes fokú (I., II. fokozatú) hypospadiasis az esetek mintegy 85 %-át teszik ki. A proximális hypospadiasisok körülbelül 10%-ban fordulnak elő, míg a perineális hypospadisisok a teljes előfordulási gyakoriságának körülbelül 5%-át teszik ki.

7. Mikor van szükség műtétre?

a) Glanuláris hypospadiasis (I. fokozat)

Ha a gyermeknek glanuláris hypospadiasisa van (I. fokozat), a műtét funkcionális szempontból nem feltétlenül szükséges. Ebben az esetben ugyanis a későbbiekben nem biztos, hogy gondjai lesznek a vizeléssel, illetve az erekcióval és a szexuális funkcióval. Azonban még a hypospadiasisnak ez az enyhe formája is hatással lehet a gyermekre pszichésen, mivel a pénisz nem fog „normálisan” kinézni, vagy például vizeléskor a ruhája foltos lehet ami lelki gondokhoz vezethet. Sok nem korrigált glanuláris hypospadiával rendelkező felnőtt kerüli a partnerkapcsolatot, mivel nem szeretnék, ha partnereik észrevennék, hogy rendellenes kinézetű péniszük van.

Hadidi professzor ajénlja a glanuláris hypospadias korrekciójá, mivel a műtét után több mint 99 % az esélye annak, hogy a pénisz majdnem normális kinézetű lesz, és a szövődmények aránya mindössze 1 %. Sok felnőtt, nem korrigált glanuláris hypospadiával rendelkező beteg fordul klinikához műtéti korrekciót kérve, az állapot pszichológiai tényezői miatt.

b) Disztális, proximális vagy perineális hypospadiasis (II., III., IV. fokozat):

Ha a gyermeknek disztális (2. fokozat) , proximális (3. fokozat) vagy perineális hypospadiásisa van, a műtét mindenképpen szükséges a pénisz megfelelő funkcióinak és megjelenésének biztosítása érdekében, a vizelés, az erekció és a későbbi megfelelő szexuális funkció érdekében. Ezen esetekben továbbá előfordulhat, hogy nagyon szűk a húgycső nyílása, amelyet a hólyag és a vesék fertőzésének vagy egyéb következmény elkerülése érdekében ki kell tágítani.

8. A fiam pénisze “normálisan” fog működni a hypospadiasis műtét után?

A glanuláris (I. fokozatú), a distalis (II. fokozatú) és a proximális (III. fokozatú) hypospadiasisok többségénél igen, ha a műtétet tapasztalt sebész végzi. A betegek kis százalékánál azonban (különösen a proximális vagy perineális formáknál) olyan szövődmények léphetnek fel, amelyek ronthatják a pénisz megjelenését vagy működését.

9. Károsíthatja-e a hypospadiasis műtét az erekciót, az ejakulációt vagy a szexuális funkciókat a későbbi élete kapcsán?

Nem. Az erekcióért és az ejakulációért felelős összes ideg a pénisz felső felszínén fut, míg a húgycsőrekonstrukció céljából végzett összes hypospadiasis műtétet a pénisz ventrális felszínén végzik. Így minimális esélye lehet ezen idegek sérülésének. Az egyetlen ilyeb eshetőség akkor állhat fenn, ha a sebész „dorzális elhelyezést” végez (Nesbit-eljárás vagy annak valamelyik módja) a pénisz görbületének korrigálására, mely esetben fennállhat a potenciális veszélye ezen idegek sérülésének.