A szabálytalan menstruáció, a meddőség és a gyakori vetélés hátterében gyakran állnak a pajzsmirigyműködés zavarai.
Mikor beszélünk meddőségről?
Meddőségről beszélünk abban az esetben, ha a rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális együttlét ellenére sem jön létre terhesség egy éven belül. A meddőség csak nagyjából 50%-ban női eredetű, és amennyiben ez a helyzet, annak számos oka lehet.
A pajzsmirigy alulműködése
A pajzsmirigy alulműködése rendszertelen menstruációs ciklusokat, elhúzódó vagy erős vérzéseket is okozhat. Súlyosabb esetben a tüszőrepedés is rendszertelenül, vagy éppen egyáltalán nem következik be. A tüszőrepedés hiánya mellett is előfordulhatnak látszólag teljesen megfelelőnek tűnő, szabályos menstruációs ciklusok, ezen ún. anovulációs ciklusok során azonban a petefészekből nem szabadul ki a megtermékenyítésre alkalmas petesejt, így terhesség sem alakulhat ki.
Milyen hormonális folyamatok állnak a pajzsmirigy alulműködése által okozott meddőség mögött?
Pajzsmirigy alulműködés hatására a hipotalamusz fokozza a TRH (tireotropint felszabadító hormon) elválasztását, ami az agyalapi mirigyben serkenti a pajzsmirigyre ható, serkentő hatású hormon, a TSH elválasztását. A TRH emelkedés hatására azonban az agyalapi mirigyben a prolaktin nevű hormon termelése is fokozódik. A prolaktin túlzott mértékű elválasztása gátolhatja az LH és FSH hormonok termelését, ami a tüszőrepedés elmaradásához vezethet. Ennek néha a menstruáció teljes megszűnése is lehet a következménye.
Az ösztrogén és a progeszteron egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak a női termékenységben. A pajzsmirigy alulműködés ösztrogénszint emelkedést okozhat a hormon lebomlásának gátlása, és az SHBG (sexual hormon binding globulin: nemihormon-kötő globulin) termelés csökkentése révén.
A progeszteron szerepét – a menstruációs ciklus hossza miatt – érdemes külön is kiemelni. Előfordulhat ugyanis, hogy a ciklus második, 13-17 napos fázisa túlságosan lerövidül, aminek hátterében az alacsony progeszteronszint állhat. Ha ez a fázis ennél jelentősen rövidebb, akkor a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méhnyálkahártyába. Az alacsony progeszteronszint hátterében is állhat a pajzsmirigy alulműködése.
A pajzsmirigy túlműködése
A pajzsmirigy alulműködésénél jóval ritkábban fordul elő a pajzsmirigy túlzott aktivitása, a hipertireózis. A betegség tünetei általában feltűnőek, azonban nem mindenkinél jelennek meg.
A magas tiroxin szint fokozhatja a nemihormon-kötő fehérje (SHBG) termelést, befolyásolhatja az ösztrogén anyagcserét, az LH, FSH termelést. Ennek következtében viszonylag gyakran fordul elő rendszertelen menstruációs ciklus és előfordulhat meddőség is, annak ellenére, hogy a peteérés ilyenkor többnyire megtartott.
