Pajzsmirigy betegségek

A pajzsmirigy a nyak alsó-elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú belső elválasztású mirigy, amely jódtartalmú hormonokat – tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) – termel. Ezek a hormonok létfontosságúak a szervezet anyagcsere-működésének, energiaforgalmának szabályozásában, így normálistól eltérő mennyiségű jelenlétük a vérben változatos tünetekkel járó, komoly betegségek okozója lehet.

A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, a pajzsmirigy stimuláló hormon révén (a laborvizsgálatokból TSH-ként ismert; TSH = thyroidea stimuláló hormon), ami nevének megfelelően T3 és T4 termelésére serkenti a pajzsmirigyet.

A pajzsmirigy betegségei döntően három tünetcsoportba sorolhatók: az alak- illetve nagyságbeli elváltozások (morfológiai eltérések), a túlműködés (hipertireózis) és az alulműködés (hipotireózis).

Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár egyenletesen (diffúz), akár göbös formában, ezt nevezzük strúmának vagy golyvának. A mirigy megnagyobbodása társulhat túl-, és alulműködéssel is, de akár normális hormontermeléssel is járhat. A megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapintható lehet. A nagy strúma – a mirigy elhelyezkedése folytán – nyomhatja, esetleg szűkítheti a légcsövet, okozhat nyelési nehezítettséget is.

A morfológiai elváltozások másik formája a pajzsmirigy göbös betegsége, amely a lakosság körülbelül 15-20 százalékát érinti. Az életkorral nő a pajzsmirigy göbök előfordulása, nőknél pedig ötször gyakoribb, mint a férfiaknál. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak pontos megítélésére az ultrahangvizsgálat ad lehetőséget.

Milyen tünetek jelezhetnek pajzsmirigy túlműködést?

A hipertireózis, azaz pajzsmirigy túlműködés állapotában a mirigy túlzott mennyiségben választ el hormont, legtöbbször ez a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával jár. A túlműködést olyan általános tünetek jelezhetik, amelyek gyakran – különösen enyhébb esetekben – nem igazán jellegzetesek, külön-külön nem utalnak egyértelműen a betegségre: szapora szívdobogás, megtartott vagy fokozott étvágy melletti fogyás, izzadékonyság, fáradékonyság, ingerlékenység, remegés, hasmenésre való hajlam, fokozott hajhullás, szabálytalan menstruáció.

Mi okozhat pajzsmirigy túlműködést?

Fiatalkorban leggyakrabban autoimmun eredetű betegség, az úgynevezett Basedow-kór áll a háttérben. Az immunrendszer tévesen a szervezet valamely saját szervének -jelen esetben a pajzsmirigynek – alkotóeleme ellen indít támadást, gyulladást idéz elő, de közben túlműködésre serkent. Idősebb korban gyakoribb a hormontermelő göbök okozta túlműködés. Ez a betegségtípus lassan alakul ki, kevés tünettel (gyakran csak fogyás, szívritmuszavar), ezért sokáig nem kerül felismerésre.

Mikor gondoljunk pajzsmirigy alulműködésre?

A pajzsmirigy-alulműködésre (hipotireózis) a meglassult anyagcsere, fáradékonyság, aluszékonyság, a koncentrálóképesség romlása, hidegintolerancia, hízékonyság, székrekedés, lassú pulzus, száraz bőr, töredező köröm lehet jellemző. Ez az állapot is járhat szabálytalan menstruációval, a teherbeesés nehezítettségével.

Az alulműködés hátterében állhat a pajzsmirigy gyulladásos (többnyire autoimmun eredetű) megbetegedése, jódhiány, kialakulhat pajzsmirigyműtétet, radiojód kezelést követően is.

Milyen következményekkel járhat a kezeletlen pajzsmirigy betegség?

A kezeletlen, elhanyagolt pajzsmirigy betegség káros a szervezetre. Míg az alulműködés többek között a magas vérzsírokért és érszövődményekért lehet felelős, addig a túlműködés szívritmuszavar, pitvarfibrilláció oka lehet.

A fel nem ismert pajzsmirigy rendellenesség állhat a szabálytalan menstruáció, meddőség, gyakori vetélés hátterében is.