Női eredetű meddőség

Számos dolog kell ahhoz, hogy egy nő nagy eséllyel teherbe essen, és ki is tudja hordani a terhességet, cikkünkben ezeket ismertetjük.

Normális hormonműködés, ami szabályozza a petesejtek érési folyamatát, illetve a méh felkészítését az embrió befogadására. Ha a meddőség kialakulása mögött a hormonháztartás zavarát feltételezzük, akkor egyaránt megvizsgáljuk a petefészekhormonok, az agyalapi mirigy hormonjainak, illetve a nőkben is termelődő férfihormonoknak a szintjét. Hibás működés esetén általában gyógyszeres kezeléssel, hormonpótlással kezelhető a páciens.

  • Normális petefészek működés, ami feltétele a petesejtek létrejöttének. A petefészek leggyakoribb rendellenessége a Policisztás Ovárium Szindróma (PCO). Ilyenkor a megnagyobbodott petefészkek tele vannak cisztával és általában a tüszőrepedés is hiányzik, tehát meddőség alakul ki. Tüszőérést serkentő hormonnal (FSH) ma már elég jól kezelhető. Ma már azt is tudjuk, hogy mindez szorosan összefügg a szénhidrát anyagcsere zavarával, ezért sokszor szükség van metforminos kiegészítő kezelésre is. (A metformin egy korszerű vércukorszint-csökkentő szer, amely a máj glükózkibocsátásának csökkentésével, illetve a glükózfelhasználás fokozásával és a bélből történő cukorfelszívódás mérséklésével éri el vércukorszint-csökkentő hatását).
  • Egészséges, anatómiailag ép nemi szervek, hogy a hímivarsejtek eljuthassanak a petesejtig, illetve az embrió eljuthasson a méhüregig. Leggyakoribb probléma a petevezeték gyulladásos eredetű elzáródása, mely a hüvely felől, a méh üregébe fecskendővel feljuttatott kontraszt-anyag röntgen-képerősítő segítségével, vagy ultrahangos nyomon követéssel vizsgálható (HSG, Hy-Co-Sy). Amennyiben mindkét oldali petevezeték elzáródott és nincs kimutatható petevezeték tágulat, legcélravezetőbb a lombikbébi módszer alkalmazása. Amennyiben a petevezeték gyulladásos izzadmánnyal telt észrevehető tágulatot mutat, a legjobb annak a hasfalon ejtett kis metszéseken át végzett műtéti (laparoszkópos) eltávolítása után elkezdeni a lombikbébi programot.
  • Előfordulhat, hogy a méhnyaknyák nem engedi feljutni a spermiumokat, ilyenkor inszeminációt javaslunk. Ekkor a spermiumokat, egy mosási – koncentrálási folyamat után, egy vékony katéterrel közvetlenül a méhüregbe juttatjuk.
  • Egészséges méhnyálkahártya, hogy az embrió zavartalanul beágyazódhasson. A méhnyálkahártya polipusai (jóindulatú növedékek) gyulladásos eredetű összenövései ugyancsak akadályozhatják a teherbeesést. Ilyenkor a növedékek sebészeti úton történő eltávolítása hozhat eredményt.
  • Az egyik leggyakoribb, meddőséget okozó megbetegedés az endometriózis, amit csak laparoszkópos vizsgálattal tudunk kórismézni. Ilyenkor azt látjuk, hogy a nyálkahártya vagyis az endometrium a méh üregén kívül a hasüregben is megtelepszik, és menstruációkor ugyanúgy leválik, mint a méhüregen belüli endometrium. Az endometriózis speciális, részben műtéti, részben gyógyszeres kezelést igényelhet.

Genetikai okok a női eredetű meddőség hátterében

Az örökítő anyag DNS-molekulái sejtosztódáskor összetömörödnek, és kromoszómákat alkotnak. A kromoszómák száma egy adott faj minden egyedének minden sejtjében azonos (kivétel az ivarsejtek): az embernek 22 pár testi (1-22) és két ivari (XX vagy XY) kromoszómája van.

Ritkán előfordul, hogy az osztódás során hibás sejtek képződnek és ezeket a javító mechanizmusok sem tudják kijavítani. A kromoszóma-vizsgálattal az ilyen rendellenességeket lehet kimutatni. A vizsgálat lényege, hogy a levett vér sejtjeiből kivonva speciális festéssel láthatóvá és megkülönböztethetővé lehet tenni a kromoszómákat. A kromoszóma-rendellenességek nem minden esetben okoznak tüneteket. Vannak emberek, akik úgynevezett kiegyensúlyozott transzlokációt hordoznak, vagyis esetükben két kromoszómaszakasz kicserélődött. Amennyiben a transzlokációval nem képződnek hibás gének, ez a kicserélődés semmilyen tünetet nem okoz, azonban hibás ivarsejtek és ennek következtében a megtermékenyítés során kóros kromoszómakészlettel rendelkező embriók jöhetnek létre. Vizsgálatok során kiderült, hogy egy olyan párnak, ahol az egyik szülő kiegyensúlyozott transzlokációt hordoz, az embriók akár 70-80 százaléka kóros kromoszómakészlettel rendelkezik, és ezt az arányt a mesterséges megtermékenyítés sem javítja. Amennyiben a gyerek egészséges, ő is hordozhatja a szülőre jellemző transzlokációt. Ez a rendellenesség egyaránt előfordulhat férfiaknál és nőknél is.

Preimplantációs genetikai vizsgálat

Azoknál a pároknál, ahol a meddőség mögött kromoszóma-rendellenesség áll, az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat nyújthat megoldást. A vizsgálat lényege, hogy a visszaültetésre alkalmas, 6-8 sejtes embriókból kivesznek egy vagy két sejtet, és ezeken genetikai vizsgálatot végeznek. Az eredmény alapján jó eséllyel ki lehet választani azokat az embriókat, amelyek egészségesek és csak ezeket ültetik vissza. Nemzetközi irodalmak alapján kijelenthető, hogy az ilyen korai stádiumú embrióból – annak károsodása nélkül- el lehet távolítani egy-két sejtet.