Nőgyógyászati szűrés

Nőgyógyászati szűrőcsomagok

Bővített nőgyógyászati szűrőcsomagunk a hüvely ultrahangos és a méhnyakból vett sejtek citológiai vizsgálatán túl a méhnyakrákos esetek több mint 95%-áért felelős humán papilloma vírusok (HPV) 37 típusának szűrését is magában foglalja. Nőgyógyászati szűrővizsgálaton minden nőnek legalább 2 évente ajánlott részt vennie: a rendszeres ellenőrzéssel korán felismerhetőek az esetlegesen jelenlévő daganatos betegségek, a HPV-törzsek szűrése pedig lehetővé teszi a méhnyakrák nagy eséllyel történő megelőzését.

Milyen vizsgálatokat tartalmaznak nőgyógyászati szűrőcsomagjaink?

A nőgyógyászati alap szűrőcsomag részeként hüvelyi ultrahang-vizsgálatot, tapintással történő emlővizsgálatot és citológiai vizsgálatot (Pap-teszt) végzünk, a bővített csomagban pedig a HPV 37-féle, magas, illetve alacsony kockázatú típusait is kimutatjuk.

Hüvelyi ultrahang

A hüvelyi ultrahang kiválóan alkalmas a legtöbb nőgyógyászati betegség felismerésére és megelőzésére, hiszen egyaránt jól vizsgálhatóak vele a méh, a petefészkek és a petevezetékek. Hüvelyi vizsgálatkor Önnek hanyattfekvő helyzetben, felhúzott lábakkal kell feküdnie: a vizsgálatot végző szakember a vékony, hosszúkás alakú vizsgálófejre egy egyszer használatos védőburkot helyez, majd a vizsgálófejet óvatosan a hüvelybe vezeti, ahol azt kíméletesen mozgatva áttekinti a kismedencei szerveket.

Amennyiben az Ön felmenői között korábban már előfordult emlő- vagy petefészek-daganat, akkor áramlásvizsgálattal egybekötött hüvelyi ultrahangra van szükség a tumor rákmegelőző állapotai, illetve a már kialakult petefészek-daganat jelenlétének kizárása érdekében.

Tapintásos vizsgálat

Az ultrahang-vizsgálatok kiegészítéseként elvégzett tapintásos vizsgálat a mellek, valamint a hónaljak táján elhelyezkedő legkisebb eltérésekre is rá tud világítani.

(Abban az esetben, ha valamilyen gyanú merülne fel rákmegelőző állapotról, cisztáról vagy daganat meglétéről, különálló szolgáltatásként a mellek ultrahangvizsgálata is igénybe vehető. Bár ez a módszer valamivel kevésbé pontos, mint a mammográfia, megkíméli a szövetet a felesleges sugárzástól, ezért akár félévente-évente is elvégeztethető.)

Citológiai vizsgálat

A citológiai vizsgálat vagy másik nevén a Pap-teszt során mintát veszünk a méhnyak felszínéről. A mintavétel – a hüvely eszközös feltárása mellett – egy pálcika vagy kefe segítségével történik. A mintát tárgylemezre kenjük és festés után mikroszkóppal vizsgáljuk: ez a módszer a fertőzések, a gyulladások és méhnyak daganatainak kimutatására alkalmas.

HPV-szűrés

Azon 25-65 év közötti kórú hölgyeknek akiknél a közelmúltban HPV-szűrés nem történt, mindenképpen a HPV-vírustörzsek DNS-vizsgálatán alapuló bővített nőgyógyászati szűrőcsomagunkat javasoljuk. Ennek  okát a későbbiekben ismertetjük. Azoknak, akik a HPV-szűrést a közelmúltban máshol már elvégeztették, illetve a 65 év feletti korosztályba tartoznak és az utolsó 3 HPV tesztjük negatív volt, a hüvelyi ultrahangot, a tapintásos és a citológiai vizsgálatot tartalmazó alap nőgyógyászati szűrőcsomagunkat javasoljuk.

Szűrőcsomagjaink az egyes vizsgálatok összesített árához képest jelentős árelőnnyel vehetők igénybe!

Miért nem elegendő a citológiai vizsgálat?

A méhnyakrák az esetek 24-32%-ában olyan nőknél alakul ki, akik előzőleg jártak citológiai vizsgálaton alapuló nőgyógyászati szűrésre és negatív eredménnyel rendelkeztek – ezt a problémát küszöböli ki a Centrumunkban elérhető HPV-szűrés, amely bővített szűrőcsomagunk részeként vehető igénybe.

Többféle oka is van, hogy a rendszeres citológiai vizsgálat miért nem nyújt teljes védelmet a méhnyakrák kialakulása ellen. A módszer legfontosabb korlátja a mintavétel, a kenetbe ugyanis nem minden esetben kerülnek be a már burjánzásnak indult sejtek. A minta ilyenkor annak ellenére is negatív lesz, hogy a szervezetben már jelen van a betegség. A mintavételt ezen kívül nem lehet kétszer ugyanúgy megismételni, vagyis két egymást követő alkalommal pontosan ugyanonnan, pontosan ugyanolyan kenetet venni. A citológiai mintavétel pontatlanságának harmadik oka, hogy bár a keneteket képzett és gyakorlott szakemberek értékelik, előfordulhat, hogy ők is hibát vétenek, és ekkor szintén hamis negatív eredményt fog adni a laboratórium.

Hogyan mutatjuk ki a magas és az alacsony kockázatú HPV törzseket?

A magas és az alacsony kockázatú HPV törzsek kimutatása DNS-tesztekkel történik: Centrumunkban jelenleg 37-féle vírustörzset tudunk azonosítani (ebből 13 a magas kockázatú genotípus), a 16-os és 18-as vírustörzsek jelenlétét pedig specifikusan is ki tudjuk mutatni. Ez azért nagyon fontos, mert egy korábbi HPV-teszttel végzett klinikai vizsgálat (ATHENA vizsgálat) megállapította: azoknál, akiknél a teszt kimutatta a 16-os vagy a 18-as vírustörzs jelenlétét, már a méhnyak rákmegelőző állapotai is jelen voltak, annak ellenére, hogy a hagyományos citológiai vizsgálat nem mutatott ki abnormális eltéréseket.

A HPV és a méhnyakrák kialakulásának kapcsolata

A citológiai vizsgálat nem alkalmas a méhnyak sejtjeiben jelenlévő és a méhnyakrák kialakulásával egyértelmű kapcsolatot mutató humán papilloma vírusok kimutatására, pedig ma már egyértelmű, hogy a méhnyakrák kialakulásáért az esetek döntő többségében – 95%-nál is gyakrabban – a HPV vírusok magas kockázatú típusainak elhúzódó jelenléte áll.

Az elsősorban szexuális úton terjedő humán papillómavírusok mintegy 120-féle típusából körülbelül 50-re jellemző, hogy a nemi szervek nyálkahártyáit fertőzik meg. Ezek közül 15 tartozik a rosszindulatú daganatok kialakulásával összefüggésbe hozható, magas kockázatú csoportba, 12 típus pedig a nemi szervi szemölcsök kialakulásával összefüggő alacsony kockázatú csoportba.

A magas kockázatú HPV-típusokból a 16-os és a 18-as vírustörzsek a legismertebbek: ezek okozzák a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát és a hüvelyrákok mintegy 80 százalékát. Magas kockázatúnak tekinthetőek továbbá a 31-es, a 33-as, a 35-ös, a 39-es, a 45-ös, az 51-es, az 52-es, az 56-os, az 58-as, az 59-es, a 68-as, a 73-as és a 82-es törzsek is: ha egy hölgy tartósan fertőződik ezekkel, akkor szintén fokozottabb lesz a méhnyakrák kialakulásának esélye.

Érdemes tudni, hogy a humán papillómavírussal történő fertőzöttségnek nem egyenes következménye a méhnyakrák kialakulása. Az immunrendszer a legtöbb esetben 12-18 hónap alatt megszabadítja a szervezetet a vírustól, de ha ez nem történik meg, akkor esély lesz rá, hogy először rákmegelőző állapotok, később pedig méhnyakrák alakuljon ki.