• főoldal
• elérhetőség
• hírek, háttéranyagok
• árlista

• munkatársaink
• egészségpénztár

HPV Centrum

A HPV a már ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző vírus. A méhnyakrák mellett okozhat kötőhártya-, bőr-, szájüregi és nyelőcsövi, lágyrész- és petefészektumorokat is. 

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Központban működő HPV-rendelés célja, hogy megelőzze a méhnyakrák kialakulását a rákmegelőző állapotok időben történő felismerésével, illetve a humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltással.

Az aktív szexuális életet élő magyar nők több mint 80%-a élete során legalább egyszer megfertőződik a HPV-vel, a férfiak 64%-a pedig vírushordozó, azonban fontos tudni, hogy az egészséges immunrendszer az esetek többségében képes felismerni a fertőzést és megelőzni a betegség kialakulását.

• A HPV és a méhnyakrák
• A HPV-fertőzések típusai
• Hogyan terjed a HPV?
• Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?
• Mit kell tudnom a méhnyakrák elleni védőoltásról?
• Mikor érdemes beoltatnom magam HPV ellen?
• Hogyan történik a HPV elleni oltás?
• Mennyibe kerül a HPV-oltás?

A HPV és a méhnyakrák

Humán papilloma vírussal a magyar nők 25%-a fertőzött. A HPV jelenleg több mint 130 fajtája ismert, amelyből 40 típus okozhat betegségeket a nemi szerveken.

A humán papilloma vírus által okozott betegségek hosszú lefolyásúak, a rákmegelőző állapotokon keresztül fokozatosan alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövet hámrétege kórosan elfajult, és nagyobb valószínűséggel alakul ki ciszta vagy daganat ezeken a helyeken. A fertőzés a szexuális együttlétek alatt a bőrön vagy a nyálkahártyán keletkező mikrosérüléseken át jut a szervezetbe. A vírus lappangási ideje több évig is elnyúlhat, ugyanis nincsenek tünetei, amik alapján felfedezhetjük.

A méhnyakrák 99,7%-ban a HPV-fertőzés következménye, ez az egyetlen olyan ma ismert vírus, amelyről biztosan tudják, hogy méhnyakrákot okozhat. Átlagosan százból egy fertőzött hölgynél alakul ki a méhnyakrák, azonban időben észlelve kezelhető és gyógyítható a fertőzés. Éppen ezért kiemelkedően fontos a méhnyakrákszűrés évente minimum egyszeri elvégzése minden szexuálisan aktív nőnél. A daganatos megbetegedés kockázata függ attól, hogy a fertőzést okozó vírus alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik-e, ezenkívül a szervezet ellenálló képességétől, genetikai hajlamosító tényezőktől, környezeti hatásoktól és a fertőzés fennállásának időtartamától. A méhnyakrák kialakulásának kockázata legyengült immunrendszer esetén - dohányzás, stressz, korábbi daganat, öröklött hajlam - magasabb, ezért ilyenkor akár félévente is érdemes elvégeztetni ezt a fájdalommentes szűrővizsgálatot.

A HPV-fertőzések típusai

A HPV-fertőzések alacsony és magas kockázatú kategóriákba sorolhatók.

Alacsony rizikójú HPV-fertőzések

HPV 6, 11, 40, 42, 43, 44, 45, 54

Ebbe a kategóriába az apróbb, de annál zavaróbb bőrelváltozásokat okozó HPV- megbetegedések tartoznak, mint például a nemi nyálkahártyákon szemölcsös elváltozást előidéző condyloma, amely kellemetlen kinövés lehet a külső nemi szerveken, a hüvelyen vagy a méhnyakon.

A szemölcsök kialakulásának 90%-áért a HPV 6, valamint HPV 11-es típusok felelősek.

A HPV  okozta elváltozás szexuális együttlétek alkalmával továbbfertőzheti a partnert, sőt önmagát is visszafertőzheti, ezért célszerű minél hamarabb eltávolítani. Ez történhet késsel, lézerrel, fagyasztással, vagy akár kémiai ecseteléssel is.

Azonban a szövetek mélyén gyökerező fertőzéseket az említett módszerekkel nem lehet haladéktalanul eltávolítani, ugyanis a vírusraktárt a külső kezelés nem képes nyomtalanul megszüntetni. Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy az elvégzett terápiát követően az esetek 50%-ában a szemölcsök kiújulnak. Ilyen esetben immunerősítő tabletta szedése javasolt, hiszen a HPV-t teljes mértékben csak az egészséges szervezet képes leküzdeni.

Magas rizikójú HPV-fertőzések

HPV 16, 18, 31, 33, 35, 45, 52, 58

A magas rizikójú fertőzések a hüvely, a végbélnyílás, illetve a szeméremtest nyálkahártyáját támadják meg, és megfelelő kezelés nélkül kóros sejtelváltozásokat okozhatnak.

A HPV 16 és 18-as típusok okozzák a méhnyakrákos megbetegedések 60-70%-át.

A fertőzés hasonlóan zajlik, mint az alacsony kockázatú HPV-fertőzések esetében, a szexuális együttlét során a hámon keletkező apró sérüléseken keresztül a vírus megfertőzi a bazális sejtréteget. Ezt követően a vírus akár évekig is képes sejtelváltozás, látható, érezhető jel nélkül élni. Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a fertőzést és megakadályozni a megbetegedést.

Azonban ha a fertőzés tartós, az immunrendszer pedig gyenge, a vírus örökítőanyaga beépül a gazdatest DNS-ébe és megváltoztatja annak szerkezetét. A sejtelváltozásnak nincsenek érezhető és látható tünetei, ezért azt kizárólag nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehet kimutatni.

Hogyan terjed a HPV?

A humán papilloma vírus szexuális úton terjed. A fogamzásgátló eszközök közül egyedül az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát, azonban még e védekezési módszer sem ad teljes biztonságot számunkra.
A HPV-fertőzés kockázata fiatalabb életkorban és gyakori partnerváltásnál magasabb, de nő a megbetegedés bekövetkezésének a valószínűsége orális fogamzásgátlás, tartósan meglévő méhszájseb, valamint a humán papilloma vírustól különböző nemi fertőzések, továbbá szexuális úton terjedő betegségek esetén.

A fiatalabb korosztály (18-29 éves nők) körében gyakoribb a hormonális fogamzásgátlás, éppen ezért e csoport magasabb kockázatnak van kitéve. Pontosan ezért javasolt még az aktív szexuális élet megkezdése előtt cselekedni és ellátogatni a nőgyógyászhoz.

A vírus ellen a leghatékonyabban HPV-szűréssel és méhnyakrák elleni védőoltással védekezhetünk, ugyanis a humán papilloma vírusnak nincsenek tünetei, a partner megfertőzése még tünetmentes állapotban is lehetséges.

Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?

A HPV-fertőzés kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre gyógyszer, azonban a méhnyakrák kialakulásának megelőzésért sokat tehetünk. A felnőtt magyar nők ötöde több mint három éve nem látogatott el nőgyógyászához, nem volt sem vizsgálaton, sem pedig méhnyakrákszűrésen, annak ellenére, hogy a méhnyak állapotának rendszeres időközönként történő ellenőrzése minden szexuálisan aktív nőnek minimum évente egyszer ajánlott.

A méhnyakrák szűrésére és rákmegelőző állapotainak ellenőrzésére már évtizedek óta használt eljárás a mintavétel, illetve a kenet citológiai vizsgálata is. Ezen szűrés eredményei hat csoportba sorolhatóak:

1. P0: a minta nem értékelhető, szükséges megismételni a mintavételt
2. P1: a citológiai eredmény ideális egészségi állapotot mutat
3. P2: a citológiai eredmény jó, a legtöbb szexuálisan aktív nőnek ilyen eredménye van
4. P3: a citológiai eredmény enyhén kóros elváltozást mutat
5. P4: a citológiai eredmény súlyos mértékben mutat kóros elváltozást
6. P5: a citológiai eredmény méhnyakrákot mutat

Az eredménytől függően a nőgyógyász szakorvosok a megfelelő orvosi protokollt alkalmazva mindent megtesznek az egészséges állapot visszaállítása érdekében. Már enyhén kóros elváltozás esetén is előfordulhat, hogy sebészeti beavatkozásra van szükség. A leggyakrabban alkalmazott rákmegelőző beavatkozás a konizáció, amely folyamán a kórosan elváltozott, beteg hámot kimetszik a méhnyakból. A beavatkozás nem zárja ki a későbbi gyermekvállalás lehetőségét.

A kenetvételen túl bevett eljárásnak tekinthető a nőgyógyászati vizsgálat részét képező kolposzkópos ellenőrzés is, amikor tükrözik a méhnyakat. Ezzel a folyamattal a kezdődő kóros folyamatok, valamint a már kialakult rákos sejtelváltozások, illetve a HPV-fertőzések jelentős része felismerhető. A Nőgyógyászati Centrumban a HPV-fertőzés igazolása, a vírus típusának meghatározása molekuláris genetikai módszerekkel történik.

Mit kell tudnom a méhnyakrák elleni védőoltásról?

A ma Magyarországon forgalomban lévő HPV-vakcinák kizárólag a két leggyakrabban előforduló, magas rizikójú HPV 16 és HPV 18 vírusok ellen adnak védettséget. A vakcinák az említett típusú vírusok egyik burokfehérjéjét tartalmazzák, amely ellen az emberi szervezet nagy mennyiségű ellenanyagot képes termelni. Az ellenanyagszint hosszú ideig - várhatóan 15-20 évig - egyenletesen magas marad, és ez biztosítja a tartós hatást és a védelmet a HPV 16 és 18-as típusú vírusok ellen.

Az oltás azonban NEM helyettesíti a rutinszerű méhnyakrákszűrést, amelyet évente legalább egyszer ajánlott elvégeztetni, ugyanis a vakcina nem nyújt védelmet azon magas rizikójú humán papilloma vírusok ellen, amelyek burokfehérjéjét az oltóanyag nem tartalmazza, illetve a már fennálló HPV-fertőzés ellen sem. Éppen ezért a rendszeres méhnyakrákszűrés továbbra is nagyon fontos.
A vakcina nem véd a genitális, vagyis a nemi szervek környékén elhelyezkedő, szemölcsöket okozó, alacsony rizikójú kategóriába sorolható HPV-típusok, valamint más szexuális úton terjedő fertőzések ellen sem.

Kérjük, hogy a hatékonyabb ellátás érdekében hozzák magukkal a legutóbbi méhnyakrákszűrésükön kiadott citológiai eredményüket.

Mikor érdemes beoltatnom magam HPV ellen?

A HPV elleni védőoltás megkapásának legmegfelelőbb időpontja a tinédzserévek eleje, az aktív nemi élet megkezdése előtti időszak.

A Géndiagnosztika Centrum megbízásából végzett felmérés szerint a fiatal felnőtt magyar nők 40%-a azonban csupán szexuális életük megkezdése után látogatott el először nőgyógyászhoz. A Géndiagnosztika Centrum ezért kiemelten ajánlja, hogy a fiatal hölgyek az első menstruáció megjelenését követően keressenek fel egy gyermek- és tinédzsernőgyógyász szakembert, aki szakszerű felvilágosítást ad a HPV-védőoltásról, valamint a személyre szabott fogamzásgátlásról. A konzultáció és az esetleges vizsgálat teljesen fájdalommentes. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Családtervezési és Nőgyógyászati Központban dr. Varga Anikó gyermek- és tinédzsernőgyógyász szakorvosunk látja el a fiatal nőket.

Természetesen a már szexuálisan aktív nőknek is van lehetőségük méhnyakrák elleni oltásra, feltéve, ha a vakcinák beadását megelőzi egy teljes körű nőgyógyászati vizsgálat, amely negatív HPV- eredménnyel zárul. 

Hogyan történik a HPV elleni oltás?

A HPV elleni oltóanyag három részből, három adagból áll, amelyből az első beadása után egy hónapnak kell eltelnie a második oltásig, majd ezt követően öt hónapot kell várni a harmadik injekcióra. Tehát a folyamat körülbelül hat hónapot ölel fel, ahol kritikus fontosságú a határidők betartása.

A vakcinát gyártó gyógyszercégtől függően a védettség eléréséhez szükséges idő lerövidülhet négy hónapra. Azoknak a személyeknek, akik megkapják az első oltóanyagot, javasolt a három részből álló teljes oltási sorozatot beadni. A három oltással akár 15-20 évig is aktívan működik az oltóanyag a páciens testében, ezáltal véd a humán papilloma vírus 16 és 18-as típusa elleni fertőzéstől. Ne felejtsük el, hogy a HPV elleni oltástól függetlenül minden esetben szükség van a rendszeres méhnyakrákszűrésekre.

Mennyibe kerül a HPV-oltás?

Az oltáshoz kapcsolódó költségeket és szolgáltatásokat a következő táblázat tartalmazza:

További kiegészítő információk:

A vakcina vényköteles, a társadalombiztosítás nem támogatja.

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum rendelkezik az előírásoknak megfelelően ellenőrzött körülmények között tárolt oltóanyagkészlettel, így pácienseinknek nem szükséges saját maguk számára beszerezni az oltóanyagot.