Mit jelentenek a rövidítések a magzati ultrahang leleten?

A kismamák számára a legérdekesebb, legkülönlegesebb vizsgálatok az ultrahangok, hiszen ilyenkor bekukkanthatunk a születendő kisbabához. Az orvos pedig nagyon fontos méréseket végezhet, megállapíthatja, hogy a magzat megfelelően fejlődik-e. Orvosaink elmagyarázzák, hogy mi látható a képernyőn, és azt is elmondják, hogy éppen mekkora a kisbaba. Az ultrahanglelet azonban a legtöbbször csak rövidítéseket tartalmaz: most a leggyakoribbakat segítünk értelmezni.

Gr.s./Grav.s.

A várandósság hete

HR/FHR

Magzati szívfrekvencia, azaz pulzus

GS (gesztációs zsák)

Aa gesztációs zsák még azelőtt figyelhető meg, hogy az ultrahangon látszódna az embrió, és tulajdonképpen az a képződmény, mely körbeveszi az embriót. A gesztációs zsák egyértelműen jelzi, hogy méhen belüli terhességről van szó.

CRL (ülőmagasság)

Az embriót az első trimeszterben, a 7-13 hét között nemcsak testrészenként mérjük, hanem a teljes ülőmagasságát, vagyis a feje és feneke közötti hosszát. Ennek a hossznak az alapján meglehetősen pontosan meg lehet határozni a várandósság pontos korát, így a szülés várható időpontját is jobban megállapíthatjuk. Ez nem mindig egyezik meg az utolsó vérzésből (LMP) számolt időponttal, így ha több, mint egy hét különbséget tapasztalunk, a szülés várható időpontja (EDD) is felülíródik. Ez azért is fontos, mert a későbbi vizsgálatok során már nem módosítjuk a szülés várható időpontját, így a mért adatok figyelmeztethetnek arra, ha a magzat nem megfelelően fejlődik.

BDP (koponya harántátmérője)

A koponya két oldala, a két halánték közötti átmérő. Ezt a fontos adatot a 13. héttől mérjük. A koponya harántátmérője a második trimeszter elején nagyjából 2,4 cm, míg a 40. héten 9,5 cm. Időnként a BDP mellett a koponya hosszanti átmérőjét (OFD) és kerületét (HC) is mérjük. A koponya méretei segítenek pontosítani a magzat korát. Sokszor mérésre kerülnek az agykamrák tágasságai is (LV, CM).

FL (a combcsont hossza)

A test leghosszabb csontjának méretéből következtetni lehet a magzat magasságára, hosszanti növekedésére, és valamennyire becsülni lehet azt is, hogy mekkora lesz az újszülött. A combcsont hosszát szintén a 11. héttől mérjük, ekkor nagyjából 7-10 mm, míg a születés előtt kb. 7 cm. A combcsonton kívül időnként mérhetjük a sípcsontot (TIB), a szárkapocscsontot (FIB), a felkarcsontot (HUM) vagy az alkarban található orsócsontot (RAD) és singcsontot (ULNA).

AC (haskörfogat)

A has körfogatának méretéből következtetni lehet arra, hogy mekkora a magzat, mekkora a súlya, hogyan fejlődik. Ezek az adatok nagyon fontos fogódzókat jelentenek az orvosnak arra vonatkozóan, hogy a magzattal minden rendben van-e. Az AC-t bizonyos esetekben kiegészítheti a has hosszirányú, illetve keresztirányú átmérője (APAD, illetve TAD). A haskörfogat, a combcsont hosszával és a koponya harántátmérőjével szemben nem alkalmas arra, hogy a várandósság korát pontosítsák vagy megállapítsuk, célja a magzat megmérése.

EFW (becsült magzati súly)

A haskörfogatból, a combcsont hosszából és a koponya harántátmérőjéből nagyon jól meg lehet becsülni a magzat súlyát. Ez segíthet például a szülés előkészületeiben, illetve a szülés körülményeinek meghatározásában is. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ez csak egy becslés, és érhetik meglepetések az újdonsült anyukát és apukát a szülőszobán!

NT és NB

Az első genetikai ultrahangon két nagyon fontos információ is felkerül a leletre: a nyaki redő vastagsága (NT) és az orrcsont (NB), melyeknek a Down-kór szűrésében van jelentőségük.