A meddőség lelki háttere

A szülővé válás férfiak és nők életében is egyaránt meghatározó átmenet, amely új szerepek kialakítását, a párkapcsolat megváltozását, a fontossági sorrendek átalakítását vonja maga után. A gyermekvállalás egy család életének legfontosabb döntései közé tartozik, amely sok örömöt, ám egyben sok kihívást, új feladatokat is hordoz magában, különösen akkor, ha nem megy minden a terv szerint.

Ebből kifolyólag a meddőséggel kapcsolatos problémák különösen érzékenyen érintenek minden leendő szülőt, jelentős stresszel és komoly pszichés, érzelmi terhekkel járnak együtt.

A teherbeesés nehézsége általában nem egyéni probléma, hanem a pár mindkét tagját és kapcsolatukat is érinti. A meddőség egy összetett fiziológiai és lelki tényezőkből álló jelenség, amit a párok között jelenlévő kölcsönhatások, illetve a párkapcsolati folyamatok is befolyásolnak.

Pszichológiai szempontból elsősorban a funkcionális meddőség hátterében álló lelki okok felderítése az elsődleges feladat, hiszen ebben az esetben egyik félnél sem mutatható ki orvosi beavatkozást igénylő elváltozás (gyakorisága ennek 5-15%-ra tehető), de emellett általában, a meddőség következtében kialakult krízishelyzet okozta stressz is jelentős mértékű pszichés megterhelést jelent a leendő szülők számára. A gyermekvállalással próbálkozó párok pszichés állapota, megnövekedett stressz szintje és esetleges párkapcsolati problémáik ugyanis további nehezítő tényezőként léphetnek fel a teherbeesést illetőleg.

A meddőség lehetséges lelki okai

Pszichológiai kutatások jelentős hányada utal arra, hogy a meddőség hátterében stressz, illetve szorongás állhat. Chen és Parikh (2000) például azt figyelték meg, hogy a depresszió előfordulási gyakorisága terméketlen párok esetében nagyobb arányban jelentkezett a termékeny párokhoz képest. Később az is kiderült számukra, hogy a stressz és a depressziós hajlam egyértelmű hatással van a termékenységre, mások pedig azt találták, hogy a depressziós tünetekkel és magasabb szorongással jellemezhető nők alacsonyabb petesejtszámmal, a férfiak a spermium csökkent motilitásával jellemezhetőek.

Sok szakember a depressziót, illetve az elkeseredettség érzését találja a meddőség hátterében. Ennek okát legtöbben a korai anya-gyermek kapcsolatra vezetik vissza, amely elsődleges modellként szolgál felnőttkori kapcsolati működésünk szempontjából. Zahn-Waxler és Kochanska (1990) szerint ahol az édesanya például depressziós, elhanyagoló, netán ellenséges vagy türelmetlen volt lányával, ott a gyermek feltehetőleg túlzott érzékenységet és empátiát tanúsított édesanyja irányába, hogy meg tudjon felelni neki. Ugyanakkor szerepének lényege, vagyis hogy mindig más problémáival foglalkozzon, eltávolította annak a lehetőségétől, hogy saját konfliktusait képes legyen hatékonyan megoldani; így ez az űr ahhoz vezetett, hogy ő maga is szorongónak, depressziósnak, elkeseredettnek és inkompetensnek érezheti magát az életében felmerülő kihívásokkal való küzdelem során, például a gyermekvállalás időszakában. A szülői depressziót és diszharmóniát vizsgáló kutatások eredményeiből az is kiderül, hogyan ismétlődik egyik generációról a másikra a boldogtalanság, a kiegyensúlyozott kapcsolatok fenntartására és a problémák megoldására való képtelenség, mivel a gyerekek is átélik a felnőttek depresszióját kísérő tehetetlenséget és a fokozott felelősségtudatot, amely sokszor akár életreszóló is lehet. Ha ez a mintázat hosszú időn keresztül fennáll és más kapcsolatokra is átterjed, akkor konfliktusmegoldási és emocionális zavarok alakulhatnak ki, olyanok, amelyek a funkcionális meddőség hátterében is feltételezhetőek.

További fontos és semmiképpen sem elhanyagolható tényező a családi minták továbbörökítése. Forward (2000) elképzelése az, hogy a saját családunkban kialakult hiedelmek és szabályok rendszere határozza meg a hozzáállásunkat és attitűdjeinket, tehát azt, hogy mi az amit jónak vagy éppenséggel rossznak tartunk. A szülők által táplált hiedelmekből később szabályok lesznek, amelyek arra késztetik a családtagokat, hogy ezeknek alárendelve éljék mindennapjaikat. A szabályokhoz való ragaszkodás az, ami a családhoz való tartozást erősíti. A nem kielégítő családi környezetben a szabályok kissé elrugaszkodottan, torzultan vannak jelen, ez pedig destruktív belső lelki folyamatokhoz vagy magatartáshoz vezethet. A rosszul funkcionáló családok életében az egyensúly felborul, de legalábbis nehezen fentartható; a jól funkcionáló családok képesek arra, hogy a felmerülő problémákat hatékonyan kezeljék és a félelmeikkel szembenézzenek. A pszichológián belül széles körben elterjedt rendszerszemlélet egyik fontos tézise, hogy a gyermekvállalás helyzete előhívhatja a szülőkben saját születésük élményét és hangulati mintázatát, amelyhez ha negatív érzelmek, félelmek és szorongás társult, tudattalan stresszhatások érvényesülhetnek, amelyek funkcionális meddőséget okozhatnak.

A meddőség okozta stressz

A meddőség olyan krízishelyzet, amely extrém mértékű stresszel jár. A legfrissebb kutatási eredmények szerint úgy tűnik, hogy a meddőségi problémákkal küzdő nők stressz szintje gyakorlatilag megegyezik azokéval, akiket rákkal vagy szívproblémákkal diagnosztizáltak. Freeman (1985) kutatásaiból kiderült, hogy a meddőség problémájával szembesülő nők 50%-a, míg a férfiak 15%-a élete legelszomorítóbb és legnehezebb kríziseként tekint erre a problémra. Azt is kimutatták, hogy a stresszért felelős alfa-amiláz enzimmel nagyobb mértékben rendelkező, meddőséggel küzdő nők 12 %-al kisebb eséllyel estek teherbe hónapról-hónapra, mint az alacsonyabb szinttel rendelkező társaik.

A stressz függetlenül attól, hogy a meddőség problémájának köszönhetően jelent meg vagy más forrásból származik, erős összefüggésben áll a termékenységgel. Ennek megfelelően Cwikel és munkatársai (2004) reciprok kapcsolatról beszélnek a különféle pszichológiai tünetek és a meddőség között. Feltételezik, hogy számos pszichés rizikófaktor állhat a tartós terméketlenség hátterében, miközben azt is megerősítik, hogy ennek az állapotnak a tudatosítása és az ezzel járó negatív élmények tartós stresszállapotot idéznek elő, ami negatív pszichés és fizikai folyamatokkal jár együtt.

A fenti kutatások arra utalnak, hogy amikor egy pár szembetalálkozik a terméketlenség problémájával, akkor olyan pszichés stresszt és nyomást él át, amely tovább akadályozhatja a gyermekvállalást. A kapcsolatban megjelenő teljesítménykényszer, a kudarctól való félelem, a sikertelen próbálkozások okozta bizonytalanság és a meddőséggel együttjáró önbizalomcsökkenés mind komoly lelki megpróbáltatások. A mindezekkel együttjáró nyomás könnyen egyfajta “negatív spirálba” sodorhatja a pár tagjait, hiszen ilyen körülmények között, egyre nehezebb nyugodt, a megtermékenyülést elősegítő állapotba kerülni, így a sikertelen próbálkozások esélye is megnő.

Dr. Alice Domar, amerikai pszichológusnő, bostoni klinikáján 2007 óta foglalkozik kiemelten a meddőség témájával. Praxisában szerzett tapasztalatai és kutatásai alapján azt a következtetést vonta le, hogy a pszichológiai tanácsadás, valamint a tudományos alapokon nyugvó stresszkezelő technikák (relaxáció, konfliktuskezelés, pozitív életszemlélet) alkalmazása jelentős mértékben elősegíti a sikeres gyermekvállalást a meddőség hátterében álló vagy éppen a meddőség okozta stressztényezők kiküszöbölésével. Ezek a pszichológiai technikák elsősorban azért bizonyulnak hatékonynak, mert közvetlenül a szorongás és a stressz, valamint a terméketlenség kritikus állapotával együtt járó depresszív tünetek csökkentésére irányulnak, így segítik a megküzdést.

A meddőség próbára teszi a párkapcsolatokat is

A funkcionális meddőség nem kizárólag a nők problémája; pszichés szempontból a pár mindkét tagja érintett. Dhaliwal és kutatócsoportja például azt találta, hogy előbb-utóbb a meddő párok férfi és női tagjainál is jelentős mértékben növekszik a szorongás, illetve a stressz szintje, és általában negatív érzelmek is megjelennek függetlenül attól, hogy a meddőségnek mi az oka. Ezek az érzések a pár életében sok esetben konfliktusok sorozatához és további stresszhez vezetnek, hiszen felerősödhetnek a saját magukkal és a másikkal, esetleg kapcsolatukkal való elégedetlenségeik is.

Pszichológiai konzultáció – a szakember segíthet

Piel Cook (2011) tapasztalatai szerint a gyakran kétségbeesett, magukat elszigeteltnek érző, bűntudattal és súlyos stresszel szembenéző páciensek és párok esetében a szakemberek figyelme, elfogadása, megértése és empatikus hozzáállása jelentős segítséget nyújt a meddőség krízisével való megküzdésben, illetve a későbbi sikeres gyermekvállalást is jelentős mértékben elősegítheti.

A Harvard Egyetem publikációjából kiderül, hogy a depressziós tünetek, a szorongás, illetve a stressz csökkentésére irányuló intervencióknak köszönhetően a pszichológiai tanácsadás növeli a sikeres gyermeknemzés esélyeit, segítséget nyújt a meddőséggel kapcsolatos, és a teherbeesést nehezítő stressz kezelésében, illetve a párkapcsolaton belül felmerülő problémák megoldását is elősegíti. A szakértők egyaránt javasolják ilyen esetekben a pszichológiai tanácsadást, a pár- és családterápiás beavatkozásokat, illetve a relaxációs, stresszkezelő technikák alkalmazását is. A pszichológiai konzultáció tehát számos területen jelentős segítséget nyújthat.

A pszichológiai konzultáció ilyen esetekben általában a következőkről szól:

  • segít a pároknak olyan stratégiák elsajátításában, amelyek a gyermektelenséggel való megküzdést segítik.
  • segít feltárni a funkcionális meddőség hátterében rejlő lelki okokat.
  • segítséget nyújt a helyzet kezelésével kapcsolatban, illetve a lehetséges megoldási lehetőségekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban.
  • segít a párkapcsolati konfliktusok elkerülésében vagy kezelésében.
  • segít a partnerek egymásközti, az orvosokkal és másokkal való kommunikációjának javításában.
  • segít az orvosi kezelés sikertelenségének elfogadásában és a kudarcok feldolgozásában.
  • segít a stressz kezelésében és csökkentésében.

A pszichológiai konzultáció/tanácsadás elsődleges célja ilyen esetekben a meddőség hátterében álló lelki tényezők feltárása, a stressz kezelése és csökkentése, illetve a funkcionális meddőség állapotának megszüntetése. A lelki okok megértésén keresztül lehetővé válik a problémához kapcsolódó érzelmek és élmények feldolgozása, illetve a pszichés akadályok legyőzése. Mindez magában foglalja a meddőséggel küzdő párok tagjainak egyéni pszichológiai támogatását és a kapcsolatban felmerülő konfliktusokkal, nehézségekkel való munkát, hiszen lényeges, hogy a párok tagjai képesek legyenek egymást biztonságosan támogatni a meddőség kritikus helyzetében is, kötődésük és párkapcsolatuk ne sérüljön, sőt, lehetőleg új szintre emelkedhessen az új kihívásokkal való megküzdés érdekében. Célunk a krízissel együttjáró érzelmek közös feldolgozása, egymás megértésének elősegítése és a párkapcsolati együttműködés és kommunikáció javítása.