Trombózis

Immunológiai trombózishajlam-szűrés a vetélés okainak tisztázására

A vetélés, illetve a meddőség hátterében esetenként véralvadási zavarok is állhatnak, amelyek genetikai, illetve immunológiai vizsgálatokkal mutathatóak ki. Centrumunkban – háromféle váralvadási faktor mutációinak kimutatásán kívül – egy komplexebb immunológiai csomag is elérhető, amely a hazánkban jelenleg elérhető legátfogóbb vizsgálatot jelenti a vetélés, illetve a meddőség hátterében álló véralvadási zavarok kimutatására.

Mutációvizsgálatokkal csak a trombofíliás esetek mintegy negyede azonosítható

A fokozott véralvadékonyságra való hajlam (orvosi szóval a trombofília) vetéléshez vagy meddőséghez vezethet, ha az embrió beágyazódása során zavart szenved a magzat lepényi vérkeringésének kialakulása. A magzat fejlődő ereiben ilyenkor vérrögök jelennek meg, amelyek gátolják az épp osztódásnak indult magzati sejtek oxigén- és tápanyagellátását: lehet, hogy a kismama számára ki sem derül, hogy várandós volt, a korai vetélés pedig meddőségként kerül majd felismerésre.

A trombofíliás esetek körülbelül negyede (20-30 százaléka) azonosítható a fokozott véralvadékonyság mögött álló mutációk meghatározásával, a többi esetet azonban csak a genetikai vizsgálatnál összetettebb immunológiai vizsgálatsorozattal lehet azonosítani. Centrumunk szakemberei – alkalmazkodva a legújabb tudományos eredményekhez – olyan speciális csomagot állítottak össze, amellyel az összes olyan véralvadási és autoimmun folyamatban résztvevő faktor hibája kimutatható, amelynél ma már egyértelmű az összefüggés a trombózishajlam fokozódásával.

Átfogó immunológiai szűrővizsgálati csomagunk az alábbi faktorok vizsgálatát tartalmazza:
  • Antirtombin III,
  • Protein S,
  • Protein C,
  • Annexin IgG,
  • Annexin IgM,
  • Aktivált Protein C rezisztencia,
  • Foszfolipid antitest szűrés
    • Kardiolipin G/A/M
    • Kardiolipin IgG
    • Kardiolipin IgM
    • Béta-2 glikoprotein IgG
    • Béta-2 glikoprotein IgG/IgA/IgM
    • Béta-2 glikoprotein IgM
  • Lupus antikoaguláns

Megvizsgáljuk továbbá a fokozott trombózishajlam hátterében álló 3 váralvadási faktor mutációinak jelenlétét is:

  • az V. véralvadási faktor Leiden mutációja,
  • a II. véralvadási faktor Prothrombin mutációja,
  • az MTHFR génhibái, amelynél laborunk már a jelenleg elterjedt hazai gyakorlattal szemben már nem csak 1, hanem 2 pontmutáció jelenlétét is ki tudja mutatni.

Milyen esetekben javasoljuk a vizsgálatot?

Az ismétlődő vetélések hátterében viszonylag gyakran fordul elő fokozott trombózishajlam, az esetek körülbelül egyötödében találkoznak a szakemberek véralvadási zavarral. Abban az esetben, ha Önnél már több vetélés is előfordult, célravezető lehet részletesebben is utánajárni, hogy esetleg nem a véralvadásban résztvevő faktorok hibás működése-e a felelős a kívánt várandósság többedszeri elmaradásáért.

Ha a várandósság eddig csak egy esetben szakadt meg, akkor is érdemes lehet a fokozott trombózishajlamot igazoló genetikai vizsgálatok mellett a komplexebb immunológiai vizsgálatokat is elvégeztetni, ezzel ugyanis elkerülhető lehet egy esetleges újabb vetélés.

Ismeretlen eredetű meddőség – vagyis amikor még semmilyen ok nem került azonosításra a várandósság létrejöttének elmaradása mögött – szintén ajánlott lehet ez a vizsgálat, hiszen előfordulhat, hogy a terhesség valójában már létrejött, a vetélés azonban már azelőtt bekövetkezett, hogy a várandósság ténye egyáltalán kiderült volna.

Milyen tényezőket vizsgálunk a fokozott trombózishajlam immunológiai szűrése során?

Mindazon faktorok működését megvizsgáljuk, amelyek a tudomány mai állása szerint összefüggésbe hozhatóak a fokozott trombózishajlammal, ezen keresztül pedig a vetéléssel, illetve a meddőséggel. A véralvadás folyamatában résztvevő faktorok mellett olyan autoantitestek (autoimmun betegségekkel összefüggő antitestek) működését is elemezzük, amelyek szintén felelősek lehetnek a fokozott mértékű véralvadás kialakulásáért. A vizsgálat emiatt különösen ajánlott lehet olyankor, ha Önnél már korábban felismerésre került valamilyen autoimmun betegség.

Hogyan vezet vetéléshez, illetve meddőséghez a fokozott trombózishajlam? Mi ilyenkor a teendő?

A magzat lepényi vérkeringésének kialakításához érújdonképződési folyamatokra is szükség van, amelyek során a kezdetben pici erek fokozatosan egyre nagyobbakká válnak. Ha egy kismamánál azonosításra került a fokozott trombózishajlam, heparinnal vagy ritkában más trombózisgátló gyógyszerekkel, illetve – az MTHFR mutációinak jelenléte esetén – folsavval gátolható meg, hogy a magzat fejlődésben lévő ereiben vérrögök alakuljanak ki.

A fokozott trombózishajlam miatt kialakuló vetélések és meddőség hátteréről itt olvashat bővebben: Vetélést és meddőséget okozó véralvadási zavarok vizsgálata