IVF

ERA teszt: a sikeres IVF érdekében

Az ERA teszt segítségével meghatározható az inszemináció vagy az embrió beültetés optimális időpontja, ugyanis a női nemi ciklus során a méh nyálkahártyája mindössze 24-48 órán át alkalmas az embrió beágyazódására (implantációs ablak). A teszt segítségével történő időzítés az eddigi tapasztalatok alapján jelentősen növeli a fogamzás esélyét.

Meddőség diéta

Dietetikai tanácsadás meddő pároknak

Meddőség a férfiaknál és a nőknél is számtalan okból kialakulhat, és az esetek egy jelentős részében az életmódváltás és a megfelelő étrend bevezetése is fontos részét képezi a kezeléseknek. Ezen esetek közé tartozik az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigyproblémák, amely mindkét nemnél meddőséghez vezethet, és ilyen a női eredetű meddőség hátterében álló policisztás petefészek szindróma, a PCOS is. A meddőség egyéb okai – például az endometriózis – esetén nincsenek speciális diéták: a helyes táplálkozás ilyenkor a szervezet általános állapotának javításával segítheti a várandósság létrejöttét.

Trombózis

Immunológiai trombózishajlam-szűrés a vetélés okainak tisztázására

A vetélés, illetve a meddőség hátterében esetenként véralvadási zavarok is állhatnak, amelyek genetikai, illetve immunológiai vizsgálatokkal mutathatóak ki. Centrumunkban – háromféle váralvadási faktor mutációinak kimutatásán kívül – egy komplexebb immunológiai csomag is elérhető, amely a hazánkban jelenleg elérhető legátfogóbb vizsgálatot jelenti a vetélés, illetve a meddőség hátterében álló véralvadási zavarok kimutatására. Milyen faktorokat vizsgálunk és milyen esetekben javasoljuk ezt a vizsgálatot? Mi a teendő azokban az esetekben, amikor fokozott trombózishajlam igazolódik, megszüntethető-e a vetélés, illetve a meddőség oka?

Véralvadási zavar meddőség

Vetélést és meddőséget okozó véralvadási zavarok vizsgálata

A beágyazódás – azaz a megtermékenyült petesejt méhnyálkahártyába történő beleolvadása – egy meglehetősen bonyolult folyamat, amelynek részeként a magzat lepényi keringésének is ki kell alakulnia. Ha egy kismamánál fokozott trombózishajlam van jelen, akkor ez a folyamat zavart szenvedhet, ami az esetek egy részében vetéléshez vezet – akár úgy is, hogy még ki sem derült a terhesség. A családtervezés során, valamint vetélés és meddőségi problémák esetén emiatt érdemes a trombózishajlamot fokozó mutációvizsgálatokat is elvégeztetni.

Fragilis X-kromoszóma

Fragilis X-kromoszóma a meddőség hátterében

A női eredetű meddőségnek időnként ritkább, az általános vizsgálatok során nem elemzett okai is lehetnek: ezek egyike a petefészek negyven éves kor előtt bekövetkező kimerülése, amely gyakran egy genetikai elváltozáshoz, a fragilis X-kromoszómához köthető. A fragilis X-kromoszóma jelenlétét igazoló vagy kizáró vizsgálat lehet javasolt minden olyan esetben, ha a kívánt várandósság elmaradása mellett Ön a kórképre utaló, jellegzetes tüneteket észleli: menstruációja előbb rendszertelenné vált, és esetleg már több mint 1-2 éve egyáltalán nem is menstruált,
illetve ha hüvelyszárazság, rendszeres hőhullámok, alvászavarok és szélsőségesebb hangulatingadozások léptek fel Önnél.

Hiszteroszkópia méhtükrözés

Méhtükrözés (hiszteroszkópia)

A hiszteroszkópos beavatkozások során egy apró méretű optikai eszközt vezetünk fel a hüvelyen majd a méhnyakcsatornán keresztül a méhüregbe, amelynek segítségével megbízható információk nyerhetőek a méh belsejében lévő elváltozásokról, illetve a méh alaki elváltozásairól. A méhtükrözés során a petevezető szájadékai is jól láthatóak. Hogyan zajlik ez a folyamat és kinek van szüksége rá? Miért előnyös, hogy centrumunkban az úgynevezett office hiszteroszkópiás beavatkozást alkalmazzuk?

Petevezeték átjárhatósági vizsgálatok

Ha biztosak vagyunk benne, hogy a gyermekáldás elmaradását nem férfi, hanem női eredetű meddőség okozza, akkor az okok feltárására a petevezetékek ultrahangos átjárhatósági vizsgálata adja az egyik lehetőséget. A vizsgálat a méhüreg állapotáról is pontos képet ad, fájdalommentes, és mindössze három perc alatt elvégezhető. A röntgenes vizsgálatot a szaporítószerveket érő sugárterhelés miatt nem javasoljuk, a komolyabb beavatkozással járó has- és méhtükrözéses vizsgálatokat pedig abban az esetben ajánljuk, ha terápiás beavatkozásra vagy szövettani mintavételre is szükség van.

A policisztás petefészek szindróma (PCOS) és kezelése

A policisztás petefészek szindróma (PCOS: polycystás ovarium syndroma) a fogamzóképes korú nők leggyakoribb endokrin (hormonális) megbetegedése, gyakoriságát 7-10%-ra becsülik. A női meddőség egyik leggyakoribb oka. A kórkép elnevezését a petefészek kéreg alatt sorakozó apró cisztákról (folyadéktartalmú tömlők) kapta, melyek megérni nem tudó petesejtek, tüszők. Bár az elnevezés csak a petefészekre utal, valójában igen összetett, több szervet érintő betegségről van szó. …